A választás kitűzésével megszűnt az NVB-be delegált tagok mandátuma

 

Áder János köztársasági elnök április 8-ra tűzte ki a parlamenti választások időpontját. Az országgyűlési választások időszakára a jogszabályok értelmében átalakul a Nemzeti Választási Bizottság (NVB); a választás kiírásával megszűnt az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok NVB-be delegált tagjainak mandátuma, és helyükre az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok küldhetnek majd megbízott tagokat.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados szavazati aránnyal választja meg, ez 2013 szeptemberében megtörtént.

Az NVB-be a választott tagokon túl pártok megbízottjai is ülhetnek: az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választások időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok egy-egy tagot delegálhatnak a testületbe.

Az országgyűlési választások kiírásával egy időben megszűnik a pártdelegáltak mandátuma, ettől kezdve a testületnek csak az Országgyűlés által választott tagjai lehetnek egészen addig, amíg a választáson induló pártok és nemzetiségek nem állítanak országos listát.

Az NVB elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása

Az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel az NVB-ben, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak.

Az országgyűlési képviselők választásán az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló NVB-delegáltak megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az NVB elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért.

Törvénysértés esetén lépnie kell az NVB-nek

Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról – például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról – valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja az országos listák sorszámát.

A szavazást követően az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.

A szavazást követő 19. napon kell megállapítani legkésőbb az országos lista eredményét is

Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata továbbá, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.

Az NVB elnöke a választást követően beszámol az Országgyűlésnek a képviselő-választásról.