Galló Béla szerint az ellenzéki pártok tele vannak lejárt szavatosságú politikusokkal. A politológus az M1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott, minden ellenzéki párt a „saját egérútját keresi”, továbbá a civilek „fenyegetése” is nyomja őket.
Éveken át a majális volt a legnagyobb rendezvénye a hazai baloldalnak. 2018 áprilisában azonban vereséget szenvedtek a választásokon, ez pedig a mostani majálison is meglátszott. Az ellenzék ezúttal visszafogottan ünnepelt. A Jobbiknak pénze nem volt a majális megrendezéséhez, a DK-nak pedig kedve nem volt. Az MSZP a Városligetben ünnepelt, de színpad és beszédek ott sem voltak.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP fővárosi elnöke és Hiller István válaszmányi elnök a párt családi majálisán a fővárosi Városligetben
(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
Valószínűleg még a választási vereséget dolgozzák fel az ellenzéki pártok – mondta az M1 Ma reggel című műsorában a politológus. Galló Béla hozzátette, habár egész Európában megfigyelhető ez a tendencia, Magyarországon ez halmozottan igaz, hiszen a választások óta egy hónap sem telt el, és minden ellenzéki párt a „saját egérútját keresi”, továbbá a civilek „fenyegetése” is nyomja őket.
A politológus összegezte, mindez együttesen okozta, hogy idén kevesebb virsli és kevesebb sör fogyott, mint korábban bármikor.
„A zűrzavar folytatása, ami az ellenzéki oldalon folyik”
A jelenlegi ellenzéki politizálásról azt mondta, továbbá arról is folynak viták, hogy nem is kellene az ellenzéki képviselőknek bemenni a parlamentbe, hiszen ez egy olyan választás volt, amellyel ők nem elégedettek, és azzal, hogy mégiscsak részt vesznek az Országgyűlés munkájában, csak legitimálják a választást.
Kifejtette, ez a zűrzavar folytatása, ami az ellenzéki oldalon folyik, szemmel láthatóan nem találják a kormány sikerének a titkát, és felületes elemzésekbe menekülnek, a kérdés csak az a szakértő szerint, hogy meddig lesz ez így.
Elveszett az LMP?
Az LMP-ben jelenleg is folyó hatalmai harcokról úgy vélekedett, az emberekkel kell foglalkoznia a politikának, és vidéki jelenlétük meglehetősen szerény volt, de a fővárosban sem sikerült jó eredményeket elérniük.
A személyi harcokról azt mondta, szemmel látható, hogy a párt sem az ellenzéken belül nem jelent alternatívát, sem a Fidesz leváltásához sem tudtak hozzászólni. Azzal kapcsolatban, hogy Hadházy Ákos azt nyilatkozta korábban, hogy beül az LMP frakciójába, de nem vállal semmilyen szerepet sem a frakcióban, sem a pártban, úgy reagált: .
„Szerintem Hadházy Ákos is ezek közé tartozik. Az, hogy ő hogyan fog viselkedni, mit csinál, bemegy-e, fölszólal-e, vagy vállal-e tisztségeket, az szerintem perpillanat nemcsak a társadalom egészét, hanem az LMP szavazóközönségét is csak igen mérsékelten érdekelheti” – vélte Galló Béla.
Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes és Vágó Gábor, az LMP politikusa, Demeter Márta a párt frakcióvezető-helyettese, valamint Csárdi Antallal, az LMP megválasztott országgyűlési képviselője
(MTI-fotó: Kovács Attila)
A Momentum az új ellenzék?
A Momentum úgynevezett kiegyezéspolitikájára azt mondta, habár a párt nem jutott be a parlamentbe, a reményeihez képest elfogadható eredményt ért el, és a Momentum képviselői arra számítanak, hogy ők lesznek az a vonatkoztatási pont, amely körül kikristályosodhat egyfajta új ellenzéki struktúra.
Vona Gábor új szerepre várhat
Végül arról is beszélt, hogy a Jobbik elég nehéz helyzetben van, mert az eredményeket tekintve a legerősebb ellenzéki pártnak számít, azonban a néppártosodási fordulat miatt identitásválságba került. Megjegyezte, ennek kimenetele még jelenleg is kérdéses, emellett úgy fogalmazott, beszédes, hogy Vona Gábor mennyire kivonja magát ebből a küzdelemből. A politológus szerint a Jobbik volt elnöke egy új struktúra kialakulása alapján egy szerepre tartalékolja magát, azonban, hogy a párttal együtt vagy anélkül folytatja-e a politizálást, az a jövő kérdése.
Kiszelly: Továbbra is csapdahelyzetben az ellenzék
Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma este című műsorában hétfőn kiemelte: az ellenzék számára komoly a helyzet, de továbbra is ugyanabban a csapdahelyzetben vergődnek.
A választók ténylegesen összefogást akarnak, a különböző pártok azonban szeretnék megtartani saját különállóságukat, részletezte az ellenzéki térfélen kialakult helyzetet a szakértő. Rámutatott, hogy a pártok között egy versenyhelyzet alakult ki, ahol elkülönül az utcai és parlamenti politizálás.