A politikai beszédek sorában az évértékelő mindenképpen egy külön műfaj, Magyarországon Orbán Viktor nevéhez fűződik ennek meghonosítása – mondta el Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Vannak persze nemzetközi példák is: például az Egyesült Államokban az unió helyzetéről tartott évértékelő már egy nagyon rég óta bevett szokás, az egész év szempontjából fontos előadása az amerikai elnöknek.
A szakértő hozzátette: 1999-ben Orbán Viktor miniszterelnök honosította ezt meg hazánkban, azóta ezt megpróbálták silány másolatban utánozni. Ugyanakkor az eredetit még mindig Orbán Viktor mondja.
A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: „1999-ben a korábban felvett hitelek kamataira az ország mindösszesen 769 milliárd forintot kényszerül költeni. Minden hetedik megkeresett forintunkat erre az adósságra költjük. Ebben a helyzetben egyszerre kell biztosítanunk a magyar gazdaság további növekedését és javítanunk az életszínvonalon.”
Mráz Ágoston Sámuel szerint azért volt akkor fontos ilyen leegyszerűsítve a tudomására hozni a társadalomnak a gazdaság helyzetét, mert egy politikus mindig nehéz helyzetben van, mert van egy szűk kör, amely mindig fogyasztja a híreket, viszont van egy nagy többség, akik csak szegről-végről tájékozódnak, majd alakítják ki véleményüket a politikai döntésekben. Ezért nagyon fontos egy politikusi beszédben, illetve politikusi teljesítményben, hogy azt a tudást, azokat az információkat, amik foglalkoztatják a szűk, naprakész réteget, azt át tudja adni a szélesebb tömegeknek.
A társadalom azelőtt csak elvétve kapott információt a gazdaság helyzetéről, illetve „szakértők” mindig elmondták, hogy most akkor privatizálni kell; milyen jó, hogy nő az adósság, mert abból lesz a növekedés. A harmadik kedvenc témájuk pedig a megszorítások voltak. Ehhez képest egy vérfrissítés és új szellemiség volt, amit már az első Orbán-kormány is képviselt – mutatott rá a Nézőpont Intézet vezetője.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy akkor minden hetedik magyar forintot kellett adósságra költeni, ma már csak minden huszadikat.
Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2017. február 10-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Maga egy ilyen beszéd úgy épül fel, hogy elhangzik egy évértékelés, tehát hogy mi történt a múltban, illetve van egy jövő évre, akár évtizedre vonatkozó gondolatok megfogalmazása. De ha megnézzük az elmúlt húsz év beszédeit, akkor mindig más és más volt a feladat, mert egy jó politikai beszéd mindig az aktuális helyzetből indul ki. Egy választás előtti például nagyon más, mint egy olyan, amit a kormányzás közepén mondanak el.
Az első beszédből ma is tetten érhető gondolatok között van például az is, hogy Orbán Viktor akkor hirdette meg a családpolitika fontosságát, ami azóta is a polgári Magyarország nagyon fontos alapelve. Ezen kívül ott van a munka fontossága is. Kettő olyan alapértékre kell építeni a kormányzást, ami a társadalom többségének az értékrendjével rezonál. Aki tehát veszi a fáradtságot és elolvassa az akkori beszédet, az ugyanazt az Orbán Viktort találja majd, mint most. Az ellenzék részéről mindig vádolják a Fideszt, hogy megváltoztatta volna az értékeit és a mondanivalóját – emeli ki a szakértő, viszont hangsúlyozza: ’99-ben ugyanaz a kormány, ugyanaz a kormányfő és ugyanaz a gondolatvilág volt kormányzati felelősséggel megáldva, mint ma is.
Orbán Viktor 2010-es évértékelőjében azt mondta: „a szocialisták gyakran felteszik a kérdést, miért van szükség elszámoltatásra. Erről nekem mindig Pistike jut az eszembe, aki megkérdezi a tanárnőt, miért kell neki dolgozatot írni. –Azért, mert ha pofára osztályozok, nagyon rosszul jársz. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!”
