Összetett a politikai stratégia kialakítása

 

Néha a politikai adok-kapoknál távolabbra kell tekinteni hazánk és a kontinens valódi stratégiai kérdéseire. Magyarország célja, hogy 2030-ra Európa öt legjobb országa közé kerüljön. Ehhez figyelni kell a változó környezetet, és újra kell tervezni a célhoz vezető utat, ha szükséges.

A Kossuth Rádió Az este – a házigazda… című műsorának házigazdája Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, vendége Orbán Balázs, a miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára volt. A műsorban felvetődött a kérdés, hogy mik azok a viszonyulási pontok, amely szerint elérhető az a cél, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legjobb országa közé kerüljön.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára (Fotó: MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A cél: Európa öt legjobb államához tartozni

Orbán Balázs szerint rengeteg dolgot és tényezőt lehetne a kérdésre válaszul felsorolni, azonban a stratégiaalkotással kapcsolatban azt szokták mondani, hogy a jövő egy mozgó célpont, a stratégiai tervezés pedig arra szolgál, hogy segítse ennek a mozgó célpontnak a folyamatos fókuszban tartását, majd később az eltalálását.

Mint mondta, a stratégiaalkotás legfontosabb eleme az, hogy soha nincs egy fix, változatlan jövőkép, nincs fix közpolitikai döntés és alapvetés, amelyet megvalósítva biztosan elérhetővé válik a cél, hogy Európa öt legjobb állama közé kerüljünk.

Kifejtette: azonosítani kell a problémákat, folyamatosan keresni kell azokra a közpolitikai válaszokat. Figyelni kell azt, hogy a körülöttünk lévő tér – mind a világban, mind a szűkebb környezetünkben – hogyan változik. A változásokra reagálni kell, és fel kell erősíteni azokat a tulajdonságokat, amelyekkel egy erős versenyben ki tudunk tűnni – fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette: a gyengeségeinkkel tisztában kell lenni, azok leküzdésén pedig dolgozni kell.

A megfelelő mozgástér sikert biztosít

A stratégiai stabilitás jóval nehezebb annál, hogy megnevezünk pár szakpolitikai területet. Önmagában nem a szakpolitikai területek fontosak a stratégiai tervezés során. Orbán Balázs szerint fontos, hogy lássunk a pályán, és hogy mozgásképesek maradjunk. Az államtitkár a legérdekesebb dolognak nevezte, hogy a Magyarország 2030 projekt a legfontosabb szükséges, de nem elégséges előfeltétele a mozgástér fenntartásának.

Elmondta: visszakanyarodunk a magyar külpolitika ezeréves feltevéseihez, vagyis, hogy mi, magyarok csak akkor tudunk sikeresek lenni, ha megfelelő mozgásterünk van. Úgy fogalmazott: „érdemes arról beszélni, milyen tényezők fenyegetik a mozgásteret, és azokkal szemben hogyan kell megtartani a várat”.

Ha geopolitikai és külpolitikai értelemben nézzük meg, hogy az elmúlt évtizedekben a stratégiai gondolkodás hogyan állt, akkor az eredmények lesújtók. Nem véletlen, hogy ez így alakult – mondta Orbán Balázs.

A rendszerváltozással a stratégia is változott

Az államtitkár nemzetközi tendenciákat hozott fel példaként a műsorban. A második világháború utáni világrendben nem volt helye a stratégiai gondolkodásnak, hiszen két táborra oszlott a világ: a kommunistákra és a kapitalistákra. Az egész világrend arról szólt, hogy a két tábor között egyensúly alakuljon ki, mert ha az kibillen, akkor az a harmadik világháború kitörését jelentheti – fogalmazott.

Hozzátette: ebben a térben nem volt helye a stratégiai gondolkodásnak, azonban a rendszerváltozás után „vége lett” a történelemnek. Véleménye szerint végül mindenki a győztes tábort követte; tehát ebben az esetben sincs sok helye a stratégiai gondolkodásnak, hiszen nekik volt meg a győzelem receptje.

Ehhez kapcsolódott az a magyar sajátosság is, hogy a magyar nemzettel szemben a szovjet elnyomás olyan szempontból is inzultus volt, hogy ezzel mesterségesen is azt a látszatot próbálták kelteni, hogy Magyarország nem tartozik Európához és a Nyugathoz, holott ez ezer éve így van.

Mint mondta, amikor bekövetkezett a rendszerváltozás, a magyar geopolitika és külpolitika egyes számú prioritása az volt, hogy visszatartozzunk oda, ahová korábban tartoztunk. Orbán Balázs összegezte: ebből az elegyből végül az következett, hogy 2005-ig nem lehetett magyar stratégiai gondolkodásról beszélni. Hangsúlyozta: 2010-ben radikális fordulat következett be.