Módosította a parlament a munka törvénykönyvét

 

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét. Törvényt hozott az Országgyűlés egyebek mellett a kormányzati igazgatásról és a 2021-es népszámlálásról, valamint arról is, hogy visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő-program résztvevői.

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap – vagy 52 hét –, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

Illusztráció (Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt)

Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezenfelül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, önként vállalt túlmunka elrendelhető.

A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a többműszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább heti egy pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább heti egy pihenőnapot vasárnapra kell kiadni – kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.

A Fidesz a törvénymódosítás céljáról szólva azt hangsúlyozta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.

Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépése 2020-ra módosul

A parlament 130 igen szavazattal elfogadta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő jogszabályok módosítását. Az előterjesztés határidőket igazít egymáshoz, így a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépése 2020. január 1-jére módosul.

Ezzel együtt a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályait rendező jogszabály hatályát 2020. január 1-jéig meghosszabbítják. Így megfelelő idő biztosítható a szankciórendszerre való felkészülésre – mondta korábbi parlamenti expozéjában Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára.

A törvénymódosításnak az is része, hogy ha a büntetőeljárás során nem születik olyan jogerős döntés, amely a közigazgatási szankció alkalmazását kizárná, akkor a hatóságnak a büntetőeljárás lezárása után egy év áll majd rendelkezésére a hatósági eljárás lefolytatására, valamint a közigazgatási szankció alkalmazására.

Egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítvány elfogadásával a Ház hozzájárult ahhoz is, hogy a társasházi törvény kimondja: a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2020. május 1-jéig – nyilvántartásba vételtől függetlenül – elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja.

Törvény a kormányzati igazgatásról

A korszerű és hatékony kormányzati igazgatás kialakítása, a kormányzati tisztségviselők jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése a célja az Országgyűlés által elfogadott, márciustól alkalmazandó kormányzati igazgatásról szóló törvénynek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett jogszabályt – amely egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett – 129 igen, 1 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

A törvény rögzíti a kormányzati igazgatási szervek és a kormányzati igazgatásban alkalmazható tisztségviselők típusait, a kormány működését, a miniszterelnök feladatait, irányítási jogköreit, a kormányülésekre, kormánykabinetekre, kormánybizottságra, testületekre vonatkozó szabályokat. A törvény megteremti a kormányzati létszámgazdálkodás jogi kereteit. Külön fejezet szól a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőkről, az őket illető jogosultságokról, kedvezményekről, támogatásokról.

Az NVB tagjává választották Szalay Tamás Károlyt

Az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjává választotta 131 igen szavazattal, 1 nem ellenében – Áder János köztársasági elnök javaslatára – Szalay Tamás Károlyt. Póttaggá választották – az alábbi sorrendben – Téglási Andrást, Firicz Lászlót és Bordás Máriát. A szavazáson az államfő is jelen volt.

Népszámlálás lesz 2021-ben

A soron következő, 2021-es népszámlálásról törvényt fogadott el az Országgyűlés szerdán 124 igen szavazattal. A törvény meghatározza az adatszolgáltatók körét, intézkedik az adatfelvétel módjáról, kezdetéről és befejezésének határidejéről: az adatfelvételt 2021. május 1. és 2021. június 20. között kell elvégezni, az összeírásból kimaradt emberek és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-ig kell befejezni; az adat-előkészítési és -feldolgozási folyamat 2022. június 28-ig tart.

Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben tartanak teljes körű népszámlálást. A soron következő, 2021. évi a tizenhatodik lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában. A tízévenként végrehajtott népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, információs bázisai a gazdaságpolitikával, a területfejlesztéssel, a népesedéssel és a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal, a lakáskörülményekkel kapcsolatos szakpolitikáknak – olvasható az előterjesztésben.

Egységesítették a feltételes szabadságra bocsáthatóság feltételeit

A parlament elfogadta a kormány büntetőjogi törvénymódosító csomagját, amely egyebek mellett egységesítette a feltételes szabadságra bocsáthatóság során mérlegelendő szempontokat.
A képviselők 131 igen szavazattal hagyták jövő az igazságügyi miniszter előterjesztését. A Ház döntésével – az Alkotmánybíróság határozatára reagálva – visszaállította azt a 2010 előtti szabályozást, amely alapján bárki tehet feljelentést a minősített adattal visszaélés gyanújának észlelése esetén.

Az Alkotmánybíróságot érinti, hogy a testület a jövőben ösztöndíjat alapíthat, amelynek révén a programban részt vevők szakmai ismereteiket neves külföldi intézményekben, alkotmánybíróságokon és bíróságokon bővíthetik.

