Megfigyelhető egy verseny az ellenzéki pártok között, de ugyanott tartanak, mint a választás előtt, csak sokkal gyengébbek – jelentette ki Kiszelly Zoltán az M1 Ma este című műsorában. A politológus szerint a Jobbik nem tudta megszorongatni a Fideszt, az MSZP és a DK ugyanolyan erős mint a Jobbik, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy melyik párt lehet a Fidesz–KDNP esélyes kihívója a következő választásokon. Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP maradt az egyetlen néppárt.
Továbbra sem tisztul a kép az ellenzéki pártoknál, egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy napról napra nő a feszültség. Egyre többen emlegetnek pártszakadást a Jobbiknál, és az LMP-nél sem kizárt, hogy végül külön utakon folytatják a politikusok – hangzott el az M1 Ma este című műsorában.
Kiszelly Zoltán politológus egyelőre nem tartja elképzelhetőnek az MSZP–DK fúzióját, hiszen az MSZP a Párbeszéddel és a Liberálisokkal alakított frakciót. Úgy vélekedett, az ellenzéki pártok valószínűleg a jövő májusi európai parlamenti választásokig külön politizálnak, és az ott elért eredmény függvényében kezdeményeznek majd újabb tárgyalásokat.
Ismét nem végezte el az ellenzék a házi feladatot
A politológus hozzátette, „az ellenzék elfelejtette megcsinálni a házi feladatot”, utalva arra, hogy nem mérték fel, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. Megjegyezte, készíttettek néhány kutatást, de azok más-más eredményt hoztak, így a kép nem volt egységes.
A DK-ról azt mondta, hogyha még magasabb lett volna a részvétel az április 8-i választáson, nem biztos, hogy a párt tudta volna növelni listán is a szavazói számát, hiszen Gyurcsány Ferenc megosztó politikus. Kiemelte, előrelépés, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal egy frakció élén jelenhet meg a parlamentben, hiszen a politikus abban érdekelt, hogy 2022-ben ő legyen Orbán Viktor parlamenten belüli kihívója.
Az ellenzék gyengébb, mint a választások előtt volt
A politológus szerint a következő pár hétben, amíg meg nem alakul az új Országgyűlés, az a kérdés, hogy az utcai tüntetésekből alakul-e egyfajta mozgalom, vagy a parlamentben az ellenzéki pártok tudnak-e valamilyen megoldást találni, amely a különböző érdekeket próbálja áthidalni. Hozzátette, amint megalakul a parlament, feltehetően az utcai tüntetések intenzitása csökken. Véleménye szerint azzal, hogy az ellenzéki pártok tagjai felveszik a mandátumukat, elfogadják a választás eredményét és a választási rendszert, a tüntetéseket pedig leértékelik.
Vona Gábor (MTI-fotó: Komka Péter)
Az áthidaló megoldásról azt mondta, megfigyelhető egy verseny az ellenzéki pártok között is, azonban ugyanott tartanak, mint a választás előtt, csak sokkal gyengébbek. A Jobbik nem tudta megszorongatni a Fideszt, az MSZP és a DK ugyanolyan erős mint a Jobbik, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy melyik párt a Fidesz–KDNP esélyes kihívója a jövőre esedékes európai parlamenti és az önkormányzati választáson.
Megjegyezte, a kis pártok körében ugyanezt lehet látni: az LMP-nek nem sikerült nagy támogatottságot szerezni, a Párbeszéd három mandátumot szerzett, a Momentum Mozgalom nagyjából 3 százalékot ért el, a Kétfarkú Kutya Párt két százalékon áll, és a „romjaiban levő” Együttnek is van egy parlamenti mandátuma.
„Legalább 5-6 törpepárt versenyez azokért a nagyvárosi fiatal szavazókért, akik ugyanúgy csak egy helyre adják le a szavazatokat, és most legalább 3-4 formáció versenyez a szavazatokért. Verseny van az ellenzéki térfélen is” – összegezte.
Egy évig biztosan eltart a verseny az ellenzéknél
Kiszelly Zoltán úgy látja, jövő májusig a verseny jellemzi az ellenzéket akár történik kettészakadás a pártoknál, akár nem. A politológus legközelebb jövő májusban lát esélyt arra, hogy megint valamilyen „összefogósdit” kezdjenek el, amit az elmúlt nyolc évben láthattak a szavazók.
Az összefogásról azt mondta, ezt „senki által meg nem választott civilek” az utcán próbálják egyben tartani a szavazóbázist, azonban Gyurcsány Ferenc egy demokrata pártot szeretne létrehozni 20-30 százalékos támogatottsággal, ehhez azonban „be kell darálni az MSZP-t és az LMP-t”, azonban ezt a DK-elnök a parlamenten belül fogja megpróbálni szónoki tehetségével.
Gyurcsány Ferenc (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
„Azok járnak jól, akik felveszik a mandátumokat”
Az LMP-n belül tomboló belharcról azt mondta, ez egy legitim vita: van, aki azt mondja, hogy a saját útjukat kell járni ezeknek a pártoknak, és vannak, akik az összefogást támogatják. Felhívta a figyelmet: akik eddig az összefogás mellett tették le voksukat, felolvadnak egy nagy katyvaszban.
A Jobbikra is ugyanez az irányvita jellemző a politológus szerint, csak ebben az esetben az a kérdés, hogy maradjanak-e a néppártosodás útján vagy visszatérjenek a radikalizmushoz. Megjegyezte, Vona Gábor néppártosodási politikája nem volt sikeres, hiszen a korábbi szavazóbázis elfordult a párttól. Kiszelly Zoltán szerint látható, hogy azok járnak jól, akik felveszik a mandátumokat és az állami támogatást.
A politológus összegezte: az LMP-nél és a Jobbiknál is két út rajzolódik ki, a kérdés, hogy melyik irányt választják. Hozzátette, a pártok tagsága megosztott, ezért a kongresszusokon kell majd a párttagoknak arról dönteni, hogy melyik irányt választják.
A Fidesz–KDNP maradt az egyetlen néppárt
A Fidesz–KDNP maradt az egyetlen néppárt Magyarországon – értékelte a választások eredményét az M1 péntek reggeli műsorában Deák Dániel politológus.
Mint mondta, a balliberális pártok a fővárosban és az idősek körében rendelkeznek még támogatókkal, míg az identitás- és vezetési válsággal egyszerre küzdő Jobbik Budapesten „alig látszik”, vidéken viszont 10-20 százalékot képes szerezni.
Eközben, tette hozzá, az LMP-ben három egymással ellentétes koncepció látszik az együttműködésről, ami pártszakadáshoz vezethet. Mint mondta, „a valóságot tagadják” az ellenzéki pártok politikusai ahelyett, hogy azt vizsgálnák, mit hibáztak a kampányban.
