Gulyás: Az elsődleges cél az ország védelme

 

Magyarország biztonságát garantálni kell, és a Stop Soros törvénycsomag és a hetedik alaptörvény-módosítás ehhez nagymértékben hozzájárul – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Cikkünk frissül.

Az Országgyűlés szerdán két fontos döntést hozott: az egyik az alkotmánymódosítás, a másik Stop Soros elfogadása. Gulyás Gergely szerint a választási kampányban az átláthatóság jegyében nyilvánvalóvá tették a kormánypártok, hogy milyen szándékaik vannak a migráció korlátozására. Ennek megfelelően terjesztették elő a Stop Soros szövegét, amihez módosításokat is elfogadott az Országgyűlés.

Budapest, 2018. június 21. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. május 24-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Kovács Zoltán kormányszóvivő (MTI-fotó: Balogh Zoltán)

Első az ország biztonsága

Az elsődleges cél mindig is az ország védelme volt, Magyarország biztonságát garantálni kell, és az alkotmánymódosítás ehhez nagymértékben hozzájárul, ugyanis tartalmazza a kollektív és csoportos betelepítés tilalmát, illetve az első biztonságos ország elvét is. Ez azt jelenti, hogy ha valaki valóban menekült, akkor a menedékjogot annak az országnak kell biztosítania, amely a hazájához legközelebb van. Megjegyezte, ha Magyarországnak ezt a javaslatát – amely egyébként a genfi konvencióból következik – elfogadták volna korábban az unióban, és ezt valamennyi ország teljesíti, akkor komoly vitákat lehetett volna megelőzni.

„A magyar kormány álláspontja, hogy a valós menekülteknek az első biztonságos országban kell menedékjogot biztosítani, a bevándorlásra pedig egyértelműen nemet mondott a kormány” – szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arról is beszélt, hogy a Stop Soros részeként fogadták el az illegális migráció tényállását, amely alkalmas arra, hogy a törvénytelen bevándorlás szervezését az eddigieknél is hatékonyabban tudja a kormány kezelni. „Az elfogadás Magyarország szuverenitását és a biztonság garantálását rögzíti. Az alkotmánymódosítás gyakorlati alkalmazása kizárja, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon” – magyarázta Gulyás Gergely.

Budapest, 2018. június 21. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. május 24-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

(MTI-fotó: Balogh Zoltán)

A miniszter elmondta, az alkotmánymódosítást az összes képviselő csaknem 80 százaléka, a Stop Soros törvénycsomagot pedig a jelenlévők mintegy 90 százaléka támogatta. Hozzáfűzte, ez nem azt jelenti, hogy ez ellenzék többsége támogatta ezeket, ők továbbra is bevándorláspártiak a miniszter szerint.

Úgy fogalmazott: sajnálatos, hogy a magyar választópolgárok világos véleménynyilvánítását követően a balliberális ellenzék továbbra is támogatja a bevándorlást, éppen azért azt remélik, hogy abban a nemzetközi vitában, amelyben Magyarország a bevándorlás kapcsán a frontvonalban küzdeni kénytelen, az ellenzékre is számíthatnak majd a kormánypártok.

Elkötelezett a kormány az adócsökkentés mellett

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a héten került az adótörvények módosítása az Országgyűlés elé. Ezzel kapcsolatosan egyértelművé tette, hogy a kormány elkötelezett az adócsökkentés mellett, és egyértelmű az is, hogy tovább folytatódik az adócsökkentés Magyarországon. Példának hozta, hogy 32 százalékkal adózott az átlagjövedelem 2010-ben, ehhez képest az egykulcsos 15 százalékos személyi jövedelemadó jelentős adócsökkentést jelent, még akkor is, ha a jövő évi adótörvényben ennek mértékét megőrzik. Hozzátette, büszkén állítja a kormány, hogy a szociális hozzájárulási adó mérséklésével a 27 százalékról a jövő évre már – az öt évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva – 17,5 százalékra csökken. Megjegyezte 2018-ról 2019-re 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken.

