Duplán fizetheti vissza a Jobbik a tiltott párttámogatási összeget

 

Miközben folyamatosan zuhan a Jobbik és vele együtt Vona Gábor népszerűségi indexe, az utóbbi időben botrányok egész sora rázkódtatja meg a pártot. A minap Morvai Krisztina EP-képviselő keserű, kioktató szavai mentén élénkült meg a vita a pártelnök Vona által szakadék felé kormányzott, „néppártosodásnak” nevezett folyamatról, ami még a Jobbik legszűkebb körében is gyakran hangoztatott elértéktelenedéssel, az elvek feladásával egyenlő, önfelszámoló taktikának bizonyult. A legfrissebb: szerdán délután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) értékelte a Jobbik gazdálkodására vonatkozó, hatósági kockázatjelzés alapján birtokába jutott dokumentumokat, és tájékoztatta a pártot, hogy az idei év első fél évében 331,66 millió forint összegben tiltott támogatást fogadott el – közölte az ÁSZ.

Gyorsan elvesztett becsület

Rövidebb számvetésben össze sem lehet írni, hányféle és milyen botrány kísérte megalakulása óta a Jobbikot. A Magyar Gárda mellől kihátráló politikai formációt nagyon rövid idő múlva már az európai politikum meghatározó erői is ferde szemmel nézték, amint kiderült Kovács Bélával, a párt európai parlamenti képviselőjével kapcsolatban az amerikai, európai és magyar hatóságok gyanúja, hogy az oroszoknak kémkedett. Emellett uniós költségvetési csalással is gyanúsították.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Varga-Damm Andrea. MTI Fotó: Nagy Lajos

Varga-Damm Andrea és Vona Gábor, a Jobbik elnöke (MTI-fotó: Nagy Lajos)

A „cukiság” ára

A pártelit „nőügyei”, majd a Jobbik-szimpatizánsok körében is nagy megdöbbenést keltő „cukiság kampány” sem tett jót a párt arculatának. Ráadásul a folyamatosan kilépők népes tábora sem rejtette véka alá kritikáit. Elég csak a Novád Előd-féle megnyilvánulásokra gondolni, amit rendre a párt legfelső vezetésének címzett. Hiába ült Novák felesége – Dúró Dóra – továbbra is a Jobbik parlamenti szekciójában, a pártelnök személye, ambivalens tettei egyre megosztóbb tényezőnek hatottak a párton belül.

Puccs a láthatáron?

Ma már ott tart a széthúzás a Jobbikban, hogy a párthoz eddig folyamatosan hű szélsőséges portál, a Kuruc.info is Vona ellen fordult. Az oldalon több százan keltek ki a Jobbik elnöke ellen, a legnépszerűbb hozzászólás szerint a párt elnöke „politikai prostituált” lett. A pártban zúgolódók egyre nyíltabban beszélnek. Novák Előd egy terjedelmes posztban számolt be arról, hogy sokan a Jobbikban csupán egy alkalmas pillanatra várnak, hogy megpuccsolják a köpönyegforgató Vona Gábort, a párt elnökét.

A legújabb botrány drága lesz

Szerdán délután az ÁSZ értékelte a Jobbik gazdálkodására vonatkozó, hatósági kockázatjelzés alapján birtokába jutott dokumentumokat, és tájékoztatta a pártot, hogy az idei év első fél évében 331,66 millió forint összegben tiltott támogatást fogadott el – közölte az ÁSZ szerdán az MTI-vel. Az ÁSZ rögzíti, hogy az ellenőrzés akadályozása miatt a Jobbik nem igazolta az átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjainak megteremtését a közpénzekkel, a közpénzek szabályos, átlátható felhasználását, valamint a céljaira rendelt vagyon jogszerű használatát, megőrzését. Továbbá a 2015-2016. évekre vonatkozóan nem igazolta, hogy a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel.

Tiltott pártfinanszírozás

Ugyanakkor az ÁSZ tájékoztatta a pártot, hogy a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján a Jobbik összesen 331,66 millió forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül. A párt a megállapított összeget a számvevőszék felhívásától számított tizenöt napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti.

A Hirado.hu a Jobbiknak megküldött ÁSZ-jelentés kapcsán megkérdezte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, mi a véleménye a történtekről.

