Akár bűncselekménnyel is vádolható az ellenzék

 

A parlamentben az ellenzéki politikusok akciójával kezdődött szerdán a tiltakozás a munkaidő önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény elfogadása ellen, amiből aztán utcai tüntetés kerekedett. A demonstrálók a város több pontján akadályozták a közlekedést, a rendőrökkel is összetűzésbe kerültek. Kérdés, hogy az ellenzéki politikusokat terheli-e felelősség?

Az ellenzék parlamenti akciójából utcai tüntetés alakult ki, a demonstrálók a főváros több pontján okoztak fennakadást. A demonstrálók pár tagja a Fidesz székházának erkélyére is megpróbált felmászni.

Később újra a Parlament elé vonultak, ahol megrongálták az ország karácsonyfája köré gyűjtött, a rászoruló gyerekeknek szánt szánkókat, és keresztényellenes bekiabálásokat is hallani lehetett. Amikor az Országház épületébe akartak benyomulni, a rendőrök könnygázt vetettek be. Az összetűzésben öt rendőr sérült meg. Szerda este 34 embert állítottak elő garázdaság vagy lopás miatt.

A szerdai eseményeknek egyszerre van politikai és jogi vetülete is – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

A szerdai nap a kormánynak fog kedvezni, hiszen mind a parlamentben, mind az utcán olyan jelenetek játszódtak le, amelyek az adventi hangulatban az úgynevezett népléleknek nem biztos, hogy tetszettek – mondta a műsorban Galló Béla politológus.

Kifejtette: az utcán randalírozók „tömege”, arra volt elég, hogy a média ingerküszöbét átlépje, de nem valószínű, hogy a társadalomét átlépte. Véleménye szerint egy békés, több tízezres tüntetés sokkal inkább erőt sugárzott volna a kormány felé, amennyiben tényleg az a cél, hogy a túlórát érintő törvényt viták tárgyává tegyék.

Politikai szempontból a szerdai megmozdulások nem növelték az ellenzék népszerűségét.

Az erő nem egyenlő az erőszakkal

A műsorban felvetődött a kérdés, miszerint az ellenzék számára a törvénymódosítás egy ok vagy csupán egy apropó lehetett arra, hogy tüntessen. Galló Béla szerint ez csak egy apropó volt, a tüntetés pedig rávilágított arra a gyengeségre, amit a politológusok gyakran említenek az ellenzék kapcsán, vagyis hogy az erő nem egyenlő az erőszakkal.

Hangsúlyozta: szakmailag átgondolt, megalapozott, vitaképes erőt kellene felmutatnia az ellenzéknek, nem pedig akciókba menekülni.


Ellenzéki tüntetés a munka törvénykönyvének módosítása ellen

Érvényes volt a szavazás

Több jogi aggály is felmerült ellenzéki oldalon a szavazással kapcsolatban, az egyik, hogy a szavazógépek a képviselők kártyái nélkül is működtek, ezért többen megkérdőjelezték a szavazás hitelességét – hangzott el a műsorban.

Azok, akik ezt állítják, valótlanságot állítanak, nincs igazuk – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője a műsorban. Az Országgyűlés hivatala által kiadott közlemény is kimondja, hogy a szerdai helyzet, amit elsősorban az ellenzék káoszteremtő magatartása idézett elő, semmiképpen nem korlátozza azt a jogot, hogy a képviselők éljenek szavazati lehetőségükkel.

Mint mondta, az elfogadott jogszabályok államfői szignóra érettek, semmiféle közjogi akadály, eljárási akadály nem merül fel.

Az ellenzék fizikai erővel akadályozta az ülésvezetőt

Kövér László házelnök szerdán megkérte az elnöki emelvényt és a szónoki pulpitust elálló ellenzéki képviselőket, hogy a rendzavarást hagyják abba, és garantálják az Országgyűlés alkotmányos működését.

Közölte: az ülésvezetésre kijelölt Latorcai Jánost, az Országgyűlés alelnökét fizikai erővel megakadályozták az ellenzékiek, hogy az ülésvezetést megkezdje, aminek a jogkövetkezményeit le fogják vonni. A házszabály értelmében vett fegyelmi szankciót el fogja rendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak – tudatta a házelnök.

Büntetőjogi felelősség

Az alkotmányjogász elmondta, a Házon belül történtek kapcsán több büntetőjogi kategóriáról is beszélhetünk. Véleménye szerint felmerülhetett bűncselekmény, konkrétan kényszerítés, aminek törvényi tényállása úgy szól, hogy aki erőszakkal valakit arra kényszerít, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen, vagy eltűrjön, és ez jelentős érdeksérelmet okoz vagy közérdekbe ütközik, akkor akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Mint mondta, a parlamentben történt fizikai erővel történő akadályozás során ez a fajta bűncselekmény felmerülhet.

Hozzátette: az országgyűlési törvény és a házszabály is egyértelműen rögzíti, hogy a parlament méltóságát nem lehet megsérteni, működését nem lehet megzavarni.