Úgy döntött az igazságügyi bizottság, a DK-ra és az LMP-re bízza a felszólalás sorrendjét

 

A parlament két azonos létszámú frakciójának, az LMP-nek és a Demokratikus Koalíciónak (DK) kell megállapodnia arról, hogy melyikük kapjon elsőként szót a plenáris ülésen. Ha nem sikerül megegyezniük, sorsolás dönt - foglalt állást az Országgyűlés igazságügyi bizottsága pénteki ülésén.

A testület Kövér László házelnök megkeresésére fogadta el hét kormánypárti képviselő támogatásával, három ellenzéki politikus tartózkodása mellett az eseti jellegű állásfoglalást. A DK- és az LMP-frakciónak is 9-9 országgyűlési képviselő a tagja. Az LMP az áprilisi választáson 8 mandátumot szerzett, majd csatlakozott a frakcióhoz függetlenként az Országgyűlésbe került Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa.

Ülésezik az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az igazságügyi bizottság által elfogadott dokumentum több követelményt is megfogalmaz a frakciók megállapodásához. Így például annak a ciklus egészére kell szólnia, de meghatározhatnak a parlamenti cikluson belül azonos hosszúságú terminusokat, de azok legrövidebb időtartamának a rendes ülésszak kezdetétől a következő rendes ülésszak kezdetéig kell tartania. A frakcióknak terminusonként váltakozó sorrendben kell elsőként szót kapniuk. Az állásfoglalás szerint a frakciók megállapodásának valamennyi felszólalási típusra vonatkoznia kell, azaz a vitára, az interpellációra, a kérdésre, az azonnali kérdésre.

Még sorsolás is lehet

Ha az azonos létszámú frakcióknak nem sikerül megállapodniuk, akkor az Országgyűlés jegyzői sorsolással döntenek. Ezt követően ciklus első felében, azaz a 2020 őszi ülésszak kezdetéig az egyik, majd a másik képviselőcsoport kapja meg az első felszólalás lehetőségét. Az állásfoglalás lehetőséget ad arra a házelnöknek, hogy megállapítsa, a frakciók megállapodása nem felel meg a meghatározott követelményeknek. Ha ez így történne, akkor sorsolással állapítanák meg a sorrendet.

Az egyik érintett frakció, a DK képviselője, Arató Gergely a vitában korrekt, világos viszonyokat teremtő szabályozásnak nevezte a dokumentumot. Azt azonban kifogásolta, hogy a házelnöknek lehetősége lenne a frakciók megállapodását érvénytelennek nyilvánítani. Varga-Damm Andrea (Jobbik) dokumentumszerkesztési indítványokat tett és azt javasolta, normaszövegként fogalmazzák meg állásfoglalásukat, hogy később a házszabályban a jogalkotó ekként szabályozza ezt a helyzetet. Ezeket a javaslatokat a bizottság elvetette.