Elnököt választott az MSZP: Tóth Bertalan frakcióvezető lett a szocialisták új elnöke a vasárnapi kongresszuson – Mesterházy Attila tehát nem tudott visszatérni az immáron harmadik országgyűlési választása elveszítő párt élére. Egy korábban visszalépett elnökjelölt, Kunhalmi Ágnes pedig a párt parlamentjének számító választmány élére került, az azonban kérdés, hogy mire megy ezután a több elemző szerint is a szétesés szélére sodródott párt az új vezetőkkel. Az MSZP elnökválasztásáról volt szó az Ütközőben.
Galló Béla politológus szerint már 2010 óta nem fáklyásmenet az ellenzéki párt élete; megítélése szerint az elnökválasztási kampányban is a belharcokban voltak a legjobbak, ezekből most Tóth Bertalan jött ki a legjobban, Kunhalmi Ágnes szerinte átgondolt visszalépése folytán. Ha nem sikerül megállítani a támogatottság mélyrepülését, akkor – valószínűsíti a politológus – az már nem az agóniát, hanem a véget fogja jelenteni a párt számára.
Nehéz hetek jönnek
Ugyan hasonló a szavazati arány a másik ellenzéki párt közelmúltbeli elnökválasztásához, Kiszelly Zoltán úgy véli, ezen kívül nincs több párhuzam a Jobbik és a szocialista párt mai helyzetében, mert míg ott egy éles szakadáshoz vezetett az, hogy az egyik tábor alulmaradt, addig az MSZP-nél más a helyzet: az elnök Puch Lászlóhoz köthető, az alelnök pedig Mesterházy „embere”. Tehát – jelentette ki – a párton belüli törés megjelenik a vezetésben, így pedig nem fognak szakadáshoz vezetni az ellentétek – a Jobbikkal ellentétben.
Leszögezte, mind Tóth, mind Mesterházy az önálló politizálás híve, és még mindig a baloldal legerősebb pártja az MSZP.
Galló Béla egy intermezzo kapcsán (Mesterházy előnytelen fotót posztolt Tóth Bertalanról, „véletlenül” állítása szerint – a szerk.) megjegyezte: lát ellentmondást a szocialista párt viszonyaiban, és nem venne rá mérget, hogy a következő választásig ténylegesen megmarad a kettős hatalmi struktúra – szerinte az, hogy csak 10-12 szavazattal kapott ki Mesterházy, ezt jelenti.
Marad az ellentmondás
Generációk harcát látja egyébként a mostani MSZP-ben a politológus, szerinte a Mesterházy mögötti „fiatalok” és a Tóth mögött lévő „régiek” összecsapása zajlik most a párt nyilvánosságának a felszínén, de nem zárja ki, hogy létezik a két táboron túl még egy harmadik is – ennek kapcsán Kunhalmi személyét emelte ki Galló Béla, aki szerint az MSZP most már végérvényesen elveszítette váltópárt mivoltát, a fiatalok és a vidéki Magyarország körében megszűnt.
Galló Béla Kunhalmival kapcsolatban megemlítette: személye nem lesz annyira mérvadó a párt politikájában, hiszen az MSZP döntéshozatala nem funkciókon fog múlni. Kiszelly Zoltán pedig úgy véli, az összefogás-pártisága miatt az MSZP pólusai továbbra is láthatóak lesznek.
Nem csak a váltópártiság, hanem a gyűjtőpártiság is odaveszett a szocialista pártból, hangzott el a műsorban: Kiszelly Zoltán szerint a magyar pártpolitikában eddig még egyetlen pártnak sem sikerült az elveszített társadalmi rétegeket visszaszerezni, hiszen – ahogy kijelentette – az MSZP-t elhagyó politikusok mind vittek magukkal egy-egy társadalmi réteget, akik úgy érezték, hogy már nem képviseli őket a párt. Ezt lemorzsolódást egyébként már a 2006-os választási győzelmük utáni konvergencia-csomaggal indította be a párt, amit aztán az őszi események csak tovább folytattak.
Megjegyezte: baloldalon a Gyurcsány-féle DK és az elvileg szövetséges Párbeszéd is a szocialista szavazókat „tekinti zsákmánynak”. Ezzel Galló Béla is egyetértett, sőt, ő úgy látja, hogy az ellenzéki pártok egymás válságát igyekeznek kihasználni, és „egymás széthullására játszanak”.
Migráció: elment a hajó
Kiszelly Zoltán szerint a baloldal nem a magyar emberekét, hanem a multinacionális érdekeket nézi a migráció kapcsán, ezért mondhatták azt 2015-ben az újkori migrációs válság csúcspontján, hogy álprobléma – idézte fel a szakértő, aki szerint fontosabb a szocialistáknak az, ha a külföldi újságok és politikusok megsimogatják „a fejük búbját”.
A migráció kapcsán az európai liberális oldal véleményét visszhangozzák a baloldali pártok, nem baloldali politikai elveket visszhangozzák – összegezett Galló Béla, aki szerint hiányzik a migrációs politika baloldali kritikája. Kiszelly Zoltán ennek ékes példájának azt tekinti, amikor európai szakszervezetek és baloldali pártok felvetik, hogy a tömeges bevándorlás által betelepítettek mennyire fogják leverni a munkások fizetését azzal, hogy olcsóbbak, mint az európai munkások.
