Az európai parlamenti választás tétjét fogalmazta meg Orbán Viktor

 

Az október 23-án tartott beszédében – elemzők szerint – a miniszterelnök helyzetértékelést tartott, ami egyértelműen azt mutatja, hogy birodalomépítés zajlik Európában, egyértelműen Magyarország kárára.

Mostantól kezdve minden az európai parlamenti (EP-) választások kontextusában értelmezhető. Augusztus végén indult el a hosszúnak ígérkező kampányidőszak, amikor is Orbán Viktor kormányfő Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel találkozott. Akkor egy újfajta politikai együttműködésnek lehetett előjelét látni – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport igazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Budapest, 2018. október 23. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján tartott megemlékezésen a fővárosi Terror Háza Múzeumnál 2018. október 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján, ünnepi beszédében nagy hangsúlyt fektetett a történelmi párhuzamokra (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Új politikai erőviszony alakulhat ki

Az igazgató elmondta, mi, magyarok megtapasztaltuk például, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán felvonultak a globalista, föderalista politikai csapatok. Orbán Viktor miniszterelnök beszéde ebbe a sorba illeszthető, nem direkt kampányolásként, de a választások tétjét fogalmazta meg. Az igazgató szerint minden eddiginél jobban megvan az esély arra, hogy 2019-ben új erőviszony alakuljon ki az európai politikában.

A miniszterelnök beszédében nagy hangsúlyt fektetett a történelmi párhuzamokra, amik legtöbbször Magyarország megmaradásáról szóltak – hangzott el a műsorban.

Birodalomépítés zajlik Európában

A helyzetértékelés egyértelműen az, hogy a történelemben időről időre ki vagyunk téve hódító, birodalmi törekvéseknek, most is ilyet élünk – jelentette ki Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője, majd hozzátette: birodalomépítés zajlik egyes európai politikusok részéről, méghozzá Magyarország kárára.

A birodalomépítés egyértelműen a magyar nemzeti akarat letörésére irányul az elemző szerint. Kifejtette: jó pár éve a miniszterelnök ilyen súlyú megszólalásainak fókuszában az áll, hogy mi ezzel szembeszegülünk. Erre az október 23-i forradalom és szabadságharc tökéletes párhuzam – tette hozzá.

Erős beszéd

Mráz Ágoston Sámuel kedd délután az M1-en azt mondta: szóhasználatát és politikai erejét tekintve is erős beszéd mondott a kormányfő. Kiemelte, hogy a Terror Háza Múzeum előtt tartott rendezvényen sokan vettek részt, Brüsszelben ritkán tartanak olyan nagygyűlést, ahol fele ennyien vannak.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a birodalmi gondolatnak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mellett is sok képviselője van, köztük – ahogy azt most Orbán Viktor is kiemelte – Soros György.

Egyre többen osztják a magyar álláspontot

Lánczi Tamás kiemelte: a bevándorlás az egyik legfontosabb eszköz, amellyel a nemzetállami akaratot megpróbálják megtörni. Az elemző kitért arra is, hogy Magyarországnak egyre több szövetségese van: a V4-ek mellett már Olaszország és talán már Románia is Magyarországgal ért egyet.

Mindenki érzi a tétet. Akinek féltenivalója van Európában, szépen lassan beáll a magyar zászló mögé – fogalmazott Lánczi Tamás.

Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor beszédében nem volt belpolitikai utalás, Lánczi Tamás azt mondta: a fővárosi ellenzéki megmozdulások számosságát, erőtlenségét látva nem sok szót érdemel az ellenzék.

Mint mondta, az ünnepi beszéd értékes kommunikációs felület a miniszterelnök számára, ilyenkor a következő politikai célról, feladatról beszél, ami most a jövő évi EP-választás.