Szeptemberben derül ki, indítanak-e Magyarországgal szemben eljárást

 

A magyar jogállamiságot félti az az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), ezért az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását kezdeményezték. A testület hétfőn nagy többséggel elfogadott különjelentése szerint Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének a veszélye – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Tóth Norbert, az Alapjogokért Központ kutatója szerint a jelentés egy problémakatalógus. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a Magyarországgal egyet nem értő európai parlamenti képviselők, akik egyúttal a LIBE bizottságban is helyet foglalnak, megpróbálták összeszedni azokat a pontokat, problémákat, amelyeket a leginkább sérelmeznek.

Brüsszel, 2017. december 7. Az Európai Parlament (EP) által közreadott kép az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott meghallgatásáról Brüsszelben 2017. december 7-én. Balról a második Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (háttal). (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)

Az Európai Parlament (EP) által közreadott kép az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott meghallgatásáról Brüsszelben 2017. december 7-én (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)

A képviselőknek olyan kérdéseket és aggályokat kellett összegyűjteniük, amelyekről úgy gondolják, hogy az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében foglalt értékek – köztük a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok – sérelmét jelentik. Konkrét eseteket sorol fel a LIBE jelentése, amelyekről azt gondolják a képviselők, hogy sértik a második cikkben foglalt értékeket – hangsúlyozta a szakértő.

Sokan bírálják az eljárási mechanizmust

Az értékeket azonban minden tagállam másként definiálja, így tehát uniós szinten nincs egységes szabály ezekről a fogalmakról. Tóth Norbert elmondta: az 1997-ben aláírt, és 1999-ben hatályba lépett amszterdami szerződés vezette be az uniós jogba azt az eljárási lehetőséget, amit most hetedik cikk szerinti eljárásnak nevezünk.

Egyébként nem volt titok a kilencvenes években az, hogy ezt az unió a csatlakozni kívánó országoktól való félelem miatt vezette be. Először Ausztria esetében merült fel ennek az eljárásnak a megindítása, azonban 2000-ben nem ezt választották, hanem a kétoldalú viszonyokat fagyasztották meg Ausztriával szemben az egyes tagországok – tájékoztatott a szakértő a Kossuth Rádióban.

Hozzátette: jelenleg Lengyelországgal és Magyarországgal szemben kezdeményeztek ilyen eljárást. A szakértő szerint a lengyelekkel szembeni támadás azért érdekesebb, mert esetükben az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárás megindítását, nem az Európai Parlament.

Az Európai Bizottság kidolgozott egy jogállamisági mechanizmust 2014-ben, amely alapján kezdeményezték az eljárás megindítását Lengyelországgal szemben. Ezt a mechanizmust azóta is rengetegen bírálják, és a szakértő elmondása szerint sokan azt mondják: elképzelhető, hogy az eljárás nincs összhangban az alapszerződésekkel. Jelenleg az alapító szerződésben nincsenek kidolgozva az eljárás tartalmi részletei.

Mi várható?

2018. szeptember 11-re van előzetesen dátumozva az EP plenáris ülése, ahol várhatóan döntenek majd a hetedik cikk szerinti eljárás kezdeményezéséről. Az EP annyit tehet, hogy egy indokolással ellátott javaslatot küld az Európa Tanácsnak, és végső soron a Tanácsnak van lehetősége dönteni ebben a kérdésben.

Az eljárást sokan úgy emlegetik, mint a LIBE bizottság „atombombája”, azonban Tóth Norbert kijelentette: ez az eljárás, amelyről Magyarország kapcsán szó van, nem az „atombombaként” emlegetett eljárás.

A hetedik cikk szerinti eljáráson belül az egyes bekezdésben van az az eljárástípus, amelyet Magyarország ellen kezdeményezni akarnak, ami a gyengébb változat. Az „atombomba” eljárás a második bekezdésben található – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: amennyiben az Európa Tanács négyötödös többséggel elfogadja az EP indoklásaival ellátott javaslatot, ajánlásokat tehet Magyarországnak, de előtte meg kell hallgatnia Magyarországot.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo