Politikailag motivált döntést hozott a Kúria a szakértő szerint

 

Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria az érvénytelenné nyilvánított levélszavazatokkal kapcsolatos döntésével, jelentette ki Orbán Viktor. Így 133 képviselője lesz a Fidesz-KDNP-nek, ez éppen elegendő a kétharmados többséghez.

A jogértelmezés és a jogalkalmazás legalapvetőbb feltételeinek sem felelt meg a Kúria döntése, hiszen politizál, így pedig nagyon nehéz jogászként értékelni, mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az M1 Ma este című műsorában. A szakértő emlékeztetett, hogy a hátáron túlról beérkezett levélszavazatok egy része nem a hivatalos válaszborítékban, hanem sima egyszerű borítékban érkezett vissza.

Szánthó Miklós elismerte, hogy a választási törvény valóban használja a válaszboríték kifejezést, mivel a Nemzeti Választási Iroda (NVB) által elküldött csomaghoz is mellékelik a borítékot. De kiemelte: az érvénytelenségi felsorolásban már nem szerepel, hogy kötelező lenne a külön erre a célra készített válaszborítékban visszaküldeni, tehát érvényes módon szavaz az is, aki egyszerű postai borítékban küldi vissza a voksát a szakértő értelmezése szerint.

Úgy látja, hogy az NVB ellenzéki többségének a Kúria elé álló tanácsa teljesen önkényesen, a törvénnyel szembemenve nevezte meg érvénytelenségi okként, ha valaki közönséges postai borítékban küldi vissza a szavazatát. A Kúria pedig Szánthó véleménye szerint önkényes módon bírói jogalkotással egy új érvénytelenségi okot kreált. Önhatalmúlag beleértettek ezt, mint fogalmazott.

Logikusan lehet azt állítani a külhoni szavazatok Fideszre leadott  aránya alapján, hogy ez a mandátumok elosztását befolyásolja, vélekedett a szakértő. Kikövetkeztethető volt, ha elfogadják érvényesnek, akkor az plusz egy mandátumot jelent a Fidesz javára, mutatott rá.

Emlékeztetett: az Alkotmánybíróság (Ab) is azt állapította meg, hogy visszás volt a Kúria eljárása. A levélszavazatokat a feldolgozás során a választási iroda munkatársai érvénytelennek könyvelték el, de a többi szavazattól elkülönítve kezelték. A Kúria olyan kérdést intézett az NVB-hez, hogy a Fidesz-KDNP listájára milyen módon hatna ki konkrétan az érintett szavazatok érvényességének elfogadása, vagy megtagadása – állította Szánthó Miklós.

Ezt követően mondta ki a Kúria, hogy amúgy sem lehetne a szavazatokat rekonstruálni, mert már összekeverték őket, pedig a szakértő elmondása szerint korábban úgy tájékoztatták a bírói fórumot, hogy elkülönítve tárolják ezeket, azaz rekonstruálni lehetett volna a helyzetet, véli Szánthó Miklós.

A jogi szakértő kiemelte, hogy az Ab lényegében azt mondta ki, hogy a Kúria önkényes, politikailag motivált, iratellenes döntést hozott, amiben ellentétes dolgokat írtak le.

Marad a kétharmados többség

Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, „miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól”; a testület intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – ismertette Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját sajtófőnöke, Havasi Bertalan a PestiSrácok.hu hírportálnak.

A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos.

Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.

Origo: A Kúria szándékosan érvényteleníthetett a Fidesz-KDNP kárára levélszavazatokat

Egyre biztosabb, hogy szándékosan érvénytelenítette a Kúria a sérült vagy saját címzésű borítékban érkező levélszavazatokat, hogy ne kelljen pluszmandátumot adni a Fidesznek – írta szombaton az Origo.

A hírportál a birtokába került levélre hivatkozva közölte: a Kúria tudott arról, hogy a kérdéses levélszavazatok érvénytelenítésével a Fidesz-KDNP elveszít egy képviselői helyet a május 8-án alakuló Országgyűlésben.