Gulyás: Az EP nem fogadta el a Sargentini-dokumentumot

 

A kormány álláspontja szerint az EP-ben lezajlott szerdai szavazás helyes értelmezése – a lisszaboni szerződés alapján – egyértelműen az, hogy a jelentést az Európai Parlament nem fogadta el – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos sajtótájékoztatóját csütörtökön.

Az EP nem fogadta el a Sargentini-dokumentumot

A kormány szerdán tárgyalta az európai parlamenti (EP) szavazással kapcsolatos helyzetet – kezdte sajtótájékoztatóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A lisszaboni szerződés alapján a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban volt döntés, és ennek helyes értelmezése egyértelműen az, hogy a jelentést az Európai Parlament nem fogadta el – foglalta össze a tárgyalás eredményét. A lisszaboni szerződés – fűzte hozzá – egyértelműen fogalmaz: a leadott szavazatok kétharmada szükséges a hetedik cikkellyel fenyegető jelentés elfogadásához – azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.

Az, hogy azt az EP saját szabályait is tévesen értelmezve a szavazástól tartózkodókat figyelmen kívül hagyta az eredmény megállapításánál, olyan, „mintha bármely országban a házszabály felülírná az alaptörvényt. Itt maga a lisszaboni szerződés az irányadó, amely szerint a leadott szavazatok kétharmada szükséges, ezért a szavazásnak további jogkövetkezménye nem lehet – szögezte le.

A magyar kormány tehát a szükséges lépéseket megteszi, a hamarosan sorra kerülő európai uniós kormányülésen döntés is születik a konkrét jogi lépésekről. Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet.

A miniszter felidézte: a Sargentini-jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta már a kormány, sőt, az olyan ügyeket is említ, amelyben hazánk már megállapodásra jutott a bizottsággal, és amely nyomán több jogszabály, illetve az alkotmány is módosult.

Azt is látjuk – folytatta –, hogy minden, a jogállamisággal kapcsolatos kérdés csak „mondvacsinált indoka” ennek a jelentésnek, hiszen a valóság az, hogy a bevándorláspolitikában fennálló törésvonalak határozták meg a döntést.

„Ennek eredményeként azzal kellett szembesülnünk, hogy az EP-ben a bevándorláspárti erők többségben vannak” – mondta, hozzátéve: lesz egy EP-választás 2019 májusában, „ezen először adhatnak választ az európai választópolgárok arra, hogyan foglalnak állást a migráció témakörében”.

A kormányzati lépéseket firtató kérdésre hozzátette: kérhetik a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását, ez az egyik, a legvalószínűbb alternatíva.

Arra a felvetésre, hogy vasárnap baloldali pártok tüntetést szerveznek a jelentés elfogadása miatt, Gulyás Gergely azt mondta, a gyülekezési jog garantált mindenkinek, szemben azokkal az évekkel, amikor ezek a pártok voltak kormányon.

Saját ambíciói vezérelték Webert 

Arra a kérdésre, hogy továbbra is támogatják-e Manfred Weber néppárti frakcióvezető EB-elnöki ambícióit, a miniszter elmondta, hivatalos döntés még nincs a támogatásáról, de nyilván nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg az, hogy Manfred Weber saját személyes ambíciói érdekében saját pártjával szemben egy általa is tudottan hazug jelentést szavazott meg.

Kérdésre azt mondta, nem hinné, hogy a Sargentini-jelentésnek Európán kívüli hatása lenne majd. A néppárt zárt frakcióüléséről annyit mondott: még a legnagyobb kritikusuk sem vitatta, hogy a jelentés gyenge, hemzseg a hazugságoktól.

A schengeni szabályokat kell betartani

Kérdezték arról, hogy Angela Merkel német kancellár szerint az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kell adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezetnek. Gulyás Gergely elmondta, nem értenek egyet vele ebben a formában. A magyar kormány szerint a schengeni szabályokat kell betartani – tette hozzá.

Elmondta, ha valaki tagja a schengeni övezetnek, és a külső határt nem képes megvédeni, akkor vagy segítségére sietnek az egyezményben részes országok és megvédik helyette a külső határt, vagy ha ehhez nem járul hozzá, akkor fel kell függeszteni a tagságát.

