Orbán: Újratervezésre van szüksége Európának

 

Európának újratervezésre van szüksége, mert a korábban kitűzött célok nem teljesültek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfőinek találkozóján. Szerinte a visegrádi államok hozzáadnak Európa erejéhez, nem pedig elvesznek tőle. Kitért arra is, hogy nem marad európai kereteken belül a migráció problémája, jól látható, hogy a vita az európai színtérről a világszíntérre helyeződik.

A V4-ek baráti minőségű kapcsolatot ápolnak, a történelem pedig közös örökségként értelmeződik – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, a visegrádi államok hozzáadnak Európa erejéhez, nem pedig elvesznek tőle.

A megszerzett szabadságért mindannyian megszenvedtünk, a visegrádi országoknak van egy közös szótáruk, amelyben többek között az „Isten, haza, család, munka és becsület” szavak szerepelnek – mondta a kormányfő. A V4 a leggyorsabban fejlődő régió Európában – hangoztatta Orbán Viktor, kijelentve azt is, hogy a V4-ek nem megsegítettek, nem kérelmezők, hanem egy öntudatos közösséget alkotnak, amely legalább annyit ad az EU-nak, mint fordítva, sőt a régi uniós tagállamok valójában keresnek “a velünk való együttműködésen”.

Orbán Viktor kormányfő beszél (j), mellette Mateusz Morawiecki lengyel (b), Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök (j3) és Robert Fico szlovák kormányfő (j2), valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mint moderátor (háttal) a visegrádi országok (V4) kormányfői panelbeszélgetésén Budapesten a Várkert Bazárban 2018. január 26-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Európának újratervezésre van szüksége, mert a korábban kitűzött célok nem teljesültek – mondta Orbán Viktor. Felszólalásában kiemelte: “Európa-párti politikusok vagyunk”.  A célunk az, hogy Európa erősebb legyen, az új tervben kell lennie egy a munkaalapú társadalomra utaló passzusnak, Európának technológiailag vissza kell kerülnie a csúcsra, saját európai véderő kell, továbbá nem európai egyesült államokról, hanem szabad nemzetek szövetségéről kell beszélni – sorolta.

A kormányfő szerint ez mind lehetséges, a kérdés, hogy lesz-e elég jó vezetés e célok eléréséhez.

Ha a négy ország kereskedelmének a volumenét nézzük, Németországgal összehasonlítva, az 55 százalékkal haladja meg a francia-német kereskedelem volumenét. Olyan országcsoporttá váltunk, amely a leggyorsabban fejlődő régió Európában – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Mateusz Morawiecki lengyel, Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök a visegrádi országok (V4) kormányfőinek találkozóján Budapesten, a Várkert Bazárban 2018. január 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormányfő hangsúlyozta: “mi segítünk annak, akinek kell, de nem fogadunk be migránsokat, nem akarunk bevándorlóországgá lenni”, a népesedési problémákat pedig a családpolitikával kívánják megoldani. Mint mondta, fontos, hogy a visegrádi partnerek elmondják, hogyan gondolkodik az országuk, mert jól látszik, hogy “nem vagyunk egyedül”, és a Magyarország által képviselt gondolkodás nem kivételes, hanem normális, a józan ész által vezérelt gondolkodás.

A miniszterelnök szerint nem marad európai kereteken belül a migráció problémája, jól látható, hogy a vita az európai színtérről a világszíntérre helyeződik, és erre is választ kell adnia Európának. Emlékeztetett: Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár már 2004-ben arról beszélt, hogy a migráció megoldás, és nem probléma, felvázolta, mit kell tennie Európának, azt mondta, csatornákat kell nyitni bevándorlásnak. 2015-ben jött a dilemma, hogy akarunk-e arra az útra lépni, mint a nyugat-európai országok, amelyek megfogadták Kofi Annan tanácsát – mutatott rá.

Orbán Viktor szerint az ENSZ-ben “veszélyes dolgok” vannak készülőben, a tervezett világ-megállapodásban benne van például, hogy enyhíteni kell az illegális határátlépés büntetését, az NGO-knak kiemelt szerepet kell adni a bevándorlás kezelésében, és minden országnak be kell fogadni migránsokat.

Mindezt “mi nem támogatjuk” – jelentette ki.