Mráz Ágoston Sámuel ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a választások előtt nagyjából két hónappal hangzott el ez a beszéd, természetesen nagy is volt a felháborodás. A gazdasági válság közepén voltunk ekkor: egy teljesen levitézlett, hitelességét még azok között is elvesztő kormány volt hatalmon, akik megszavazták 2002-ben és 2006-ban. Az akkori választások végeredményét pedig tudjuk: 2,7 millió ember adott bizalmat a Fidesz-KDNP szövetségének.
Az egyik legnagyobb politikai feladat volt a leendő miniszterelnöknek az volt, hogy az elmúlt nyolc év bűneit, az elszámoltatást hogyan menedzseli majd, megígéri-e a jogállami eszközökkel való szembesítést. A beszéd további részéből ez is kiderül: nem azt ígérte Orbán Viktor, hogy lámpavason fognak lógni a bűnösök, hanem hogy jobban fogja irányítani az országot és a hibákat javítja ki – emelte ki az elemző.
A humor megjelenése, a mondások, a hallgatóság ébren tartása egyfajta kötelező eleme az évértékelőknek, ugyanis ezek nélkül könnyen el lehet veszíteni a hallgatóság figyelmét. Az egy feladat, hogy a közönség élvezze a beszédet. Vannak azonban olyan ellenzéki politikusok, akik most másolják ezt az évértékelő beszédet és arra törekednek, hogy papír nélkül mondják el. Ennek ellenére ezek nagyon gyenge minőségűek, mert egy jó beszédet nem bűn leírni és felolvasni. Sokkal fontosabb, hogy helyén legyenek a hangsúlyok és a gondolatok. Akik fejből mondanak egy szöveget, azok sokkal nehezebben mondanak el egy viccet, nehezebben fejezik be a mondatot. Karácsony Gergely, vagy épp Vona Gábor előadása is elég gyengére sikeredett – mutatott rá a szakértő.
Mráz Ágoston Sámuel szerint kár tagadni ugyanakkor Gyurcsány Ferenc politikusi tehetségét, akár stratégiai vagy szónoki adottságait, a hallgatóságát ő is mindig magával tudja ragadni, ezzel pedig az első fontos feladatát teljesíti is. Az már más kérdés, hogy a mondanivalója összhangban van-e a cselekedeteivel, illetve maga amit mond, az mennyire helyes – teszi hozzá.
Legutóbbi, 2017-es beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A hadállások éles kontúrral rajzolódtak ki. A nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály pedig fellázadt a vezetők ellen. Ez a mi közösségünkben, az Európai Unióban azt jelenti, hogy mi, a szuverén országok állunk szemben az unionistákkal, és a választók állnak szemben a brüsszeli bürokratákkal.”
Az, hogy az unió globalista elitjével hazánk konfliktusban van, az nem 2016-ban derült ki, legkésőbb 2010-ben, de az uniós csatlakozás kapcsán is látható volt, hogy van véleménykülönbség és érdekellentét a brüsszeli elit és a magyar nemzeti szuverenitás hívei között. Ott köttetett egy nagy és helyes történelmi kompromisszum, de ez nem jelent örök barátságot és összeolvadást Budapest és Brüsszel között – fűzte hozzá a politológus.
Hozzátette: a hagyományt ellenzékben sem szabad megtörni, és ez nem is történt meg. Itt egy politikai közösségnek a nagyon fontos műfajáról van szó. Szép hagyományok alakultak ki itt: szeptember környékén Kötcsén szokott a polgári értelmiséghez beszélni Orbán Viktor, a gazdasági holdudvar számára a Széll Kálmán Alapítványban tart előadást, az évértékelő pedig február magasságában következik. Ez egyrészt hagyománytisztelet, másrészt a közösség összetartása. Az ellenzéknek az az egyik legnagyobb hibája, hogy nem tudtak ilyen politikai közösséget építeni.
A teljes beszélgetést itt tudja meghallgatni:
