Az ellenzék még arra is alkalmatlan, hogy a kihívásokat azonosítsa

 

A gazdasági eredmények, a migrációs krízis kezelése, a közeledő olaszországi választások, a Magyarországgal szemben kritikus európai politikusok, és – rendhagyó módon – még a hazai ellenzék is szóba került vasárnap Orbán Viktor évértékelő beszédében. Az elemzők szerint a balliberális ellenzék ellentmondásos ígéreteket hangoztat, ám valójában ezeknek a pártoknak nincs hosszú távú tervük arra, hogyan vezetnék az országot, ha megnyernék a választásokat.

A kormányzó pártszövetségnek a stabilitás kiemelt szempont, a politikai helyzet pedig megkívánja, hogy a folyamatosság, valamint a nyugodt erő benyomását keltse, ezért koncentrált Orbán Viktor az elmúlt nyolc év eredményeire beszédében – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Szánthó Miklós azt is aláhúzta, hogy míg 2009-2010-es időszakban nem volt gazdasági stabilitás az IMF-mentőöv miatt, úgy politikai stabilitásról sem beszélhettünk a kisebbségi kormányzásnak köszönhetően.

Ám most a gazdasági stabilitás mellett a politikai stabilitás is létrejött, hiszen stabil pártszövetség vezeti az országot. Az ellenzék percügyeket próbál találni, de nem áll össze egy kép, egy történet arról, milyen Magyarországot szeretnének és hogyan kormányoznának, ha megnyernék a választásokat – fűzte hozzá.

Boros Bánk Levente azt mondta, az évértékelő egyben kampánynyitó is volt. Orbán Viktor éppen ezért egy újfajta elemet is behozott beszédébe, mégpedig, hogy az ellenzékről is szót ejtett. Kiemelte: akkor lehet stabilitásra hivatkozni, ha a helyzet valóban stabil. A számok mutatják az eredményeket, ezek pedig lehetővé teszik azt, hogy a kormány olyan perspektívában gondolkodjon, mely nem csupán pár évig szól, hanem hosszabb távú céljai is vannak.

Úgy vélte, ez a beszéd még nem a nagy mozgósításra szolgált, de nem is ez a központi feladat. Azokat a sarokköveket azonban letette a miniszterelnök, amelyek mentén értelmezni kell, mit kell megvédeni, és miért érdemes továbbra is kormányon tartani a Fidesz–KDNP pártszövetséget.

Az európai politikai elit jelentős része tűzoltással foglalkozik, és a már bent lévő migránsok szétosztásával. Ezzel szemben a miniszterelnök arról beszél, hogy a migránsáradat alapjaiban a kultúrát veszélyezteti, és ezzel nem csupán a mindennapokat, de az európai kultúrát is veszélyezteti – fűzte hozzá. Érdemes abban gondolkodni, ki ad erre a problémára megfelelő választ. A magyarországi ellenzék még arra is alkalmatlan, hogy a kihívásokat azonosítsa – mondta Boros Bánk Levente.

Ellentmondásos ígéretek

Szánthó Miklós szerint minden párt megpróbált kampányszerű ígéreteket hangoztatni, mint például a legfőbb ügyész elmozdítása, szociális intézkedések bevezetése, „ám történetet nem meséltek el”. Gyurcsány Ferenc például azt mondta, visszaállítják a jogállamot, mellette pedig leírta, ha az ellenzék győz, hogyan fogja elmozdítani a legfőbb ügyészt, illetve a kinevezett közjogi méltóságokat, és felelősségre vonni a politikusokat. Ez is azt mutatja, hogy keszekuszaságban dobálnak egymásra ellentmondásos ígéreteket – mondta Szánthó Miklós.

A következő napokban az ellenzék kampánya ennek a frusztrációnak a kivetüléséről fog szólni, nem pedig arról, hogy valóban mit tennének az országgal.

Boros Bánk Levente egyetértve az elhangzottakkal úgy fogalmazott, hogy nincs olyan ellenzéki párt, amely olyan világképpel bírna, amelyből le lehetne képezni aktuálpolitikai programokat.

Szánthó Miklós a műsorban arról is beszélt, hogy a Fidesz felfogásában a nemzeti kollektíva, identitás védelme elsődleges, ez az úgynevezett Hungary first – ezzel szemben áll a nyílt társadalom eszmerendszere, a világfalu-szemlélet, ami szerint a nemzeti karaktereket le kell bontani.

Az Európai Egyesült Államok gondolata Boros Bánk Levente szerint egy politikai realitás, melynek vannak propagálói.
Az európai szint alkalmatlan volt arra, hogy az állampolgárokat megvédje a veszélyektől, Magyarország azonban erre képes volt – jelentette ki Boros Bánk Levente.