Az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságában kedden.
A beruházás fix áras, a szerződésben lévő 12,5 milliárd eurótól nem lehet eltérni, ebből 10 milliárd az orosz hitel, 2,5 milliárd a hazai forrás – közölte. A hitel kedvező, Magyarországnak joga van költségmentes előtörlesztésre, ha a hazai költségvetés helyzete ezt megengedi, vagy kedvezőbb feltételekkel lehet a piacon hitelhez jutni – hangsúlyozta a jelölt, hozzátéve, hogy a magyar állam már élt is az előtörlesztés lehetőségével. Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot.
A miniszterjelölt kinevezését 10 igen szavazattal, 3 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága.
Maradt 2018-ra is nagy feladat
Süli János az idei év nagy feladatának a létesítési engedélykérelem benyújtását nevezte. Az Országos Atomenergia Hivatal nemzetközi szakértők bevonásával 15 hónapos határidővel bírálja majd el a mintegy 300 ezer oldalas dokumentációt. Ennek alapján az engedélyt 2019 végén vagy 2020 elején megkaphatja a beruházás, így tartható a módosított szerződésben szereplő 2026-27-es határidő – mondta. Felidézte, hogy már jogerősen megszereztek két nagy, fontos engedélyt, a környezetvédelmi, illetve a telephelyengedélyt, valamint mintegy 300 kisebb engedély is megvan az összesen szükséges 6000-ből.
A miniszterjelölt meghallgatásán Bősz Anett (Párbeszéd) egyebek mellett az orosz hitel titkosságáról érdeklődött, ami szerinte nem indokoltható. Süli János elmondta, a szerződés nyilvános, megtalálható az Országgyűlés honlapján. A megvalósítási megállapodásokat is szeretnék nyilvánossá tenni, erről még folynak az egyeztetések az orosz féllel – közölte.
Még mindig importáramra szorulnak a magyar fogyasztók
Volner János (Jobbik) a többi között felvetette, hogy az üzemidő-hosszabbítások miatt a jelenleg működő paksi blokkok néhány évig még az új blokkok üzembe állása után is termelni fognak, nem lesz-e így áramfelesleg. A miniszterjelölt válaszában kifejtette, Magyarország most tartósan jelentős áramimportra szorul, a felhasználás mintegy 30 százalékát behozatalból fedezi. Hideg időben, például idén márciusban, előfordult 48 százalékos importszükséglet is, tavaly pedig a rendkívüli hideg miatt volt, hogy 54 százalék importra is szorult az ország, ami az ellátásbiztonság szempontjából rendkívül nagy kockázat.
Nem csúszás a határidő kitolása
Ungár Péter (LMP) egyebek mellett a beruházás határidejének csúszásáról, illetve az emiatt várható károkról érdeklődött. Süli János úgy fogalmazott, nem csúszásról van szó, a beruházás szerződésben szereplő határidejét az Európai Bizottság vizsgálata, illetve a közbeszerzésekre vállalt előírások miatt kellett 22 hónappal módosítani. Hozzátette, ez a költségeket nem érinti, mert a beruházás fix áras.
Molnár Gyula (MSZP) a többi között arról kérdezett, hogy tartható-e a 40 százalékos magyar beszállítói arány. Süli János kifejtette, a magyarországi telephelyen bejegyzett, itt adózó, magyar embereket alkalmazó cégek magyarnak minősülnek. Kitért arra, hogy a hagyományos magyar nagyipar megszűnt az elmúlt 30 évben, iparszervezést is kell végezni, hogy a kisebb vállalkozások beszállítókká válhassanak.
Székely Sándor (DK) kérdésére a beruházás miatt indult perről Süli János elmondta: az osztrák kormány közelmúltban indított pere nem Magyarország és Ausztria között zajlik, az osztrákok az Európai Bizottság engedélyét vitatják, amellyel jóváhagyták a paksi atomerőmű új blokkjainak építését. Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke a meghallgatáson kifejtette: olyan beruházásról van szó, amely pénzügyileg finanszírozható, az általa előállított olcsó energia hozzájárul a rezsicsökkentés eredményeinek, illetve az ipar versenyképességének fenntartásához, valamint az import visszaszorításához, Süli János alkalmassága pedig nem kérdéses.
Az atomerőmű és a megújulók nem ellenfelei egymásnak, hanem szervesen kiegészíthetik egymást – emelte ki. Ezt mondta a miniszterjelölt válaszul a bizottság elnökének felvetésére is, Schmuck Erzsébet (LMP) ugyanis kifejtette: az évszázad legrosszabb beruházásának tartják a paksi bővítést, működésénél komoly környezeti kockázatokat látnak. A jövő nem az atomenergiáé, hanem a megújuló energiáké – tette hozzá.
Varga Gábor (Fidesz) térségi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésére Süli János kitért a többi között arra, hogy a beruházás megvalósításához szükséges út- és vasúthálózat fejlesztése az új kormány első döntései között lesz. Kepli Lajos (Jobbik), a bizottság alelnöke egyebek mellett a radioaktív hulladék tárolásának megoldásáról érdeklődött. A miniszterjelölt elmondta: a kis és közepes aktivitású hulladék kezelése megoldott Bátaapátiban, a kiégett fűtőanyagok átmeneti tárolása 50 évig Pakson történik. A nagy aktivitású hulladék elhelyezésének lehetséges helyszínéről kutatás folyik, a megoldásra még van idő – tette hozzá.
Bencsik János (Fidesz), a bizottság alelnöke a személyi feltételekről, a speciális üzem építésében és a későbbi üzemeltetésben részt vevő szakemberekről kérdezett. Süli János hangsúlyozta, ebben nagy feladataik vannak, a beruházáshoz szükséges szakemberek képzése érdekében felvették a kapcsolatot az iparkamarával, a szakképzésért és oktatásért felelős intézményekkel. Elkezdődik az instruktorok toborzása is, akik az üzemeltetéshez szükséges szakemberek képzésében vesznek majd részt.
Korszerű és biztonságos blokkok lesznek
Nagyon korszerűek és teljesen biztonságosak lesznek az új paksi blokkok – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában kedden.
Az új erőművi blokkokat úgy építik meg, hogy telephelyen kívüli hatásuk a legkomolyabb üzemzavar esetén sem lehet – hangsúlyozta. Süli János tavaly május óta, az előző kormányzati ciklusban is betöltötte a miniszteri posztot. Meghallgatásán kitért arra, indokolt a beruházás megvalósítása, az elmúlt években Magyarországon átlagosan 30 százalékos áramimportra volt szükség az ellátás biztosításához.
A miniszterjelölt kinevezését 7 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága.
