Megszavazta az Országgyűlés, hogy tíz minisztériummal működjön Orbán Viktor negyedik kormánya. Tíz minisztérium volt az előző ciklusban is, elsősorban az elnevezések változtak, illetve néhány terület átkerül másik tárcához. A Fidesz-KDNP szerint hatékony és gyors reagálású lesz majd az új kormány, így követni tudja majd a világ gyors változásait. Az ellenzék viszont nem szavazta meg a minisztériumi rendszert.
Nagy vadra megy a kormányzat, és komoly küzdelmekre készül az elkövetkező években is – mondta az alkotmányjogász az M1 Ma Este című műsorában. Ifj. Lomnici Zoltán úgy vélekedett: a miniszterelnöki beszéd olyan elemeket is tartalmazott, amelyek relevánsak lehetnek az önkormányzati, vagy éppen az Európai Parlamenti (EP) választások vonatkozásában.
Hozzátette, főleg azért, mert Magyarország vitában áll a jelenlegi EP-vel, illetve annak második legnagyobb frakciójával, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány, Soros-szövetségeseiként tartanak számon, és más nemzetállamok vezetőivel is, amelyek egy nyitott Európát, egy túlhaladott liberális demokráciát vizionálnak.
Hatékonyabbá válik az „agyközpont”
Ifj. Lomnici Zoltán a minisztériumokkal kapcsolatos változásokról is beszélt. A Miniszterelnöki Kormányiroda a struktúrának teljesen új eleme, amelyet Bíró Marcell, közigazgatási államtitkárként irányít majd. Az alkotmányjogász a miniszterelnök szavait is idézte, aki azt mondta néhány hete, hogy az úgynevezett agyközpontot szeretné hatékonyabbá tenni a kormányzás szempontjából.
Úgy látja, ez beleillik abba a háromágú rendszerbe, amelynek angolszász gyökerei is vannak. Hozzátette, a kabinetiroda a politikai munkaszervezésért, a kormányiroda az igazgatási munkaszervezésért és a Miniszterelnökség az irányításért felelhet. Megjegyezte, a Törvényalkotási Bizottság ülésén Gulyás Gergely megerősítette, hogy a kormányiroda a miniszterelnök útján interpellálható lesz, ami azt jelenti, hogy egyfajta politikai kontroll is érvényesülhet.
Szakértői irányba mozdítják el a kormányzást
Az alkotmányjogász úgy vélekedett: az innovációs minisztérium, az új Pénzügyminisztérium vagy a vidékfejlesztési minisztérium átnevezése – tankönyvileg értelmezve – szakértői irányba mozdítja el a kormányzást. Hangsúlyozta: különösen igaz ez, ha azt vesszük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) élére Kásler Miklós került, ugyanis a professzornak igazgatási tapasztalata is van, hiszen ő az Országos Onkológiai Főintézet igazgatója is.
Azzal kapcsolatban, hogy a Honvédelmi Minisztériumot – az európai szokásoktól eltérően – nem civil vezeti, azt mondta, az Egyesült Államokban is egy nyugalmazott tábornok vezeti a belbiztonsági tárcát, tehát kiváló külföldi, demokratikus példák vannak arra, hogy jól működhet így is a Honvédelmi Minisztérium.