Kibővíti a családtámogatási rendszert a kormány

 

Mindazokat a pénzeket, amelyek felszabadulnak a lakáskassza átalakításával, a kormány a családok számára új lakások létesítéséhez szükséges források biztosítására fogja költeni. A kormány e tekintetben is állja a szavát, kibővíti a csokot, és felmenő rendszerben szünteti meg a lakáskasszát – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Szerdai ülésén a kormány arról döntött, hogy a 10 millió forintos, kedvezményes kamattámogatású kölcsönt a kétgyermekes családokra is kiterjeszti, míg a háromgyermekes családok esetében, ugyanilyen kedvező feltételek mellett a kölcsönfelvétel lehetőségét 15 millió forintra emeli meg – közölte Gulyás Gergely.

Ez az első lépés a család- és lakástámogatás kibővítése irányába, a hét végén a kormány bejelentést tesz a családi, nemzeti konzultáció részleteiről, és ennek eredményét követően és részben attól függően, további támogatási döntések fognak születni – tette hozzá.

Budapest, 2014. augusztus 16. Résztvevők az 1Úton, zarándoklat a családokért elnevezésű rendezvényen, Máriaremetén 2014. augusztus 16-án, a nemzetközi zarándoknapon. A Mária Út Közhasznú Egyesület és a Mária Rádió által szervezett zarándoklaton a résztvevők a Mária-út minden szakaszán gyalogolnak, a zarándoklatot a családokért ajánlják fel. MTI Fotó: Bruzák Noémi

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Elmondta, a lehető leghamarabb, lehetőség szerint még idén szeretnék, ha a csok változtatásai hatályba lépnének. A támogatás megemelésére vonatkozó kérdésre közölte, ez az összeg még nem növeli nagy mértékben az ingatlanárakat. A csok bevezetésekor volt egy olyan rövidtávú hatás, hogy jelentősen megnőttek az ingatlanárak, és ha ez így történik, a segítség relatívabbá válik – magyarázta.

Megjegyezte azt is, a kormány foglalkozik a 2019 végéig tartó ötszázalékos lakásáfa meghosszabbításának kérdésével.

Hetvenezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon 

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt években a kormány napirendjén sokszor szerepelt a migrációs helyzet, amelynek napjainkban különös aktualitása van.


A magyar és az európai titkosszolgálatok jelentései és hírforrásai egyaránt azt mutatják, hogy mintegy hetvenezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon, a bosnyák határnál vannak, és Magyarország felé tartanak. Ezért Magyarország segítséget ajánlott a határvédelemre Horvátországnak. A magyar–horvát határszakaszt is megerősítették, határvadász századokat vontak össze – mondta Gulyás Gergely.

Ez mindösszesen 70 kilométerre van a magyar határtól, vagyis a fenyegetés egyelőre nem közvetlen, de nagyon közeli. A magyar határvédők képesek arra, hogy szükség esetén megvédjék a horvát–magyar határt. Egyelőre ennél valamivel távolabb van a migrációs nyomás, de jól látszik, hogy ez a nyomás a tél közeledtével erősödni fog – húzta alá a miniszter.

A kormány döntött arról, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal helyett Idegenrendészeti Hivatal jön létre, ami egyértelműen kifejezi a magyar választópolgároknak azt a többször nyilvánvalóvá tett szándékát, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország – jelentette ki.

Kérdésre azt mondta, elsősorban nem a hivatal struktúrája változik, az átnevezés egyértelmű üzenet, hogy a migrációt idegenrendészeti kérdésnek tekintik.

Négy súlyponti kórház lesz a fővárosban

A kormány arról is döntött, hogy Budapesten nem három, hanem – a Szent János Kórházzal együtt – négy súlyponti kórház lesz. Ez azt jelenti, hogy a Szent János Kórház tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány, amely azonnal rendelkezésre áll – jelentette be Gulyás Gergely.

Így a sürgősségi ellátással egy több mint ötszáz ágyas kórház felépítése, újjáépítése történhet meg. A három, már korábban eldöntött súlyponti kórház – a Honvédkórház, a Szent László és a Szent István Kórház összevonásával létrejövő intézmény, valamint a dél-budai centrumkórház – esetében a tervpályázatokat a kormány kiírta, amelyeknek december 9-ig lesz eredménye – tette hozzá.