Közölte: a keresztény kultúra védelméről van szó, ez nem vallási kérdés, mert ebben a nem hívők is benne vannak, benne van a keresztény életforma, a vallásszabadság, a családmodell, a férfi-nő kapcsolat, az, hogy “integráltan élünk itt, és nem akarunk antiszemitizmust importálni”, az, hogy “a toleráns, keresztény életformához ragaszkodunk, az otthonosság érzését nem veszíthetjük el”.

A miniszterelnök felvetette a kérdést, hogy ki döntötte el, kit kérdeztek meg, hogy idegen népeket beengedjenek a kontinensre, ki vállalja ennek a döntésnek a felelősségét.

Mindez az európai emberek akarata ellenére, a megkérdezésük nélkül történik, miközben Magyarországon megkérdezik az embereket, az történik, amit a magyarok szeretnének – magyarázta.

Az illegális migrációról azt mondta: “ha azt nem tudjuk megfékezni, ha engedjük, hogy lebontsák a kerítést (…), ha engedünk a kvótának (…), akkor az az optimizmus és lehetőség, amely ma egy karnyújtásra van, elenyészik”.

Fico: “Nem vagyunk feketebárányok”

A V4 négy sikeres állam, négy sikeres történet, egy Európa-párti projekt – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a V4-kormányfők pénteki budapesti csúcstalálkozója utáni panelbeszélgetésen.

Robert Fico visszautasította azokat a kritikákat, amelyek abból fakadnak, hogy a V4-eknek időnként más a véleményük, például a kötelező kvótákról.

“Emiatt nem tehetnek minket vakvágányra, nem vagyunk feketebárányok” – fogalmazott, hangsúlyozva: a visegrádi országok mindig Európáért fognak harcolni, reggeltől estig, de elvárják azt is, hogy Európa meghallgassa őket. A kvótákkal kapcsolatban azt is kifogásolta, hogy a döntéshozatalkor az Európai Unióban a belügyminiszterek tanácsán keresztül “megkerülték” az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a visegrádi országok (V4) kormányfőinek találkozóján Budapesten, a Várkert Bazárban 2018. január 26-án. Az asztaloknál Robert Fico szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, valamint Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Czukor József és Gottfried Péter,a miniszterelnök főtanácsadói és Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Babis: “Depolitizálni” kell Brüsszelt

Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök arról beszélt, hogy meg kell hallgatni a tagállamok véleményét, nagyobb befolyást kell biztosítani nekik az európai döntéshozatalban. Kiemelte: “depolitizálni” kellene az Európai Bizottságot és Brüsszelt, a legfontosabb szó a tagállamoké kell, hogy legyen. A legnagyobb európai ügyeknek a biztonságot, a migrációt és a szabad piacot nevezte.

Úgy vélte, mindebben a V4-es országok álláspontja megegyezik, a V4 “kitűnő projekt”, amelyet nem kell kibővíteni, ez a megfelelő méret, legfeljebb az egyes kérdésekben szövetségeseket kell találni.

Andrej Babis elutasította a többsebességes Európa gondolatát, mert meglátása szerint az azt a látszatot keltené, hogy egyes tagállamok nem érnek annyit, mint a többi.

A migrációt illetően elmondta: a tagállamoknak közösen kell tenniük az európai biztonságért.

Magyarország volt az első, amely megoldotta a migrációs kérdést, mégis kritizálták, amiért felépítette a kerítést – emlékeztetett.

Morawiecki: A szuverén államok Európájára van szükség

Gazdaságilag és katonailag is erős Európa, amelyet közös céllal rendelkező szuverén államok alkotnak – így vázolta “Európa-vízióját” Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Európát olyan szuverén országoknak kell alkotniuk, amelyek nemzeti szinten döntenek, de állandóan együttműködnek a többi állammal, amikor egységes, harmonizált piacot építenek ki – fogalmazott a politikus.

A közös katonai erőről azt mondta: nemcsak a “keleti agresszió”, hanem a terrorizmus és a migrációs válság miatt is szükség lenne rá.

Szorgalmazta továbbá annak a folyamatnak a megállítását, hogy Nyugat-Európa “mágnesként vonzza” a legjobban képzett közép-európaiakat.

