Európai össztűz Magyarország ellen

 

Több uniós intézmény és szervezet bírálja a magyar bevándorláspolitikát.

Az elmúlt pár hónapot, ha jogi szempontból elemezzük, kijelenthető, hogy szélesre kell tárni az értelmezési kaput – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az Európai Bizottság (EB) egy 2015-ös magyar menekültügyi törvénymódosítás miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amely az elmúlt időszakban bírósági szakaszba léptetett az EB – fejtette ki az igazgató.

Hozzátette: szintén az elmúlt pár hét fejleménye volt, hogy a Stop Soros törvénycsomag részeként az alaptörvény és a büntető törvénykönyv módosult, ami miatt szintén eljárást indítottak hazánk ellen.

Zákány, 2015. október 2. Illegális bevándorlók lépik át a horvát-magyar zöldhatárt 2015. október 2-án. A migránsok vonattal érkeztek a horvátországi Botovóba és onnan gyalog jöttek Zákányba, majd vonatra szállnak Gyékényes vasútállomáson. A területen épül az ideiglenes műszaki határzár. A ma délutáni volt a 40. botovói vonat. MTI Fotó: Varga György

Illegális bevándorlók a horvát–magyar zöldhatáron  (Fotó: MTI/Varga György)

Szánthó Miklós közölte, a Magyar Helsinki Bizottság kiprovokálta egy arra hajlamos fővárosi bírónál, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához egy menekültügyi eljárásban a szigorított magyar szabályok miatt. A Magyar Helsinki Bizottság  szerdán közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt.

Szánthó Miklós hozzáfűzte, ehhez még jön az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának bírálata, miszerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a menedékkérők elszállásolását biztosító tranzitzónákra vonatkozó szabályozását, különösen a kísérő nélküli kiskorúak fogva tartásának kell véget vetnie.

Az igazgató kijelentette: Magyarország ellen támadás indult európai szinten.

Minden eszközt bevetnek hazánk ellen

Jogi szempontból tehát a formálisan emberi jogokkal és jogállamisággal foglalkozó szervezetek minden kommunikációs és jogi eszközt bevetnek azért, mert a magyar kormány mind fizikai, mind jogi eszközzel próbálja megvédeni országunk szuverenitását és identitását, ezáltal Európát is – emelte ki a szakértő.

Szánthó Miklós elmondta, jelenleg arról van szó, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés abból az alaptézisből indul ki, hogy a menedékjog az első biztonságos országban jár. Tehát amennyiben egy menekülő elhagyja valamilyen konfliktus miatt származási országát, akkor az első biztonságos területen menekültstátuszt kérhet, onnan tovább állva már nem.

Globális jog?

A migrációs vita legnagyobb tragédiája – jogi szempontból –, hogy ezt a felfogást az európai jogértelmezés egyáltalán nem vallja magáénak, hiszen szerintük a menedékjog egy globális, szociális ellátáshoz való jog – húzta alá a szakértő.

Az európai politikában jelenleg számos vita zajlik a határvédelemről, tranzitzónákról, azonban arról a kérdésről senki nem mer nyíltan vitát indítani, hogy vajon egy több ezer kilométerről elinduló migráns esetében ne lett volna már olyan ország útja során, ahol befogadták volna és biztonságos életet élhetne – mondta a szakértő.

Utópisztikus homogenizált Európa

Az elmúlt évszázadokban sok törekvés volt rá, hogy egy homogén európai kultúrát hozzanak létre, azonban ez sosem sikerült – emelte ki Szánthó Miklós. Hozzátette: új eszközt találtak a homogenizálásra, mégpedig a bevándorlás révén kialakított egység a sokféleségben multikulturális Európáját.

Európa gyökerét adó nemzeti kultúrák és identitások gyökerét próbálják letörni, hogy a történelemben először megvalósíthassák álmukat: egy utópisztikus homogenizált Európát. A szakértő szerint, aki ebben segítséget nyújt az európai politikusoknak, annak magatartása csaknem minősíthetetlen.