Fejlesztések az iskolákban – az ellenzék a megoldott problémákat is számonkéri a kormányon

 

A pedagógusok anyagi elismerése, a digitális oktatás soha nem látott léptékű elősegítése, az iskolák épületeinek és eszközállományának fejlesztése is központi szerepet játszott és játszik a mai napig a jelenlegi kormány oktatáspolitikájában. Az ellenzéki pártok közben olyan problémákat vetnek fel, amelyeket a kabinet már megoldott: ilyen például az iskolák informatikai fejlesztése, a pedagógusok bérének emelése vagy a rendszeres érdekegyeztetés kialakítása.

Az alapkészségek, az írás, a szövegértés és a digitális alapismeretek fejlesztését, az idegennyelv-oktatást, az intézményi autonómia helyreállítását, valamint a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésének erősítését szorgalmazták ellenzéki pártok képviselői a Pedagógusok Szakszervezetének Budapesten tartott, szombati fórumán – számolt be az MTI. A szakszervezet 12 olyan pártot hívott meg a tanácskozásra, amely indul a tavaszi országgyűlési választásokon.

Közülük az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Jobbik, az LMP, a Magyar Liberális Párt (Liberálisok), a Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) és a Momentum fogadta el a meghívást. A Fidesz válaszlevélben jelezte, hogy nem kíván részt venni a fórumon, a többiek pedig nem reagáltak a meghívásra.

A fórumon felszólaló ellenzéki képviselők egyetértésben hangoztatták, hogy szükségesnek tartják a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését – foglalta össze a Magyar Idők.

A Klik – mint ismert – 2016. december 31. óta nem létezik, helyette a Klebelsberg Központ (KK) működik, amelynek nincs közvetlen irányító szerepe az iskolák felett: az 59 tankerületi központ önálló döntéseket hoz, gazdasági tekintetben is. Amellett is állást foglaltak az ellenzéki képviselők szombaton, hogy adják vissza az iskolákat a településeknek. Emlékezetes ugyanakkor, hogy éppen azért szervezte a kormány az oktatás intézményrendszerét a központi fenntartó köré, mert számos önkormányzatnak nehézséget okozna a helyi oktatás finanszírozására.

Az MSZP képviseletében Hiller István úgy fogalmazott szombaton: ha ők kerülnének hatalomra, minden oktatást érintő jogszabály elfogadását szakmai egyeztetés előzné meg. Mint azt ­Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos is megfogalmazta 2017 szeptembe­rében: a hazai digitális oktatási stratégia végrehajtása során – akárcsak a kidolgozás idején – szoros és napi együttműködésre van szükség a pedagógusok szakmai és érdekképviseleti szerveivel. Ugyanígy a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok is elkötelezettek abban, hogy a helyi igények és visszajelzések alapján lássák el a feladataikat. Solti Péter, a KK elnöke tavalyi országjárása során találkozott többek között a Soproni, a Szombathelyi és a Sárvári Tankerületi Központ intézményvezetőivel, amelynek kapcsán a KK azt közölte: a személyes találkozás, a közös gondolkodás viszi előre az oktatás ügyét.

Dúró Dóra, a Jobbik kultúrpolitikusa a tanácskozáson arról beszélt: a magyar oktatási rendszer ma nem tud megfelelni a 21. század követelményeinek. A politikus figyelmen kívül hagyhatta azt a tényt, hogy egy 2020-ban záruló uniós projekt keretében 45,3 milliárd forintból hajtanak végre hetvenezer informatikai eszköz beszerzéséből, pedagógiai módszertani programokból és wifihálózatok kiépítéséből álló fejlesztést, amelyet a Közép-Magyarország régióban 6,2 milliárdos, hazai forrásból finanszírozott program egészít ki. Utóbbi területekre az informatikai eszközök kiszállítása tavaly decemberben le is zárult: összesen mintegy 41 ezer laptoppal, monitorral, számítógéppel és projektorral bővült az intézmények digitális eszközparkja.

A DK csökkentené a gyerekek és az oktatók terhelését, és öt évre szóló, évi tízszázalékos béremelést indítana – hangzott el a szombati fórumon. Ezen a téren is jelentős eredményeket ért el az elmúlt években a kormány.

Palkovics László oktatási államtitkár idén januárban elmondta: a 2013 és 2017 között végrehajtott béremelésnek köszönhetően a pedagógusok mára átlagosan ötven százalékkal magasabb bért kapnak. Tájékoztatása szerint 2018-ban összesen 572 milliárd forinttal több jut oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott 2010-es költségvetésben.