“A legjobb embereinket” vissza kell hozni, és akkor még gyorsabb lehet a fejlődés – mondta a lengyel kormányfő.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Orbán Viktor magyar kormányfő, Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök (b-j) egy korábban készült rövidfilm szereplőivel, a visegrádi országok egy-egy zenészéből álló kvartettel fényképezkednek a visegrádi országok (V4) kormányfői beszélgetése előtt Budapesten a Várkert Bazárban 2018. január 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán: Az éremnek két oldala van

Az éremnek két oldala van – vette át a szót Orbán Viktor és elmondta, hogy az elmúlt 8-10 évben a szlovákokkal közösen megvalósított együttműködés példaértékű. Hozzátette, a szlovák-magyar kapcsolatokban rejlő potenciál korábban is ott volt, Magyarország pedig hálás Robert Ficonak, hogy lehajolt ezekért a lehetőségekért és gazdasági együttműködés jöhetett létre.

Példaként a Magyarország számára életbiztosításként emlegetett gázvezetéket hozta fel a magyar miniszterelnök, majd a Komáromnál épülő hidat és a Pozsonyig tartó autópálya építést is felsorolta.

Orbán Viktor elmondta, hogy a csehekkel jól működő hadiipari együttműködés jött létre, a hazánkban épülő fegyver- és lőszergyár licenceit Csehországból vásárolta hazánk. Megjegyezte, hogy megvalósíthatósági tanulmány készült egy Varsó-Budapest gyorsvasút vonalról, 4 órás menetidővel. Valamint közel a megállapodás a románokkal egy Kolozsvár-Budapest gyorsvasútról, amely két óra menetidővel közlekedhetne, továbbá épül a Belgrád-Budapest vasútvonal is.

Ha beletörődünk, hogy az összekapcsolódás Európában mindig kelet-nyugati irányú, azzal elfogadjuk, hogy sosem lesz Közép-Európa, csak Kelet- és Nyugat-Európa. A magyar miniszterelnök egyet értett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel abban, hogy Közép-Európa akkor jön létre gazdaságilag, ha az összekapcsolódás észak-déli irányban is megvalósul, különben “csak barátok leszünk”. Orbán Viktor kiemelte továbbá az EU bővítésének jelentőségét a Nyugat-Balkán irányába, mint mondta, ha sikerül integrálni ezt a térséget, az Közép-Európát erősíti.

Egyetértés volt a migráció ügyében a kormányfők között 

A panelbeszélgetésen külön téma volt az illegális bevándorlás, amelyet a kormányfők egyöntetűen elutasítottak, hangsúlyozva ugyanakkor a szolidaritás fontosságát.

Robert Fico kijelentette: Magyarország a migrációs krízisben azt tette, amit vártak tőle, védte a schengeni határt, és óriási hiba ezért kritizálni.

A külső határokat kell védeni – sürgette, úgy fogalmazva: nem szeretné, ha muzulmán közösségek jönnének létre európai országokban, ez ugyanis az európai hagyományok, kultúra ellen van. Hangsúlyozta ugyanakkor a szolidaritás fontosságát, javasolta ezért V4-es kollégáinak, hogy utazzanak közösen Líbiába, hogy ott helyben tudjanak konkrét megoldásokat nyújtani. A kötelező kvótákat teljesen értelmetlennek nevezte.

Andrej Babis is arról beszélt, hogy Európán kívül kell megoldani a migráció problémáját, az pedig szerinte nem fordulhat elő még egyszer, hogy az uniós állam- és kormányfőket leszavazzák a belügyminiszteri tanácsban, az ugyanis nagyon káros lenne az EU “imidzsére”.

Mateusz Morawiecki közölte: Lengyelország kész pénzügyileg részt venni a rászorulók segélyezésében, de csak a helyszínen, vagyis ott, ahonnan az illegális migránsok útnak indulnak. Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy Lengyelország befogadott például háború elől menekülő ukránokat és csecseneket.

A miniszterelnökök az EU bővítéséről is kaptak körkérdést, amelyben szintén egységesen azt az álláspontot képviselték, hogy integrálni kell a Balkánt. Robert Fico rossz nézőpontnak nevezte, hogy egyes uniós tagállamok úgy érzik, a további bővítés sértené az érdekeiket. Szerinte Montenegróval kellene kezdeni az nyugat-balkáni integrációt.

Andrej Babis szintén egyértelműnek nevezte a bővítés fontosságát, ahogyan lengyel kollégája is reményének adott hangot, hogy az érintett államok a közös Európa tagjai lesznek.