Szakértő: Az ellenzéki pártok nem a kormányzásra készülnek

 

Ahogy közeledünk a választás időpontjához, egyre több ellenzéki párt áll elő ígéretekkel. A szakértő szerint nagy a káosz és nehezen egyeztethetők össze az ellenzéki álláspontok.

A választók túlnyomó többsége arra számít, hogy a Fidesz–KDNP folytatja a kormányzást, ezért az ellenzéki pártok egymásra licitálnak nagyotmondásban, hogy el tudják érni potenciális szavazóikat. Ezzel maximalizálni próbálják a szavazótáborukat, nem a kormányzásra készülnek, hiszen ha azt tennék, nem mondanának olyat, amivel saját mozgásterüket szűkítenék – mondta Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Csoport vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Kiemelte: két következménye lehet a hamis alapon tett választási ígérgetésnek. Az egyik az ígéretek visszavonása – ezt láthattuk az őszödi beszéd után is –, a másik pedig az, hogy teljesítik ugyan az ígéreteket,  de azzal eladósítják az országot, és a nemzeti tulajdont privatizálni kell és adósságspirálba kényszerül az ország.

Az ellenzéki tárgyalások célja, hogy bizonyos választókerületekben, ahol esély van a győzelemre, létrejöjjön a visszalépés. A legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy egyéni választókerületekben más párt jelöltjeire való szavazásra akarják buzdítani a választókat, mint akik a pártlistás választáson szerepelnek – vagyis a szavazatok megosztását akarják elérni. Nem biztos, hogy ez sikerülni fog, és a 10 százalék átlépése is nehézséget okozhat – emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.

Arról is beszélt, hogyha olyan helyzet állna elő, hogy az összes ellenzéki pártnak együtt kellene kormányt alakítani, az a programok teljes felülírását kényszerítené ki, amire semmilyen felhatalmazásuk nem lesz, hiszen egy új program nem nyeri el a szavazók  támogatását.

Három témában tesznek ígéretet az ellenzéki pártok: szinte minden ellenzéki párt az adóemelés ígéretével verseng, és gazdagokat adóztatná meg, ezzel szemben csak a kormány ígér csökkentést.

A másik ígéret az euró bevezetésével kapcsolatos: a DK és a Momentum bevezetné, a többiek visszafogottabbak a kérdésben.

A közjogi kérdések terén a szuverenitás témája osztja meg az ellenzéket: például az „európai egyesült államok” tervét a DK felvállalja, más ellenzéki erők azonban korlátozni próbálják a miniszterelnöki mandátumot.

Nagy a káosz és nehezen egyeztethetők össze az ellenzéki álláspontok – foglalta össze a szakértő.