Magyarország ragaszkodik a határvédelem jogához

 

A határvédelem nemzeti és uniós kötelezettség is, nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem a schengeni egyezmény is erre kötelez, de ez nem változtat azon, hogy Magyarországnak és a többi országnak kell eleget tenni e kötelezettségnek, nem pedig valamilyen uniós hatalomnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető kiemelte: a határvédelem szuverenitási kérdés, és Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ellássa ezt a feladatot. A Frontex kibővítése nem elegendő a külső határok védelmére – szögezte le a miniszter –, még ha megtízszereznék a létszámot, az sem lenne alkalmas a külső határok védelmére. Jogi köntösbe bújtatott boszorkányüldözés zajlik Magyarországgal szemben – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sargentini-jelentésre utalva a Kormányinfón szerdán. Mint hozzátette, ennek az oka a migráció miatti véleménykülönbség. A miniszter szerint a bevándorlás miatt támadják Magyarországot, de a kormány kampányeszközöket is alkalmaz, hogy egyértelművé tegye az álláspontját az ügyben.

Kérdésre kijelentette: a Fidesz a 2019-es európai parlamenti választáson az Európai Néppárt (EPP) tagpártjaként méretteti meg magát. Azt is elmondta, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson ezúttal egy nagy európai kérdés, a migráció is szóba kerül, ezért minden pártcsalád készül arra, hogy ez ügyben európai szinten is meg kell szólalnia, és ebben Magyarországnak kitüntetett szerepe van.

Gulyás Gergely kitért rá: a legsúlyosabb vita Guy Verhofstadttal, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetőjével nem arról szól, hogy neki mi a véleménye a migrációról, hanem arról, hogy az ő véleménye nem jöhet számításba egy tagállam döntésénél. Magyarország nem akarja megmondani egy tagállamnak, hogy milyen döntést hoz a migrációval kapcsolatban, de ugyanezt elvárja másoktól is – mutatott rá.

A határvédelem – fűzte hozzá – nemzeti és európai kötelezettség is, amire a schengeni szerződés is kötelez. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is maga feleljen a nemzeti határok védelméért, de egyetért azzal is, hogy legyen következménye, ha ezt valamelyik tagállam nem látja el. Gulyás Gergely leszögezte: az unióban a bevándorláspárti kormányok támadják Magyarországot, a mostani brüsszeli csúcson terítékre kerülő határvédelem kérdése is egy újabb kísérlet arra, hogy „európai egyesült államokat” hozzanak létre.

Az uniós csúcstalálkozó másik fontos témája a Brexit – emelte ki a miniszter –, amely folyamat a következő hónapokat meghatározza. Gulyás Gergely kitért arra: Magyarország a korrekt és fair megállapodás létrejöttében érdekelt a Brexitet illetően, fontos, hogy a lehető legszorosabb maradjon a kapcsolat az EU és Nagy-Britannia között. A brit belügyminiszter szavatolta, hogy az országban dolgozó magyaroknak akkor sem kell félniük, ha elmarad a megállapodás – közölte.

A tárcavezető Ukrajnát illetően elmondta: a kárpátaljai helyzet súlyos. Magyarország segítette Ukrajnát a vízumliberalizáció elérésében, majd Kijev módosította az oktatási és a nyelvtörvényt, amivel megsértették a kisebbségek jogait. Ukrajna választási kampány előtt áll, és sokan azt remélik, hogy magyarellenes, kisebbségellenes lépésekkel szavazatokat lehet szerezni, és ez pesszimizmusra ad okot a jövőt illetően – vélekedett. Hozzátette: ugyanakkor a kárpátaljai magyarság számíthat a magyar kormány támogatására. Megjegyezte: a magyarokkal szembeni gyűlöletkeltés komoly aggodalomra ad okot, és minden magyar számíthat arra, hogy ha a jelenlegi körülmények között ide akar jönni, akkor „az anyaország minden magyart tárt karokkal vár”.

Döntött a kormány a Magyar falu program koncepciójáról

A kormány döntött a kormány az ötezernél kisebb lélekszámú településekre vonatkozó Magyar falu program koncepciójáról. Gulyás Gergely célul tűzte, hogy az érintett településeknek – ahol a magyarok mintegy egyharmada él – erősödjön a népességmegtartó, illetve -növelő ereje. A program elemei közül kiemelte a lakhatás kérdését, amelyre mintegy 30 milliárd forintot szánnak, a terv pedig az, hogy létrejöjjön egy „falusi csok. Emellett plusz támogatást készülnek adni a tájegységi örökség megőrzéséhez, a tartósan betöltetlen közszolgáltatások esetén pedig segíteni akarják az érintett háziorvosok, fogorvosok, védőnők lakhatását.

A programot ismertetve a miniszter beszámolt továbbá óvoda- és bölcsődefejlesztési, járdafelújítási, sportparklétrehozási és temető-rendbentartási tervekről is, ezekre nagyrészt pályázati programokat fognak kiírni. A miniszter elmondása szerint a faluprogram részeként lakhatási célokra 30 milliárd forintot szán a kormány, de ennek részleteit a csok kiszélesítésével együtt jelentik be, várhatóan még az idei évben. A tájegységi örökség megőrzésére, valamint a tartósan betöltetlen praxisosok (háziorvos, védőnői, fogorvosi) esetében pályázatot hirdetnek.

