Zászlót bontott a Mi Hazánk Mozgalom

 

Párttá alakul a Mi Hazánk Mozgalom – jelentette be Toroczkai László Ásotthalmon, ahol a szervezet zászlóbontó gyűlést tartott. A Jobbik volt alelnöke úgy fogalmazott, azért jöttek el az ország minden rèszéből, hogy valami újat kezdjenek, amivel meg tudják vèdeni az orszàgot és építeni tudják a hazát. Dúró Dóra, akit néhány hete a jobbik frakciójából zártak ki, majd kilépett a pártból, a gyűlésen azt mondta, a Mozgalom tagjaként kész vállalni az országgyűlési munkát – hangzott el az M1 műsorában.

Az Árpád-sávos zászló, a Nagy-Magyarországot ábrázoló póló és a gárdista egyenruha is előkerült szombat délután Ásotthalmon. A településen a Mi Hazánk mozgalolm tartott zászlóbontó rendezvényt. A mozgalmat Toroczkai László hirdette meg azoknak, akik hozzá hasonlóan csalódtak a Jobbikban. Toroczkai Lászlót június elején zárta ki a pártvezetés, mert az elnökség szerint a választások óta túl sokszor hangoztatta nyilvánosan azt, hogy a Jobbiknak vissza kellene térne az eredeti elvekhez.

Toroczkai László kizárásának hírére a Jobbikban tömeges kilépési hullám indult. A rendezvényre nem sokkal négy óra után Toroczkai László is megérkezett. A polgármestert hosszú percekig üdvözölték a szimpatizánsok, aki szinte mindenkivel kezet fogott.

A színpadon a Jobbikból szintén kilépő Novák Előd arról beszélt, hogy az új közösség erősebb lehet, mint a Jobbik valaha volt. Majd sokáig sorolta azoknak a nevét, akik a Jobbikból kilépve csatlakoztak hozzájuk. Köztük volt Dúró Dóra is, aki Toroczkai László kizárása után szintén távozott a Jobbikból. A politikust az elnökség a frakcióból már korábban kizárta. Dúró Dóra most azt mondta, nem adja vissza mandátumát. A parlamentben mostantól a Mi Hazánk Mozgalmat képviseli.

Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a mozgalom alapítója beszédet mond a Mi hazánk mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén Ásotthalmon. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Nem sokkal ezután egy újabb bejelentés következett: Toroczkai László beszédében kihirdette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom párttá alakul.

Politikai realitása van Toroczkai új mozgalmának 

Toroczkai László kijelentette, „olyan Magyarországot szeretne Európában, amely fehér szigetként megmarad, ha lesz Európai Unió, akkor is, ha pedig eltűnik, akkor is.” Toroczkai László ezzel visszatért a Jobbik alapítógondolatához – mondta el Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Hozzátette, ezzel gyakorlatilag tényszerűvé vált, hogy a Jobbikon belül működött úgymond egy másik Jobbik is, hiába próbált meg Vona Gábor korábbi elnök középre helyezkedni.

Szerinte mindig is volt egy kemény mag, és a szavazók többsége inkább az ő általuk képviselt politikai nézetekkel szimpatizált, ezért politikai realitása van annak, hogy Toroczkai László és támogatói zászlót bontottak.

Pénze még nincs Toroczkai pártjának

Kovács István elmondta, bár a Jobbik frakciója megvan az országgyűlésben és ez csak akkor tudna megszűnni, ha maga a párt szavazna a megszűnésről, ugyanakkor Toroczkai új pártjának frakciója hivatalosan nem létezik, mivel maga a párt sem létezett a választások idején. Azok a képviselők pedig, akik kilépnek a Jobbikból, független képviselőkké válnak a parlamenti jog szerint – tette hozzá.

A Jobbiknak egyelőre még megvannak az anyagi forrásai, van országos hálózata és ehhez infrastruktúrája is, de a Toroczkai-féle új párt viszont sikeresen megcélozhatja a kiábrándult Jobbikos szavazókat, az a kérdés, hogyan lesz a pártnak anyagi támogatottsága és infrastruktúrája – fűzte hozzá.

Hogyan viszonyulnak majd az EU-hoz?

Elmondta, kérdéses a párt Európai Unióhoz való viszonya, mivel ez az európai intézmény népszerű Magyarországon, és felmerül a kérdés, vajon felmerik-e vállalni a Jobbik hajdani alapító gondolatát, mely szerint kiléptetnék az unióból Magyarországot. Megjegyezte, ezzel egyedül lennének a politikai palettán.

A Jobbik visszakéri a mandátumot

Az alkotmányos szabályozásból fakadóan a szabad mandátum elve érvényesül, arról mindenki saját maga dönt, tehát amíg egy képviselő saját akaratából le nem mond róla, addig a párt nem tudja visszakérni jogilag, politikailag viszont felszólíthatja annak visszaadására.

Sokak szerint már évekkel ezelőtt voltak jelei annak, hogy a Jobbikban előbb-utóbb bekövetkezik egy pártszakadás. A 2013-ban kezdődött néppártosodást a tagság jelentős része már a kezdetektől rossz szemmel nézte. Vona Gábor végig azzal érvelt, hogy a választások őt igazolják majd. Végül áprilisi 8-án, még a 2014-es támogatottságuknál is rosszabb eredményt értek el.