Társadalmi vita indult a Mi Hazánk Mozgalom alapító nyilatkozatáról

 

Társadalmi vita indult a Mi Hazánk Mozgalom alapító nyilatkozatáról; a dokumentumot a szervezet augusztus 20-i rendezvényén mutatják be – mondták a bejegyzés alatt álló párt vezetői.

Toroczkai László elnök céljuknak nevezte, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt a húsz feltett kérdésről, így segítve a válaszkeresést a valódi társadalmi problémákra. Dúró Dóra elnökhelyettes elmondta: a mozgalom honlapján lehet majd szavazni és bővebben is véleményt nyilvánítani a feltett kérdésekben.

A Jobbikból kivált politikusok által alapított párt egyebek mellett arról kérdezi az embereket, szeretnék-e, hogy új alaptörvény lépjen „az egypárti alkotmány” helyébe, népszavazás döntsön az ország uniós tagságáról, vezessenek be egy-két hónapos sorkatonai alapkiképzést, a „politikusbűnözőket” dupla büntetéssel, vagyonelkobzással sújtsák, a mentelmi jog pedig szűnjön meg.

Dócs Dávid, Cserháthaláp független polgármestere, Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a Mi Hazánk Mozgalom alapítója és Dúró Dóra független országgyűlési képviselő (b-j) MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szintén kikérik a lakosság véleményét a milliárdosok vagyonadójának bevezetéséről, arról, hogy legyenek-e halálbüntetéssel sújthatók a legvédtelenebbek sérelmére elkövetetett életellenes cselekmények, továbbá horvát mintára pedig tegyék-e semmissé a devizahiteleket.

Szintén állást lehet foglalni „minden értelmetlen cigányügyi program” finanszírozásának leállításáról, az ügynöklisták nyilvánosságáról, a helyi tömegközlekedés ingyenessé tételéről, az újabb parkolóhelyek építésének szükségességéről éppúgy, mint arról, hogy javítsák-e többletforrásokkal a kistelepülések népességmegtartó képességét.

Az egyik felvetés szerint értelmes és jobban fizetett közmunkára volna szükség, egy másik szerint köteleznék a pártokat választási programot készíteni és vállalni a miniszterelnök-jelölti vitát, de az is a kérdések között szerepel, hogy korlátozzák-e az egészségügy „potyautasainak” ellátását és a „bemondásra” végzett abortuszokat.

Felvetés vonatkozik az oktatási szegregáció engedélyezésére éppúgy, mint arra, hogy a választójogból zárják ki az analfabétákat, a gyermekvállalás és -nevelés számítson bele a nyugdíjba, ahogy arra is, hogy készüljenek a magyar történelem dicső időszakait bemutató, nagy költségvetésű filmek.