Magyarország sokallja a nyugati „kinyilatkoztatásokat és tanításokat”

 

A különösen Európa nyugati részéről érkező „kinyilatkoztatások és tanítások” helyett a tagállamok közötti egyetértésre kell felépíteni az Európai Unió jövőjét – hangsúlyozta Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtökön Berlinben egy nemzetközi tanácskozáson, majd hozzátette, hogy külön kell választani azokat az ügyeket, amelyekben a tagállamok hajlandóak együttműködésük további erősítésére, és újra ki kell jelölni a határvonalat a tagállami szuverenitás és az uniós intézmények hatásköre között.

A brit Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – és a Kieli Egyetem Biztonságpolitikai Intézetének (ISPK) konferenciáján résztvevő Kovács szerint az egyes országok és térségek eltérő „örökségét” figyelembe véve kell kialakítani az EU további fejlesztésének útját.

Kovács Zoltán kormányszóvivő (MTI Fotó: Rosta Tibor)

Hét év magyar tapasztalata

Hozzájárulást adhat a közös gondolkodáshoz az utóbbi hét év magyar tapasztalata, miszerint egy tagállam sokkal rugalmasabban és hatékonyabban birkózhat meg a kihívásokkal, mint az uniós intézmények, „a távoli, arctalan bürokrácia” – emelte ki. Mint mondta, a Baltikumtól a Nyugat-Balkánig húzódó övezetben kibontakozott folyamatok fontos tanulsága, hogy csupán intézményi átalakításokkal és szabályok átvételével nem oldható meg minden gond, tudomásul kell venni, hogy a régió más örökséggel érkezett az EU-ba és más helyzetben van, mint a korábban csatlakozott országok.

Elutasítva Brüsszel víziója

Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a közép-európai térség lakossága és kormányai elkötelezetten EU-pártiak, ami nem áll ellentétben azzal, hogy egyes ügyekben, köztük igen fontos kérdésekben „nem osztják Brüsszel vízióját”, majd német újságírók kérdéseire válaszolva hozzáfűzte, hogy Budapest számított az Európai Bizottság lépésére – a kötelezettségszegési eljárásra Magyarország ellen –, de a magyar kormány továbbra is kitart álláspontja mellett.

Szuverenitást sért a menekültkvóta

A menekültkvótákról többek között elmondta, hogy a rendszer nem csupán ésszerűtlen és kivitelezhetetlen, hanem a nemzeti szuverenitást is érinti, Magyarország pedig nem hajlandó lemondani arról a jogáról, hogy önállóan döntsön arról, ki élhet az országban. Hozzátette, hogy Magyarország jóval több menekültet fogadott be önként, mint amennyit a kvótarendszer alapján kellett volna, és az ellenkező tartalmú állításokkal szemben igen sokat tesz a válságövezetekben élő, segítségre szoruló közösségekért.

Sorosról és a CEU-ról

A civil törvénnyel kapcsolatban aláhúzta: Soros György tevékenysége is jelzi, hogy soha nem volt még nagyobb szükség a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságának biztosítására. A felsőoktatási törvény módosításáról szólva kiemelte, hogy valamennyi felsőoktatási intézménynek be kell tartania a jogszabályi előírásokat, így a Közép-európai Egyetemnek (CEU) is.

Macron is szóba került

Kovács Zoltánt kérdezték egyebek között Emmanuel Macron francia államfő EU-s reformelképzeléseiről is, amelyekkel kapcsolatban aláhúzta, hogy egyetlen egy tervről van szó, és van még további 27 EU-tagország. Jelezte, hogy a visegrádi országcsoport (V4) részéről is várhatóak az EU jövőjéről szóló elképzelések, amelyekről egy konferencián tárgyalnak majd 2018 elején, a magyar V4-elnökség programjának keretében.