Az életben maradásért küzd az ellenzék

 

Az ellenzéki politikusok az Országgyűlésben kezdtek rendbontásba, múlt hét szerdán, majd utcára hívta az embereket. A demonstrációkon kukákat gyújtottak fel, a rendőrség több embert is őrizetbe vett. Végül az MTVA székházához vonultak, ahová több ellenzéki politikus is behatolt. A társadalom többsége azonban elutasítja az ilyen fajta erőszakos viselkedést és botránypolitizálást.

A magyar társadalom többsége nem tartja elfogadhatónak sem az ellenzéki pártok parlamenti botránypolitizálását, sem az azt követő utcai erőszakot – ez derült ki mind a Századvég, mind a Nézőpont Intézet friss közvéleménykutatásából.

A Századvég felmérése szerint a magyar lakosság 60 százaléka nem tartja elfogadhatónak, hogy az ellenzék ilyen módon próbálja akadályozni a parlament munkáját. A Nézőpont Intézet elemzésében ez az arány 66 százalék.


Ezt hagyták maguk után a budapesti tüntetők

A Századvég mérte azt is, hogy elfogadhatónak tartják-e az emberek az utcai erőszakot és a rendőrök ellen irányuló agressziót. Erre a kérdésre a megkérdezettek 83 százaléka felelt úgy, hogy ezt nem tartja elfogadhatónak.

A Századvég felmérésében két kérdés szerepelt, az egyik a parlamenti radikalizmus megítélésére, a másik pedig az utcai erőszakra vonatkozott – mondta Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában hétfőn. Elmondta, utóbbi kapcsán megkérdezték azt is, hogy politikai beállítottság szerint mit gondolnak az emberek. Ennek eredménye pedig az lett, hogy a társadalom túlnyomó többségében az utcai erőszak elutasítása elsöprő erejű, mind a bal és mind a jobboldali szavazók esetében 80 százalék vagy a feletti az elutasítás.

Nem a valóságot közvetítették a kormánykritikus médiumok

Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője a műsorban elmondta, kutatásuk során a Századvég elemzéséhez hasonló eredményeket tapasztaltak. Amikor arra kérdeztek rá, hogy elfogadhatónak tartják-e az állampolgárok az ellenzék botránypolitizálását, és annak eszközeit, a válaszadók többsége, pontosan 66 százalék gondolta úgy, hogy ez elutasítandó és a törvényhozási keretek között nem elfogadható.

Ugyanakkor hozzátette: volt egy társadalmi kisebbség, amelyik elfogadhatónak ítélte. Tóth Erik szerint ez az adat meglepő, azonban véleménye szerint azok a hírek, amelyek megjelentek a kormánykritikus médiumokban, nem teljesen azt a valóságot közvetítették, amelyet a parlamenti élő közvetítésben láthattunk.

Szerdán kezdődtek a tüntetések

Múlt hét szerdán kezdődtek tüntetések a fővárosban, aminek frontja a hét végére végül a Kossuth térről az MTVA székházához helyeződött át. Szerdán, a Hősök teréről induló demonstráción minden ellenzéki párt felvonult. A szocialista Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, szerinte a demonstráció élére álló ellenzéki pártokat végre felelős, felnőtt emberek alkotják.

A liberális Bősz Anett nyugat-európai jogokat követelt, annak ellenére, hogy az uniós szabályozás a magyarnál több, 416 óra túlmunkát engedélyez.

Demeter Márta az LMP társelnöke szerint kizárólag a jelenlegi ellenzéki pártok jelenthetnek megoldást Magyarország számára. Közben a párbeszédes Szabó Tímea azt mondta, a kormány jobban tenné, ha félne tőlük.

Gyurcsány Ferenc pártjának alelnöke, Vadai Ágnes szerint az ellenzéknek meg kell buktatnia a kormányt. Végül a jobbikos Varga-Damm Andrea azt mondta, pártja mindenkinek kezet nyújt.

Csökkent az ellenzék népszerűsége

A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos már előre azt követelték Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy biztosítsa a magyar állampolgárok békés gyülekezéshez való jogát. A tüntetés előtt közös levélben szólították fel a Belügyminisztériumot arra, hogy ne legyen rendbontás. Azt írták: elvárják, hogy a rendőrség kiemelje a tömegből a provokátorokat a demonstrálók közül, közben ők maguk az elmúlt napokban minden demonstráción megjelentek a randalírozó tüntetők között.

Ezután végül az MTVA székházba hatoltak be néhányan az ellenzéki képviselők közül, majd töltötték bent az éjszakát a hétfői tüntetés előtt – hangzott el a műsorban.

Lánczi Tamás szerint az ellenzéki politikusok részben a választóiknak, azonban javarészt a brüsszeli akaratnak és Soros Györgynek akarnak megfelelni. Az elmúlt hónapokban, amióta az áprilisi választások lezajlottak, az ellenzéki pártok folyamatosan veszítettek népszerűségükből.

A szakértő hozzátette: az ellenzék az életben maradásért küzd, próbálják felhívni magukra a figyelmet, hogy ezzel támogatókat gyűjtsenek. Lánczi szerint azonban elsősorban nem hazai támogatókat akar szerezni az ellenzék, hanem külföldieket.