A brüsszeli terrorcselekmények után Magyarország tovább szigorított

 

A 2016. március 22-i brüsszeli terrortámadás-sorozat átírt jó néhány, Európa általános közbiztonságával kapcsolatos tézist, több ország rendkívüli védelmi óvintézkedéseket vezetett be – így hazánk is. A két évvel ezelőtti, a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson végrehajtott terrortámadásnak harminckét halálos áldozata és mintegy háromszáznegyven sebesültje volt, köztük két magyar. A támadást az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára.

A két évvel ezelőtti brüsszeli robbantássorozat után nyilvánvalóvá vált, hogy Európa és azon belül Magyarország biztonsági helyzete is megváltozott, új típusú feladatok elé állítva az államok rendvédelmi szerveit. A szakma által aszimmetrikus háborúként leírt általános helyzet lényege az volt: nem lehet tudni ki, mikor, milyen eszközzel támad és hol. Általános vélekedés volt az is, hogy a brüsszeli robbantások célpontja nem Belgium volt, hanem egész Európa, és egyértelmű kapcsolat van a migráció és a terrorizmus között.

Belgiumban a 2015. november 13-i párizsi merényleteket követően hármas, azaz „súlyos” terrorkészültségi fokozatot rendeltek el, amelyet a Brüsszelben elkövetett támadások után – rövid időre – a legmagasabb szintre emeltek, majd egy fokozattal csökkentettek.

Fizikai, jogi és élő erős védelem lépett érvénybe Magyarországon

A brüsszeli terrorcselekmények tanulságait itthon is levonták: a kormány azon az állásponton volt, hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket. Ennek nyomán az Országgyűlés – nem egészen három hónappal a brüsszeli terrortámadások után – elfogadta a Belügyminisztérium terrorellenes csomagját, illetve az alaptörvény kiegészült egy új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel, amelynek elrendelése esetén a Magyar Honvédség erőit is be lehet vetni.

Hazánk ezzel többszörösen megelőzte az európai gyakorlatot, jogi és élő erős védelemmel kiegészítve a fizikai határzárat.

Budapest, 2016. október 6. A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai a terrorelhárítási gyakorlat befejeztével felsorakozva hallgatják Orbán Viktor miniszterelnököt a Stadion autóbusz-pályaudvarnál 2016. október 6-án éjjel. MTI Fotó: Illyés Tibor

A Terrorelhárítási Központ egysége (MTI-fotó: Illyés Tibor)

A kétharmados támogatást igénylő javaslatok közül a Belügyminisztérium javaslatcsomagját az ellenzéki politikusok többsége is támogatta, az alaptörvény-módosítást viszont a kormánypárti képviselők mellett csak a Jobbik politikusai szavazták meg.

Megalakult a Tibek

A törvénymódosítások nyomán a rendőrség és a belügyi szervek megkapták azokat a forrásokat és háttérszervezeti egységeket, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy megfeleljenek a terrorizmus kihívásainak, másrészt az alaptörvény és az ehhez kapcsolódó honvédelmi törvények módosításával lehetővé vált, hogy Magyarországon a honvédség is fel tudjon lépni terrorveszélyhelyzet esetén.

Az elfogadott törvénycsomag alapján 130 fővel megalakult a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ bázisán. A Tibek rendelkezik azokkal az információkkal, tudással, amely lehetővé teszi, hogy kiszűrjék és megakadályozzák a terrorgyanús cselekményeket.

A terrorellenes csomag szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is.

Ezenfelül a terrorizmus megelőzése érdekében a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.

Új elem volt az is, hogy – legfeljebb 30 évig – korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak, így építési tervdokumentációjának megismerhetőségét.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai és páncélozott szállító harcjárműve a Liszt Ferenc-repülőtér parkolójánál 2016. március 22-én, miután a reggeli brüsszeli robbantások nyomán Magyarországon ideiglenesen elrendelték a terrorkészültség kettes, magas fokozatát. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Liszt Ferenc repülőtérnél is elrendelték a hatóságok 2016. március 22-én a terrorkészültség kettes, magas fokozatát, a brüsszeli robbantások miatt
(MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)

Simicskó István honvédelmi miniszter a változásokkal kapcsolatban kiemelte: remélik, hogy Magyarországot nem éri terrortámadás, de ha ez mégis bekövetkezik, akkor a honvédség erre felkészült erői rendelkezésre állnak, hogy a magyar emberek biztonságát garantálják.

Több százezer „gazdátlan” SIM

Elsőként a Magyar Idők írta meg, hogy szervezett bűnözői körök egy hajléktalan nevére mintegy 200 ezer SIM-kártyát vásároltak, ezeknek egy része a brüsszeli, illetve a párizsi merényleteket végrehajtó terrorsejt tagjaihoz vándorolt. Az ügy hátterét a Terrorelhárítási Központ (TEK) francia, valamint belga jogsegélykérelmekre indított felderítőmunkája tárta fel.

Ennek nyomán hazánkban csakhamar szigorították a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályokat is a kormány kezdeményezésére. Ebben rögzítették, hogy az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha – a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt – a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést.

A mobilcégek a SIM-kártyás ügyfeleknek küldtek egy üzenetet, amelyben figyelmeztették őket, hogy azonosítsák magukat, amire 15 nap állt rendelkezésükre. Az adatellenőrzéshez magánszemélyektől személyi igazolványt és lakcímkártyát vagy Magyarországon kiállított új típusú vezetői engedélyt és lakcímkártyát, továbbá ezek hiányában útlevelet és lakcímkártyát kértek. Az ügyfeleknek személyesen kellett befáradniuk a telefontársaságok irodáiba. Aki ennek nem tett eleget, annak a kimenő hívásait 30 napra korlátozta a szolgáltató, majd tavaly nyártól a kártyáikat véglegesen inaktiválták.

Európai uniós szempontból ugyanakkor a magyar szigorítás nem zárja le a kiskapukat a bűnözők előtt, hiszen több szomszédos országban minimális feltöltőkártyás regisztrációt sem kérnek a hatóságok.