Permanens válságban van az ellenzék

 

Padlón az ellenzék – erről beszélnek a szakértők a választás óta. Az Együtt lenullázta magát, az MSZP nagy vereséggel zárt, emiatt Szanyi Tibor például megszüntetné a pártot. A Jobbik pártszakadás előtt áll, hiszen sorra lépnek ki a legismertebb politikusok, mondván, új pártot akarnak alapítani. Az M1 Ma reggel című műsorában a szakértő úgy vélekedett: az ellenzéki pártok folyamatosan válságban vannak.

A szakadási hullám még nem ért a végéhez a Jobbikban – mondta a Ma reggel című műsorban a Nézőpont Intézet elemzője.

Tóth Erik arról is beszélt, látható, hogy a Jobbik alapszervezetei elégedetlenek a jelenlegi irányvonallal, ennek következménye, hogy Toroczkai László múlt hét csütörtöki kizárása után elkezdtek mozgolódni, illetve kifejezik elégedetlenségüket a párttal szemben, ami azt jelenti, hogy a politikai értelemben megtörtént a szakadás, amely kétségtelen, hogy még nem ért a végéhez, még többen kilépnek majd.


Saját magát számolja fel a Jobbik?

Azzal kapcsolatban, hogy a kereslet találkozik-e a kínálattal, Tóth Erik úgy vélekedett: van egyfajta társadalmi igény a nemzeti radikális irányvonal képviseletére a politikai rendszerben, azonban az is látszik, hogy a néppártosodásnak megvannak a korlátai, hiszen a választás óta a Jobbik nem tudta növelni a támogatottságát, sőt elképzelhető, hogy a jövőben csökkenhet a pártot támogatók száma.

„Hogyha párhuzamot lehet vonni: amíg a választópolgárok azt tapasztalják, hogy a kormánypártok részéről magas fokú a stabilitás, megvalósult a kormányzás folytonossága április óta, addig az ellenzéki térfélen – különösen például a Jobbik esetében – a destabilitás, illetve az önmaguk felszámolása valósult meg az elmúlt két hónapban” – mondta a szakértő.

Hozzátette, a közvélemény-kutatásokból is azt látni, hogy a kormánypártok növelték támogatottságukat, míg az ellenzéki pártok támogatottsága stagnált vagy csökkent.

Toroczkai László sajtótájékoztatót tart a Jobbik XI. kerületi irodája előtt 2018. május 22-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Toroczkai László sajtótájékoztatót tart a Jobbik XI. kerületi irodája előtt
(MTI-fotó: Illyés Tibor)

Komoly offenzíva indulhat meg Toroczkai Lászlóval szemben

A szakértő hangsúlyozta: a választás napja óta az ellenzék folyamatos válságban van, és nem képes a belső konfliktusokat kezelni. Megjegyezte, ez nemcsak a Jobbikra, hanem a többi ellenzéki pártra is igaz. Azzal kapcsolatban, hogy létrejöhet-e új párt, miután többen is kiléptek a Jobbikból, úgy vélekedett: a legfontosabb kérdés, hogy a következő időszakban hány párttagot tud maga mellé állítani ez a mozgalom, továbbá, ha megvannak a párttagok, mennyi szervezetet tudnak vidéken létrehozni. Kiemelte, a következő időszakban komoly offenzíva indul majd meg Toroczkai Lászlóval szemben, hogy ne hozhasson létre egy önálló politikai pártot.

„Jelen pillanatban nem látunk ennyire előre, de azt lehet mondani, hogy a platform megalakulása és annak a következménye abba az irányba mutat, hogy ebből lehet egy életképes politikai formáció. Ahogy már említettem, a társadalmi kereslet erre meglehet a jövőben” – magyarázta.

Hozzátette, a kulcskérdés az, hogyha megalakul a párt, mikor éri el az ötszázalékos támogatottságot. Úgy vélte, ha hamarosan, akkor a következő négy évben komoly konfliktus alakulhat ki a jelenlegi Jobbik-vezetés és a Toroczkai-féle Mi Magunk nevű platform között.

 „Teljesen mindegy, ki lesz az elnök”

Azzal kapcsolatban, hogy ki lehet az MSZP következő elnöke – a jelenlegi állás szerint hárman pályáznak az elnöki székre: Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes, és Mesterházy Attila –, úgy vélekedett: mindegyik jelölt mellett szólnak érvek, azonban felhívta a figyelmet: az erőviszonyok alakulása fogja meghatározni a végső döntést.

Kifejtette, Mesterházy Attila mögött komoly erőt képviselő platform áll, azonban a politikus korábbi elnöki ciklusa sikertelen volt politikai szempontból, hiszen a Fidesz–KDNP 2014-ben kétharmados többséget szerezett, ami Mesterházy elnökségének is a felelőssége.

Tóth Bertalanról azt mondta, lehet, hogy ő kevésbé ismert a másik két politikushoz képest, mégis érdemes szem előtt tartani, hogy az elmúlt két évben frakcióvezető volt, és a jelenlegi ciklusban ő az MSZP képviselőcsoportjának vezetője, ami erősíti pozícióját.

Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő, az MSZP budapesti elnöke beszédet mond pártja majálisán a Városligetben 2017. május 1-jén (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Kunhalmi Ágnes is pályázik az MSZP elnöki pozíciójára (MTI-fotó: Mohai Balázs)

Kunhalmi Ágnessel kapcsolatban kiemelte: van mögötte politikai teljesítmény, de hosszú távon nem tudna létrehozni egy közös, baloldali tömböt.

„Ezek a nevek mutatják, hogy az MSZP belső rekrutációs válságban van, ugyanis nem sikerült új politikai vezetőket kitermelnie az elmúlt nyolc évben, így tulajdonképpen teljesen mindegy, ki lesz az elnök” – mondta, és hozzátette, várható, hogy az eddigi irányvonalakban nagy változás nem következik be.