Elítélte a listázást

A 38 országot érintő, Magyarországról kritikákat megfogalmazó ENSZ-jelentéssel összefüggésben úgy fogalmazott, mindig azt kérik tőle, ítélje el a listázásokat, most ezt megteszi. Szerinte az ENSZ ezt a formát találta arra, hogy bosszút álljon Magyarországon. Hazánkban jelenleg több mint 70 ezer civil szervezet működik, akár a mindennapos gyakorlatot, akár a jogszabályokat nézve semmi nem korlátozza őket szabad működésükben. A Sargentini-jelentésnél és ennél a jelentésnél is azt látják, hogy politikai célok érdekében hamis és alaptalan emberi jogi vádakat használnak fel – mondta.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. szeptember 13-án – mellette Kovács Zoltán, kormányszóvivő (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében – mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Falusi útalap jön létre

Falusi útalap létrehozásáról döntött a kormány, az intézkedés célja, hogy az alsóbbrendű utak minősége is javuljon a jövőben – mondta Gulyás Gergely. A miniszter kifejtette: az általános költségvetési tartalékból 150 milliárd forintot különítenének el a Magyar falu programra, amelyből mintegy 50 milliárdot fordítanának alsóbbrendű utakra. Emellett az autópálya-matricák árából, illetve annak emeléséből 35-36 milliárd forint bevétellel számolnak, így összesen 80-90 milliárd áll majd rendelkezésre erre a célra.

Kérdésre beszélt arról, hogy a Magyar falu program célja az ötezer fő alatti települések népességmegtartó erejének erősödése, ezért a többi között javítanák a lakhatási feltételeket, „falusi csokot” terveznek. A programról legkésőbb november elején dönthet a kormány – tette hozzá.

Lesz nyugdíjprémium, újabb konzultáció indul 

Gulyás Gergely közölte azt is, hogy áttekintette a kormány a gazdasági növekedési adatokat: már látszik, hogy az idén 3,5 százalék feletti lesz a növekedés, így 2018-ban is fognak nyugdíjprémiumot fizetni.

Jelezte: a kormány ülésén foglalkoztak a demográfiai helyzettel is. Kiemelte: GDP-arányosan Magyarország fordít a legtöbbet a családtámogatásokra egész Európában, ez mintegy 5 százaléka a GDP-nek. Mint kiemelte, ez azt eredményezte, hogy a születési együttható 1,23-ról 1,5-re nőtt, azaz 200 magyarnak 150 gyermeke születik. Ez még messze van természetes reprodukciótól, ami a kormány célja, ezért további intézkedések várhatóak a következő hónapokban, amelyek már januártól, illetve az egész kormányzati ciklusban segítik a gyermekvállalást – jelezte a miniszter.

A kormány nemzeti konzultációt is kezdeményez, mert szeretné, ha az állampolgárok s véleményt nyilvánítanának az irányokról. Szerinte a nemzeti konzultációnak októberben meg kell kezdődnie.

A Budapesti Corvinus Egyetem központi épülete esti díszkivilágításban (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A Budapesti Corvinus Egyetem központi épülete (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Közhasznú felsőoktatási intézmény lesz a Corvinus 

Jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd – közölte Gulyás. Mint ismertette: a fenntartói modellváltás előkészítéséért az innovációs tárca felel, ezért erre az időszakra a fenntartói jogok is ide kerülnek. A miniszter jelezte: a kormány jelentős vagyont fog az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amit kizárólag az intézmény fenntartására, működtetésére és fejlesztésére lehet fordítani.

Az a célja a döntésnek, hogy nagyobb szabadság mellett, a rendelkezésre álló jelentős anyagi források felhasználásával az egyetem a 200 legjobb intézmény közé kerüljön. Kitért arra is, hogy Corvinus-ösztöndíj jön létre, amely azt fogja garantálni, hogy a jelenlegi fizetős-nem fizetős arány kedvezőtlen irányba nem fog elmozdulni.

Sok civilt támogat az MVM

Arra a felvetésre, hogy a Civil Összefogás Fórum az MVM-től kapott mintegy félmilliárd forintos támogatás egy részét egy brüsszeli, kormány melletti tüntetésre használta, Gulyás Gergely közölte, az MVM sok civil szervezetet támogat, ezeknek a szervezeteknek jogszerűen kell felhasználniuk a pénzt. „Én nem fordítanám politikai célokra az ilyen támogatást” – tette hozzá.