Az ellenzék fáziskéséssel másolja a kormánypártok sikermodelljét

 

A Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontása után még várni kell a párttá alakulásra, programjukat azonban már meghirdették. Ennek részét képezi például, hogy alapfokú iskolai végzettséghez kötnék a választójogot. Szakértők szerint a mozgalom jobb politikai aktivitással rendelkezik, mint a Jobbik, sikerességét azonban még nehéz lenne megállapítani.

A mozgalom honlapjáról lehetett letölteni azt a kérdőívet, amelyben megkérdezték bizonyos témákban a választópolgárok véleményét – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Kiszelly Zoltán politológus a műsorban elmondta, ha megnézzük magát a kérdőívet, mint műfajt, elmondható, hogy ez egy klasszikus politikai stílus. Az elmúlt 6-7 évben a kormánypártokra volt jellemző, hogy a demokrácia ezen eszközével éltek és a nemzeti konzultációk során megkérdezték a szavazó polgárok véleményét.

Hozzátette: az ellenzék minden alkalommal kritikával élt a nemzeti konzultációkkal kapcsolatban, azonban azóta szinte az mindannyian kimondva, kimondatlanul nemzeti konzultációt folytatnak.

Budapest, 2018. augusztus 20. Toroczkai László, a szervezet elnöke (j), Dúró Dóra elnökhelyettes és Novák Előd volt jobbikos országgyűlési képviselő a bejegyzés alatt álló Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén a Városligetben 2018. augusztus 20-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

Toroczkai László, a szervezet elnöke (j), Dúró Dóra elnökhelyettes és Novák Előd volt jobbikos országgyűlési képviselő a bejegyzés alatt álló Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén a Városligetben 2018. augusztus 20-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Egy párt abból él, hogy élő kapcsolata van a társadalommal, minimum a szavazóival, és látni kell, hogy az ellenzék sokadszorra, komoly fáziskéséssel megpróbálja a Fidesz sikermodelljeit másolni – fejtette ki a szakember.

A Jobbik új vezetése nem mutat életjeleket a saját tagsága és a társadalom felé, miközben a Toroczkai László által alapított Mi Hazánk Mozgalom ennek szöges ellentettje. Ők rendszeresen jelentkeznek témákkal, tartják a kapcsolatot a választókkal – fogalmazott Kiszelly Zoltán. Hozzátette: a Mi Hazánk Mozgalom által felvetett témák már régebben is felvetődtek.

Fontos a napirend uralása

Toroczkai László augusztus 20-i beszédében úgy fogalmazott: ők is szeretnék, ha bővülne a V4-ek szövetsége, de nem Izraellel. Kijelentését nagy taps fogadta –hangzott el a műsorban. Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője szerint van egyfajta összefüggés a 2009-2010 tájékán megjelenő Jobbik program és a Mi Hazánk Mozgalom jelenlegi programja között. Az elemző szerint ez cseppet sem meglepő, hiszen a mozgalom fő politikusai, – Novák Előd, Dúró Dóra és Toroczkai László – abban a politikai közegben szocializálódott, amelyik még a radikális, szélsőséges politikai irányvonalhoz tartozott.

Az elemző szerint azonban a Mi Hazánk Mozgalom ügyesebb a Jobbikhoz képest abban, hogy a napirend uralásának kérdését erre a politikai szezonra időzítették. Hozzátette: vélhetően azt a hibát ugyanúgy el fogják követni, mint amit a Jobbik elkövetett, hogy amikor a saját politikai krédójukat próbálják megfogalmazni, akkor egy időt követően túllőnek majd a célon – fejtette ki Tóth Erik.

Erősebb párt a Jobbiknál

Kiszelly Zoltán szerint arra a kérdésre, hogy vajon erősebb párttá alakul-e a Mi Hazánk Mozgalom, mint a Jobbik, és ezzel visszatérhet-e egy szélsőjobboldali erő Magyarországra, arra csak az idő fog tudni választ adni. Korábban is volt már példa arra, hogy egy nagyobb pártból kiszakadt egy kis tömeg, akik új pártként próbáltak megkapaszkodni az itthoni politikai életben, azonban ez nem olyan egyszerű. Jelenleg kicsit könnyebb helyzetben vannak az ellenzékiek, hiszen a májusi európai parlamenti választáson egy alacsonyabb részvétel mellett, egy egyfordulós arányos, listás választáson megmérettetik magukat a pártok –fejtette ki Kiszelly Zoltán.