Mintegy 58 milliárd forint jut bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére, felújítására, valamint orvosi eszközök beszerzésére. Ezenfelül sportparkok létrehozására, temetők rendben tartására is külön pályázati alap nyílik meg. Közösségi terek, könyvtárak létrehozására is támogatást biztosít a kormány. Gulyás Gergely beszámolója szerint a falugondnoki rendszer fejlesztése mellett pályázat nyílik kilenc ülőhelyes kisbuszok megvásárlására is. Már létrejött a falusi útalap, amelynek forrását a tíznapos, illetve az e-matrica díjemeléséből fedezik. Ez 40 milliárd forintot jelent, amelyhez a kormány további 50 milliárd forintot biztosít.

A legalacsonyabb szintű utak felújításra 90 milliárd forint áll rendelkezésre majd a faluprogram keretében.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Budapesti fejlesztések

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a fővárosi fejlesztési tanács létrehozása lehetőséget ad arra, hogy egységes fejlesztési koncepció érvényesüljön.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: Tarlós István főpolgármester elvárása volt az újabb jelöltség vállalásához, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a Fővárosi Önkormányzatnak rálátása van azokra a fejlesztésekre, amelyeket az állam valósít meg Budapesten. Közölte: a tanács tíz tagból áll, ötöt a Fővárosi Önkormányzat, ötöt pedig a kormány delegál, elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester lesz. A tanács kéthavonta ülésezik majd – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a külső kerületekben még nem mindenhol megoldott az utak aszfaltozása, erre már az idén 10 milliárd forintot biztosítanak. Mint mondta, a következő hetekben dönthetnek az önkormányzatok arról, mely területekre kerülhet sor már az idén. Összességében százmilliárd forintra lenne szükség valamennyi út leaszfaltozására – magyarázta.

A hajléktalanüggyel kapcsolatban közölte: a kormány áttekintette az alaptörvény-módosítás után kialakult helyzetet, és arra jutott, hogy a nappali és éjjeli melegedők megfelelően biztosítják az ellátást, vannak szabad férőhelyek. A kormány célja, hogy rend és tisztaság legyen, és az emberi méltóság szempontjából sem lehet senkinek az érdeke, hogy életvitelszerűen közterületen tartózkodjon – fogalmazott.

20 százalék alatt marad a központi kormányzat munkaerő-csökkentése

Gulyás Gergely kérdésre arról tájékoztatott, hogy körülbelül 18 százalékos lesz a létszámcsökkentés a központi kormányzatban, ami mintegy 2500 embert jelent. Ehhez hasonló, ám minimálisan kisebb arányú lesz a létszámcsökkentés a központi állami intézményeknél – tette hozzá. Az érintetteket várhatóan a jövő hónapban értesítik, és január 1-jével már az új létszámmal kívánnak működni. Jelezte, minden formában szeretnének segíteni azoknak, akik távoznak a központi közigazgatásból, megemlítette például, hogy a nyugdíj előtt állóknál a szociális hozzájárulási adó teljes eltörlését javasolják.

A miniszter jelezte ugyanakkor azt is, még idén törvényt hoz a parlament a köztisztviselők bérének emeléséről.

90 milliárdos extraprofit jutott a bankoknak

A lakáskasszák állami támogatása kapcsán elmondta, hogy 80-90 milliárd forintos extraprofitra tettek szert a bankok. Az állami támogatásokat leszámítva negatív hozamról beszélhetnénk, miközben 400 milliárd forint állt rendelkezésükre – emelte ki. A költségvetésnek nem származik haszna az állami támogatások megszüntetéséből, a korábban a lakástakarékoknak biztosított 70 milliárd forintnyi állami támogatás a családi otthonteremtési kedvezményeknél (csok) jobban hasznosul – mondta a miniszter.

A haderőfejlesztéssel kapcsolatban a miniszter közölte: „rendkívüli elmaradásban vagyunk”, és elsősorban az eszközök cseréje indokolt a jelenlegi helyzetben. Gulyás Gergely kérdésre azt is közölte, hogy CEU-ügyben a kormány semmilyen döntést nem hozott.

Egy kérdésre, amit a Sorsok Házára vonatkozott, a tárcavezető azt válaszolta: noha bevonták az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH), ez nem változtat azon, hogy a kiállítás tartalmáért a felelősség a magyar államé. Kijelentette: méltóképpen szeretnének emlékezni a holokauszt nemzeti tragédiájára, elismerik a magyar állam felelősségét, és fejet hajtanak az áldozatok előtt, akik azért is váltak a holokauszt áldozatává, mert a magyar állam képtelen volt megvédeni őket, és közreműködött a Magyarországról elszállításukban.  Azt is mondta ugyanakkor, hogy 1944-ig Magyarország minden embertelen törvény dacára sokkal inkább volt menedék, semmint az üldöztetés színtere.

2019 elején költözik a kormányfő a Várba

Szintén újságírói felvetésre tudatta: Orbán Viktor miniszterelnök és stábja január 1-jével költözik a budai Várba. Arra a kérdésre, az állam készül-e belépni az önkéntes nyugdíjpénztári piacra, a miniszter azt közölte: nem tervezik a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályozásának megváltoztatását. Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP népszavazást kezdeményez a miniszterek és az államtitkárok kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről, azt mondta: ez egy populista kezdeményezés, ugyanis a szocialista kormányok idején is volt hasonló szerződés, és akkor többet fizettek ezért a szolgáltatásért. A népszavazás többe kerülne, mint amekkora összegről szó van – mutatott rá.

Székely László szívsebész ügyével kapcsolatos kérdésre közölte: orvosi protokollok alapján kell eljárni abban az ügyben, hogy kit kell megműteni, ez nem politikai kérdés. Ha valaki ellátásra szorul, a megfelelő ellátást biztosítani kell számára – jelentette ki. Az új Nemzeti Alaptantervet illetően elmondta: erős kétségei vannak, hogy 2019 szeptemberétől bevezethető, lehet, erre csak 2020-tól kerül sor.