A kormány több mint 500 milliárd forintot fordított egészségügyi fejlesztésekre 2011 óta, de éppen a fővárosban vannak jelentős lemaradások. „Azt reméljük azonban, hogy az Egészséges Budapest Program megvalósítása a következő öt évben oda fog vezetni, hogy az európai színvonalú egészségügyi ellátás a fővárosban is biztosított lesz” – hangsúlyozta a miniszter.

A főváros szerepe azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert több mint 3,8 millió ember egészségügyi ellátásáról gondoskodik – fűzte hozzá.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Nem engednek a rezsicsökkentésből

A Miniszterelnökség vezetője más kormánydöntésekről is beszámolt. A hulladékgazdálkodási problémákkal kapcsolatban kijelentette: nem engednek az üzleti érdekű zsarolásoknak, ezért nem engednek a rezsicsökkentésből, és ha kell, akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását, de nem ez a cél.

A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, illetve egy létrejövő bizottság – amelynek Balla György fideszes országgyűlési képviselő, továbbá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Miniszterelnökség képviselője lesz a tagja – egy héten belül jelentést tesz a hulladékgazdálkodás állapotáról – közölte.

Megjegyezte, hogy jelentős, részben rossz gazdálkodásból eredő tartozások halmozódtak fel, ezeket most mérik fel, de a nagyságrend több tízmilliárdos.

Jelentős visszaélések voltak a kulturális tao-pénzek területén

Arról is beszélt, hogy a kulturális tao-pénzek területén jelentős visszaélések voltak – szavai szerint ugyanis a jegyeladásból befolyó összeghez kapcsolódó kritérium „nem mindig szolgálta az átláthatóságot” –, ezért új támogatási rendszert vezetnek be. Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, azokat jövőre is biztosítják, de nem a jelenlegi formában – mondta, hozzáfűzve, az átalakításról a tervek szerint a következő kormányülés dönt.

Kérdésre elmondta, a jelenlegi kulturális tao-támogatásból 35 milliárd forint jutott a kultúrára, ennek az elosztása azonban egyenlőtlen volt, és visszaélések is történtek. A forrást nem kívánják csökkenteni –erősítette meg –, de az lenne a jó, ha pályázati formában vagy világos, előre megismerhető szempontok szerint a kormány, a kulturális kormányzat döntene a források felhasználásáról.

Egy másik kérdésre úgy fogalmazott, ez az ügy „a kultúrharcnak azért nem lehet része, mert mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek, semmilyen kultúrharcot nem támogatunk”. A miniszter rögzítette: a kulturális támogatás nem politikai alapon történik, bár politikai viták tárgya lesz. Elmondta, a kormány támogatói között is sokan vannak, akik haszonélvezői a tao-nak.

A Terror Háza Múzeumnál tartott október 23-i ünnepség – ahol Orbán Viktor miniszterelnök beszélt – szervezési részleteit firtató felvetésre Gulyás Gergely azt felelte: nem volt szervezett szállítás az ünnepségre. Szerinte egyébként a rendezvénnyel kapcsolatos „álhírgyártás” arra vezethető vissza, hogy az ellenzéki megmozdulásokon összesen körülbelül tizedannyian vettek részt, mint amennyien a kormányzati megemlékezésen.

Kovács Zoltán kormányszóvivő hozzátette: a világon minden olyan rendezvényen, ahol kiemelt védelemben részesülő személy van jelen, csak átvizsgálás és szigorú biztonsági körülmények biztosítása után lehet a színpad közelébe menni.

Megvannak a határai a békés véleménynyilvánításnak

Az MTVA-székháznál tartott október 23-i jobbikos tüntetésre Gulyás Gergely kérdésre úgy reagált: a békés véleménynyilvánításnak megvannak a határai, a tojásdobálás nem feltétlenül tartozik ebbe a körbe. „A Jobbik mindig egy szélsőséges párt volt, és a pártszakadást követően mintha külön is bizonyítani kívánta volna a szélsőségességét. Viszont régen egy tömegpárt volt, most azt bizonyította, hogy hívei már nincsenek, legfeljebb néhány fizetett alkalmazottja, aki hajlandó még velük kimenni tiltakozni” – fogalmazott.

Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő honvédelmi és rendészeti bizottsági tagságával kapcsolatban a politikus kérdésre azt mondta: személyes véleménye szerint ha már Demeter Márta nem mondott le a testületben betöltött alelnöki tisztségéről, akkor a pártjának kellett volna azonnal visszahívnia őt.