Budapest, 2018. június 21. Kovács Zoltán kormányszóvivő (b) és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. május 24-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

(MTI-fotó: Balogh Zoltán)

Arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentésre lehet majd számítani. A remények szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke négy év múlva 11,5 százalékra csökkenhet, így a munkát terhelő adók nagyban csökkenhetnek. „Ez – mondom az elmúlt öt év távlatában – tízszázalékos adócsökkentést jelentett.”

A családi adókedvezményről azt mondta, az tovább bővül, így a kétgyermekes családok adókedvezménye havi 5000 forinttal emelkedik, így összesen már ez eléri a havi 40 ezer forintot. Gulyás Gergely kitért a nyugdíjasokra is: munkavállalás esetén az öregségi nyugdíjasoknak csak és kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége van, amely 15 százalék.

A tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékre, 5 százalékra csökken, a Pénzügyminisztérium számításai szerint a családok 2019-ben mintegy 20 milliárd forintot spórolhatnak meg.

Magasabb lesz a népegészségügyi adó mértéke

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az egyetlen adóemelés a költségvetésben – amely igazából egészségügyi intézkedés – a cukros üdítőitalok, chipsek, szeszes italok adója nő. Ezt azt jelenti, hogy a népegészségügyi adó mértéke mintegy húsz százalékkal lesz magasabb. Hozzátette, korábban a kormány azon az állásponton volt, hogy a cukortartalom mellett a gyümölcstartalmat pozitívumként kell figyelembe venni, ezért bizonyos alkoholos italok is ebbe a körbe kerülnek, így a magyar kormány elkerüli, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.

Budapest, 2018. június 21. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. május 24-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

(MTI-fotó: Balogh Zoltán)

Megmarad a Szép-kártya

Gulyás Gergely összegezte: a következő évben öt adónem megszűnik, a cafeteria kapcsán pedig megmarad a Szép-kártya. Elmondta, amikor ennek bevezetése megtörtént, a magas adók miatt az volt a cél, hogy munkavállalók jövedelmük egy részét kedvezőbb adózás mellett kapják meg. Hozzátette, miután az adózás feltételei lényegesen kedvezőbbek, minden munkáltatónak azt javasolják, hogy béremelésben adják oda a gazdasági növekedés és az adócsökkentés miatt felszabadult pénzeket a munkavállalóknak. Megjegyezte, a cafeteria igénybe vehető összege nem változik a jövő évben.

Közös álláspontra van szükség a V4-ekkel

Harmadik fontos témaként a miniszter a V4-es osztrák találkozót említette, illetve ez Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is Budapestre érkezik pénteken. A találkozók legfontosabb témái a migráció, és a következő hétéves költségvetés lesznek. Ezekkel kapcsolatban kifejtette, a magyar kormánynak továbbra is az véleménye, hogy ez egy migrációbarát költségvetés, amely a migrációt támogatja, és erre jelentős forrásokat biztosít. Hozzátette, a költségvetésben nem határvédelemről, hanem határmenedzsmentről van szó, és nem látnak esélyt arra, hogy a magyar kormány által határvédelemre költött egymilliárd euróját megtérítik, habár az ezzel kapcsolatos igényeket többször is jelezték.

Azt mondta, továbbra sem látják egyértelműen biztosítottnak, hogy a határvédelmi költségeket az Európai Unió következő hétéves költségvetése tartalmazná, ehelyett viszont migrációval és integrációval összefüggő forrásokat teremt, sőt a kohéziós alapokat is megnyitják a migrációval összefüggő igényeknek. Hozzátette, szeretnék, ha közös V4-es álláspont alakulna ki, amely alapján csak és kizárólag úgy előzhető meg a migrációs krízis, ha hatékony külső határvédelem van, és továbbra is fenntartják, hogy a határvédelem nem lehet üres jogi deklaráció, hanem ha valaki nem tud eleget tenni a schengeni egyezményben vállalt határvédelmi kötelezettségnek nem tud eleget tenni, annak komoly jogi szankciói kell, hogy legyenek.