Kiemelten közérdekű beruházás az Opera rekonstrukciója

Az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül az egyes kulturális törvények 129 igen szavazattal elfogadott módosítása alapján. A Liget Budapest projektet építtető zrt. által a fejlesztésekre létrehozott önálló gazdasági társaság a Magyar Állami Operaház és a Műhelyház megvalósítására kijelölt projekttársasággá válik. A fejlesztéssel érintett épületek, ingatlanok a beruházás idejére ezen társaság vagyonkezelésébe kerülnek. A projekttársaság a zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő társaság, amely társaság nem kerülhet ki a nemzeti vagyoni körből.

A felújítás alatt álló Magyar Állami Operaház nézőtere (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A felújítás alatt álló Magyar Állami Operaház nézőtere (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A változtatás értelmében az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.

A Városliget állami vagyonkezelője az eredeti tervek szerint egy új épületben kapott volna helyett, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ezt a felelős gazdálkodás elvei alapján elvetette, és azt kezdeményezi, hogy a vagyonkezelői központot a Petőfi Irodalmi Múzeum Hermina úti ingatlanjában alakítsák ki. Ez az állami forrásokkal történő takarékoskodás mellett a Városliget zöldfelületét is növeli.

Szigorodnak a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályok

Homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén részletes írásos tájékoztatást kell a beteg rendelkezésére bocsátani, ennek elmaradása pedig szabálysértésnek minősül – döntött az Országgyűlés, amikor 130 igen szavazattal elfogadta az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot.

A kormány a szigorítást azzal indokolta, hogy a homeopátiás készítmények gyógyhatása klinikailag nem bizonyított, így azok alkalmazása veszélyeztetheti a betegek gyógyulásának folyamatát, különösen abban az esetben, ha a hagyományos kezelés a homeopátiás készítmények használata miatt marad el. Az új szabályok szerint a Magyarország uniós tagsága, vagyis 2004. május 1. előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszerek 2020. január 1-jét követően akkor hozhatók forgalomba, ha az európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az azt átültető jogszabályok előírásainak megfelelnek.

Visszavásárolhatják lakásukat a Nemzeti Eszközkezelő programjának résztvevői

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy kedvezményesen visszavásárolhassák korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő programjában részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők. A képviselők 133 igen szavazattal fogadták el a kormány erről szóló törvényjavaslatát. A kabinet korábban azt közölte, az intézkedés célja, hogy minden család saját otthonban élhessen.

A Nemzeti Eszközkezelő még 2011-ben, az otthonvédelmi akcióterv alapján jött létre a devizahiteleseket segítésére. A programban az állam megvásárolta a hiteladósok ingatlanát, akik azt visszabérelhették. A programban 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

Az agrárkamara foglalhat állást a föld adásvételi szerződésekről

Az agrárkamara területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a föld adásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét – döntött az Országgyűlés. A képviselők 132 igen, 1 nem szavazattal fogadták el fideszes képviselők – Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István – javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról. A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.

Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy adásvételkor az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szerve foglal állást a szerződésről.

Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre

A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadta el a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem arányban.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, valamint Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra – ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Migrációs törvények

Szélesednek az idegenrendészeti hatáskörök, miután a képviselők 131 igen, 1 nem szavazattal elfogadták az egyes migrációs tárgyú törvények módosítását. A változtatások nyomán bővül az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében.

Bővülnek az elektronikus ügyintézési lehetőségek. Idegrendészeti eljárásba tartozó kérelmezést elektronikus úton is lehet indítani, de a biometrikus adatok rögzítésének szükségessége miatt a – jogilag és biztonsági szempontból is elengedhetetlen – személyes megjelenési kötelezettség továbbra is megmarad.

A magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a továbbiakban nem bírnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával, rájuk – más uniós államok rendelkezéseivel összhangban – a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni. A menedékjogi törvény szerinti tartózkodási jogcímét visszavonják annak, aki más jogcímen tartózkodási engedélyt szerez.

Energetikai és klímapolitikai javaslatcsomagról döntöttek

A parlament hét energetikai, két klímapolitikai, továbbá két azokhoz kapcsolódó adózási tárgyú törvényen módosított egy kormányzati javaslatcsomag elfogadásával. A képviselők 130 igen szavazattal, kettő nem ellenében és egy tartózkodás mellett hagyták jóvá az innovációs és technológiai miniszter előterjesztését.

A változtatások egyebek mellett egységesítik a panaszeljárásokat a távhőszolgáltatás, valamint a villamos energia és a földgázellátás területein. Lehetőséget adnak arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) értékesíthesse a biztonsági földgáztárolóban meglévő 51 százalékos tulajdonrészét a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek.

A klímavédelmet érinti az a módosítás, amellyel az úgynevezett állami erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásán alapuló szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételeket kizárólag zöldítési célokra, főként az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését eredményező beruházásokra, pályázatokra lehet fordítani.