Hozzátette: jól mutatja az ellenzék és az LMP mai helyzetét, hogy miután kiderül, valaki minden alap nélkül egyszerre két családot is megrágalmazott, azután nem visszavonja az állítását és bocsánatot kér, hanem azóta is „hülyeséget beszél”.

Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik Ukrajnával

A magyar-ukrán viszonnyal összefüggő kérdésre a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik Ukrajnával, de ez nem lehetséges, ha az ott élő magyar nemzetiség életkilátásai, oktatási, nyelvhasználati lehetőségei nem bővülnek, hanem „brutálisan szűkülnek”.

Magyarország és Ukrajna között létezik egy alapszerződés, továbbá vannak különböző kétoldalú egyezmények is, a magyar fél pedig szeretne egy kisebbségvédelmi egyezményt is kötni, de sajnos az ukrán választási kampányban a „magyar kártya” egy fontos politikai tényező – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy minden fórumon fel fognak szólalni a kárpátaljai magyarság védelmében.

Arra a kérdésre, hogy a kormány miért nem fogadja el az európai ügyészségre vonatkozó uniós kezdeményezést, Gulyás Gergely azt mondta: a kezdeményezés szuverenitást korlátozó, Magyarországon a közvádat az ügyészség képviseli.

A CEU oldaláról érkező ajánlatokat Soros György politikai blöffjének tekintik

A CEU ügyét firtató kérdésre Gulyás Gergely közölte, „mi a CEU oldaláról érkező különböző fenyegetéseket és ajánlatokat Soros György politikai blöffjének tekintjük”.

Hangsúlyozta, a jogi helyzet Magyarországon világos, a Közép-európai Egyetem ma is itt működik. Emlékeztetett arra, hogy az egyetem hónapokkal ezelőtt vásárolt egy telket Bécsben. Hogyha esetleg úgy döntenek, hogy ott is nyitnak egy diplomakiadó helyet, ehhez a kormánynak nincs köze – közölte.

A kormány a kérdésről nem tárgyalt – mondta, hozzátéve azt is, hogy a jelenlegi felsőoktatási törvény is tartalmaz olyan lehetőséget (joint degree), amelyhez nincs szükség állami hozzájárulásra és amerikai és magyar közös diploma kiadását teszi lehetővé.

Nem tárgyaltak az óraátállításra vonatkozó javaslatról

Kérdésre a miniszter elmondta, nem tárgyalt a kormány az Európai Bizottság óraátállításra vonatkozó javaslatáról, de személyes véleménye szerint a jelenlegi rendszer jó, józan ésszel nem érdemes hozzányúlni.

Az állami és magánegészségügy szétválasztására vonatkozó kérdésre rögzítette: az egészségügy nem üzlet, az államnak minden járulékot fizető polgárnak, illetve a nyugdíjasoknak is biztosítania kell az ellátást. Hozzátette: ha a rendszer fennáll, vagyis hogy mindenki fizeti az egészségbiztosítási járulékot, akkor soha nem korlátozták, hogy valaki kiegészítő biztosítást kössön, magán-egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe.

Kérdezték arról, hogy a francia Cheque Déjeuner cafeteriacég pert nyert a magyar állam ellen. Gulyás Gergely közölte, vizsgálják a jogorvoslati lehetőségeket.

A hibát a szocialista kormány követte el, amikor egy francia cégnek nyitott lehetőséget arra, hogy az emberek szünidejéből és nyaralásából származó hasznot élvezze – hangoztatta. Hozzátette: Magyarország büszke lehet arra, hogy ezt a lehetőséget megszüntetve maga is képes hasonló szolgáltatást megszervezni.

A közszférában történő elbocsátásról kérdésre elmondta, pénteken nagyon konstruktív légkörben találkozott a szakszervezeti vezetőkkel, és tájékoztatta őket a státuszszámot nézve 17-18 százalékos leépítésről. Megjegyezte, a státuszok közel 10 százaléka nincs betöltve, ezért az elbocsátottak aránya 10 százalék alatt lesz.

Ez megfelel annak a kormányzati szándéknak, hogy fűnyíróelvszerű leépítés sehol ne legyen – magyarázta. Hozzátette: akik maradnak, azok január 1-jével átlagosan 30 százalékos béremelésbe részesülnek.