„Nem maradhat következmények nélkül, hogy ha valamely ország, amely egyébként a schengeni egyezmény részese és a határvédelmi kötelezettség betartását vállalata, nem képes ennek eleget tenni” – összegezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely.

Még nincs időpontja a Merkel-Orbán találkozónak

Egy kérdésre azt mondta, nem számítanak szankcióra a törvények elfogadása miatt, de vitákra igen, mert a brüsszeli bizottság bevándorláspárti. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálni azt a hírt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök július elején találkozik Angela Merkel német kancellárral. Mint mondta, a diplomácia szabályai szerint a meghívó félnek kell közölnie részleteket a látogatásról.

A politikus ugyancsak nem kívánta kommentálni a német belpolitikai történéseket. Azt azonban elmondta, ha a magyar álláspontnak megfelelően megvédik az unió külső határait, akkor az a probléma, ami vitára ad okot az uniópártok (a CDU és a CSU) között, nem létezővé válik. Arra a kérdésre, hogy egy törvényjavaslat lehetővé tenné az ötmilliós miniszteri fizetéseket, Gulyás Gergely közölte, a kereteket rögzíti a javaslat, a miniszterelnök szabadon állapítja meg a miniszterek bérét. A törvényjavaslat azt a lehetőséget biztosítja, hogy a miniszter legalább annyit keressen, mint az általa felügyelt cégek vezetői – magyarázta.

Rögzítette: a miniszterelnök fizetése nem változik, de az előfordulhat, hogy a miniszter fizetése magasabb lesz, mint a kormányfőé.

Új helyettes államtitkár tartja a kapcsolatot a civilekkel

Szóba került, hogy az Egyesült Államok kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából és hogy Magyarország tervez-e ilyet. A miniszter közölte, tiszteletben tartják egy szuverén állam döntését. Hozzátette: Magyarország sem örül annak, hogy az ENSZ számtalan emberi jogi testülete, megbízottja nemcsak az emberi méltóság védelmét, az alapvető emberi jogok garantálását tekinti céljának, hanem aktív politikai tevékenységet folytat. A magyar kormány hasonló döntést eddig nem hozott – jegyezte meg.

Megerősítette Gulyás Gergely azt a sajtóhírt, hogy augusztus 1-jétől Szalay-Bobrovniczky Vince – jelenlegi finnországi nagykövet – a civil szervezetekkel foglalkozó helyettes államtitkár lesz a Miniszterelnökségen. Gulyás Gergely a kinevezést azzal magyarázta, hogy a tárca alá került a közel hétmilliárd forintos Nemzeti Együttműködési Alap, amelyet eddig is helyettes államtitkár felügyelt. A Czeglédy-ügy károsultjaira vonatkozó kérdésre elmondta, június 30-ig nyújthatják be a kárigényüket az érintettek, ezt követően összesíti azokat a kormány és biztosítja a szükséges forrásokat.

Tárgyalnak az MTA-val

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek finanszírozása miatt kialakult vitáról kérdésre közölte, ma Magyarország egy évben mintegy 70 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre, innovációra. A cél az, hogy az MTA és a kormány között megegyezés jöjjön létre, ezért tárgyal Palkovics László innovációs miniszter az akadémia vezetésével -– mondta.

Hozzátette: megegyezés közeli a helyzet, mert azt mindenki elfogadja, hogy ha a kormány és az akadémia közös célok érdekében együttműködik, akkor ez az állami pénzösszeg jobban hasznosul. Az MTA alkotmányos önállóságot ez semmilyen formában nem veszélyezteti, hiszen minden, az akadémia fenntartására vonatkozó költség az MTA költségvetésének részét képezi, kizárólag a kutatásokkal kapcsolatos, a kormány és az akadémia közötti szorosabb együttműködést tűzték ki célul – fejtette ki.