Figyelő: Bukott kampányguruval erősített az MSZP

 

Elvesztett választások, elcsépelt közhelyek és hiteltelen jelszavak jellemzik a magyar szocialisták által frissen igazolt német kampányszakember eddigi tevékenységét – írja a Figyelő.

Ron Werber  nem vállalta, az utolsó, 2006-os MSZP-győztes kampányfőnök, Szigetvári Viktor sem, ő pártja az Együtt miniszterelnök-jelöltje, így esze ágában sincs a szocialisták szekerét tolni – kezdi a Figyelőben megjelent írását Kiszelly Zoltán. A segítség Berlinből érkezett Heiko Kretschmer személyében, aki többek között a német szociáldemokraták, az SPD 2013-as választási hadjáratának egyik irányítója volt.

A cikk szerint az SPD-kampányok nem a kreativitásukról ismertek, így az elvtársak 2013-ban és 2017-ben is az igazságosság jelszavát írták a zászlójukra. E kifejezés azonban már rég nem tartozik a baloldal hívószavai közé, hiszen pont a baloldal volt az, amely a globalizáció korában felszámolta a hidegháború idején megszokott jóléti államot – áll az írásban.

E jelszó különösen úgy bizonyult hiteltelennek, hogy miközben az SPD dúsgazdag kancellárjelöltje, Peer Steinbrück 2013-ban „több igazságot” akart hozni a rosszul kereső németek életébe, addig saját életéről úgy nyilatkozott, hogy például nem hajlandó öt eurónál olcsóbb bort venni – teszi hozzá.

Steinbrück ráadásul jelöltsége előtt előadásokat tartott, legkevesebb 1,25 millió eurós honoráriumokért, amelyeket jellemzően nagybankok, vagy a csőd szélén tántorgó szocdem városok fizettek, és ez a tény sem növelte népszerűségét. A vége így az lett, hogy az SPD a kampány forró időszakában már a plakátra sem tette fel a jelöltjét – idézi fel a szerző.

S miután a Merkel vezette CDU a szocdemek összes kampánytémáját átvette, a Kretschmer-csapat egyre nehezebben talált megfelelő saját témákat, így Steinbrück nyilvános szereplései egyre tragikomikusabbak lettek.

Kretschmer egy év eleji interjúban az oktatás és az egészségügy témáját javasolta az MSZP-s politikusoknak, amelyet szerinte egy adag populizmussal kellene népszerűsíteni. Ahogy azonban Németországban, úgy Magyarországon sem felejtették el a szavazók a baloldali kormányok „vívmányait”, így a gondok már a hitelességnél kezdődnek. 2010 óta ráadásul jelentősen nőttek a bérek is, így most a messziről jött embernek kellene nálunk is a kört négyszögesíteni – írja a cikk.

A teljes írás elolvasható a Figyelő legfrissebb számában.