Első lépésként az ÁSZ idén október 3-án már tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy a Jobbik akadályozta a vonatkozó számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ami után az ügyészséghez fordult, aki elrendelte ez ügyben a nyomozást. Második lépésként értékelte a Jobbik vonatkozó gazdálkodását, elkészítette a jelentés tervezetét amelyet megküldött a pártnak, és amely szerint a Jobbik 2017 első felében 331 660 000 forint értékben tiltott párttámogatást fogadott el. Ennek megvannak a maga törvényi következményei, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló – egyébként 1989. évi 33. törvény rögzíti –, hogy milyen módon lehet törvényesen elfogadni anyagi eszközöket pártok tekintetében és mi minősül törvénytelennek. Azt is rögzíti ez a jogszabály, hogy ha egy párt az érintett törvényeket megsérti, akkor a párttörvényt megsértve fogadott el vagyoni támogatást, köteles annak értékét – és itt jön az ÁSZ szerepe – a számvevőszék felhívására tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni, ugyanakkor a párt központi költségvetésből érkező támogatását ugyanekkora mértékben csökkentik. Lehet mondani: kétszeresen bűnhődik a jogsértő. Azt is ki kell jelenteni, hogy ez egy garanciális szabály, mivel a központi költségvetésbe kell befizetni, és ez ha nem történik meg akkor az államkincstár megkeresi a NAV-ot, az pedig ha lejárt a visszafizetési határidő megkeresi a pártot. Tehát magyarán az ÁSZ felszólítása után a Magyar Államkincstár az adóhatóságot értesíti, illetve ezzel párhuzamosan számíthat rá az érintett párt, hogy a központi költségvetésből történő finanszírozását a jelzett összeggel csökkenteni fogják. Az ügyészség nyomozásának többféle következménye lehet. Az ügyészség például – a leggyakoribb ilyen jellegű bűncselekményként – költségvetési csalás alapos gyanúja miatt is folytathat nyomozást. De ezt csak feltételes módban jelenthető ki ilyenkor. Ha ez üzletszerűen történt akár 7-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az az illető, akiről kiderül, hogy költségvetési csalást követett el. Ez természetes személyeknél fordulhat elő. A pártokat illető ügyekről még egy szakmai vita folyik, hajlok afelé, hogy ha bíróság előtt keresetet indíthat az ügyészség, s ha elébe kerül egy ilyen ügy, a párt megszüntetéséhez is vezethet az ítélet, de – hangsúlyozottan – ez egy ultima ratio lenne a legvégső eszköz. A gyakorlatban én ezt nem tartom reálisnak, de nem kizárható ez az opció sem.

Én azt látom, hogy az ÁSZ-ról szóló törvény, a pártokról, azok finanszírozásáról rendelkező törvény, ami már egy szigorítás – nagyon fontos megjegyezni, hogy 2014 óta létezik ez a szigorítás a pártok gazdálkodásról, finanszírozásról és annak átláthatóságáról – tehát a mostani jogszabályi környezet megfelelő ahhoz, hogy kiszűrje a tiltott pártfinanszírozást és az egyéb vonatkozó jogsértéseket. Azt prognosztizálom, hogy ha csak a külföldről finanszírozott civil szervezetek fokozott aktivitása nem erőszakolja ki ezt a témát, akkor a pártfinanszírozás kérdése napi szinten a rendes mederben zajlik majd, ugyanis az ÁSZ törvényi kötelességének tesz eleget, amikor időről időre vizsgálja a pártokat. Ha ilyen kirívó jogsértések nem történnek, mint most a Jobbiknál akkor minden megy a maga kerékvágásában, mert a 2014-es szigorítás a transzparencia, az átláthatóság törvénye lehetővé teszi a pártok ellenőrzött működését, és ez a nagyon fontos szigorítás egyébként EU-konform, megfelel a jogállamiság minden kritériumának.


Takargatott trükkök

Ismert: a Jobbik 1100 reklámeszközt kapott Simicska-féle cégektől utólagos törlesztéssel, részletfizetési lehetőséggel. A párt szóvivője, dacára annak, hogy a reklámeszközök tulajdonosváltása felvetette a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, nem volt hajlandó részleteket elárulni arról, mekkora összegért jutottak hozzá a Simicska-érdekeltségbe tartozó reklámeszközökhöz.

Kérdések sora merült fel

Már szeptemberben írt róla a sajtó, hogy a tiltott pártfinanszírozás gyanúja mellett újabb aggályok láttak napvilágot a Simicska Lajos cégétől a Jobbikhoz átjátszott reklámeszközök jogi részét illetően. Kérdésessé vált, hogy a párt folytathat-e gazdasági tevékenységet, közzéteszi-e a plakátok listaárát a kormányhivataloknak, valamint kért-e közterület-használati engedélyt.

Simicska fizetett

A Jobbik jogi manőverei azt a célt szolgálták, nehogy átlátható legyen, mire költik a pártoknak járó költségvetési támogatást, valamint hogy a pártok minden esetben közel azonos feltételekkel juthassanak hirdetési felülethez. Valószínűleg éppen ezt nem akarta láthatóvá tenni a Jobbik, mert erős a gyanú, hogy jóval a listaár alatt vagy ingyen kapták a plakáthelyeket, azzal pedig egyértelművé vált volna, hogy Simicska Lajos, valamint Vona Gábor politikai érdekei felülírták a pártfinanszírozásra vonatkozó magyar jogszabályokat.