Gulyás: Szobonya Zoltán emlékének ápolása parancs az utókor számára

 

Szobonya Zoltán példájának megőrzése, emlékének ápolása időtálló parancs az utókor számára – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a vértanú halálának 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a kecskeméti börtön falánál péntek délután.

Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlások áldozatává vált mártírra emlékezve hangsúlyozta: Szobonya Zoltán földi életét elvette ugyan a kommunista hatalom, de hagyatéka, hősiessége, bátorsága és szabadságszeretete velünk él, amíg emlékezünk rá. Ezért nagyon fontos mindazok munkája, akik őrzik 1956 emlékezetét; nem pusztán a szép eszmékét, hanem azokét az emberekét is, akik a forradalom napjaiban a magyarság sorsát alakították. A szabadságot értő és éltető, a nemzetet szolgáló emberekét, akik olyan örökséget hagytak ránk, amely ezekben az időkben is eligazít bennünket, ha a jövőbe vezető utat keressük – tette hozzá.

Emlékeztetett, Szobonya Zoltán tudta, a jog arra való, hogy az embereken segítsen, amit legjobban a joguralom szolgál. És ő segített: 350 embert mentett meg a kitelepítéstől, nyugdíjjogosultságokat intézett el, beadványokat és fellebbezéseket írt, rabokat látogatott és üzeneteket vitt a családoknak. Ahogy az ÁVH írta róla, a szokásos „cinikus és arcátlan modorban, a kulákok védőszentje” volt. Nem politizált, hanem segített. Cselekedeteinek mindegyikével tagadta a rendszert és egész élete példájával szemben állt a kommunizmussal – fogalmazott.

 A 21. század legnagyobb kérdése is a szabadság lesz, hogy miképpen maradhat szabad az ember, és olyan közösségei, mint a család, az egyház, a nemzet vagy éppen a demokratikus jogállam az egyre inkább kiteljesedő digitális világban, a globális politikai és üzleti érdekek egyre gátlástalanabb érvényesítése idején – mondta a miniszter. Hit, haza, szabadság és együvé tartozás ma is ugyanazt jelenti; Szobonya Zoltán élete példájával „megerősít bennünket mindebben, csak emlékezni kell rá” –tette hozzá.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója szerint vannak népek, amelyek boldogok lennének, „ha lett volna egy ’56-juk”. Egy olyan, ahol egy kis nemzet képes volt szabadságot szerezni magának és példát mutatni a világnak, amely azonban cserbenhagyta. „Nekünk azonban nem szabad ezt tenni Szobonya Zoltánnal és mindazokkal, akik egy tisztességes és becsületes Magyarországot szerettek volna, amely reméljük, hogy most már hosszabb ideje épül” – fogalmazott.

Zakhar Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka emlékeztetett, Szobonya Zoltán ellen a demokratikus államrend megsértésére irányuló szervezkedés büntette miatt indult eljárás az 1950-es évek végén. Az ügyvéd az eljárás ideje alatt végig kitartott elvei mellett, megalkuvásra nem volt hajlandó. Kitartásért a büntetés akkoriban kötél általi halál volt – tette hozzá.

Szobonya Zoltánt, az 1956-os forradalom kiemelkedő Bács-Kiskun megyei vezetőjét 1958. szeptember 29-én végezték ki a kecskeméti börtön udvarán.

Szobonya Csilla, a vértanú lánya elmondta, 25 évvel ezelőtt állítottak emléktáblát a börtön falán, amely azóta mementóként örökíti meg édesapja helytállását, valamint mártírhalálát a ma élők és a jövő nemzedék számára. Kiemelte, „nem feledhetjük azt a szellemi és erkölcsi örökséget, amit kaptunk, mert a hősök előtti főhajtás egyben az igazság vállalását jelenti”. Édesapja egész tevékenységével tagadta mindazt, amit a diktatúra hirdetett és követelt – tette hozzá.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő emlékeztetett Szobonya Zoltán tevékenységének köszönhetően Jánoshalmán vérontás nélkül fejeződött be a forradalom, mégis kivégezték. A mártír ügyvéd legyen példája a hazaszeretetnek, a hazáért való helytállásnak, az önfeláldozásnak, a becsületnek ugyanúgy, mint az összefogásnak és egymás megbecsülésének – fogalmazott.

A megemlékezés végén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vette át az idén Orbán Viktor miniszterelnöknek odaítélt Szobonya Zoltán-emlékérmet, amelyet a mártír özvegye és leányai alapítottak születésének 100. évfordulója alkalmából 2009-ben.

Az emlékérem azoknak adományozható, akik kutatják, őrzik és ápolják a forradalom eszmeiségét, akik példát mutattak hazaszeretetből. A bronzból készült, egyoldalas, az előlapján Szobonya Zoltánt ábrázoló emlékérmet Dombrádi István szobrász, költő és farestaurátor, a hozzá tartozó emléklapot Fónagy Réka grafikusművész tervezte.