Semjén: Az ukrán oktatási törvény brutális támadás a nacionalista hatalom részéről

 

A miniszterelnök-helyettes szerint brutális támadás érte az ukrán nacionalista hatalom részéről Kárpátalján a magyarok által felépített intézményrendszert az ukrán oktatási törvénnyel.


Semjén Zsolt a magyar szórvány napja alkalmából a közmédiának adott, az M1 csatornán is sugárzott interjúban azt mondta, míg a korábbi szemlélet az volt, hogy a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány feketén-fehéren kimondja, hogy felelősséget visel. Hangsúlyozta: ez fontos változtatás, sokkal erősebb elkötelezettség.

A kormány minden szempontból eleget tesz a vállalásnak, például az állampolgárság megadásával – jelentette ki. Kárpátalján gyakorlatilag a magyar állam tartja fenn az intézményrendszert, kiegészíti például az orvosok, tanárok fizetését, hozzájárul a kisgyermekek étkeztetéséhez, oltóanyagokat szállít – sorolta. „Saját nemzettestvéreinken segíteni természetes alkotmányos kötelességünk, a struktúrát azonban brutálisan megtámadták” – hangoztatta.

Felidézte, hogy Magyarország mindenben támogatta az ukránokat, zászlóvivője volt annak, hogy vízummentességet kapjanak. Ezek után inkorrekten cselekedtek, és amíg nem vonják vissza a nyelvtörvényt, a magyar kormány mindent megakadályoz, ami fontos nekik – nyomatékosította. Azt mondta, Ukrajna már a másik fő támogatójával, Lengyelországgal is „összerúgta a port”.

A Kárpát-medencében 870 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével

Úgy fogalmazott, hálát ad „a történelem urának”, amiért az egymilliomodik új magyar állampolgár is letette az esküt, és így megvalósult, amit kormányzásuk kezdetén ígért. A Kárpát-medencében 870 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével, míg a diaszpórában 132 ezer állampolgárságot állapítottak meg.

Semjén Zsolt kijelentette: a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog.

A szavazati jog a garancia a kezükben, hogy ki tudják kényszeríteni a szempontjaik komolyan vételét a mindenkori kormánnyal szemben, ez az érdekérvényesítés erős eszköze – vélekedett.

Egzisztenciálisan is fontos az állampolgárság a kárpátaljaiak számára

A kárpátaljaiaknak az állampolgárság nemcsak érzelmi kérdés, hanem egzisztenciálisan is fontos, hiszen ez teszi lehetővé, hogy szabadon mozogjanak a világban. A kormány arra törekszik, hogy a Trianont követő százéves elnyomás után előnyt jelentsen, hogy valaki magyar állampolgár.

Közölte, hogy az egész Kárpát-medencében óriási óvodaépítési programot kezdtek két ütemben, negyvenmilliárd forintból. Több mint százötven új intézményt építettek, további mintegy négyszázharmincat tataroztak, a férőhelyek száma tízezerrel nőtt.

Úgy vélekedett, hogy „össznemzeti paradigmában” kell gondolkodni, ennek jegyében a családtámogatásokat is elkezdték kiterjeszteni minden magyarra. Elsőként az anyasági támogatás és a babakötvény jár lakóhelytől függetlenül – jegyezte meg.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusa épületének átadásán a VIII. kerületi Múzeum utcában 2017. augusztus 20-án. Az épületet a magyar kormány adományozza az egyháznak, hogy abban kulturális, pasztorális missziós munkát folytasson. MTI Fotó: Mohai Balázs

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (MTI-otó: Mohai Balázs)

Fontos, hogy az EU tárgyalja meg az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét Semjén Zsolt szerint

Gazdaságfejlesztésbe fogtak, komoly vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújtanak, ami mind az ottani magyarságnak, mind a többségi társadalomnak, mind a magyar gazdaságnak jót tesz – mondta.

A miniszterelnök-helyettes a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is beszélt. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió tárgyalja meg és vegye komolyan az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét.

Szavai szerint „nagy káosz van a fejekben”, amikor a szexuális kisebbségeket ugyanazzal a szóval jelölik. A nemzeti kisebbségek fogalma egészen mást jelöl, és bár például az újonnan érkezett kínaiakat is megilletik bizonyos jogok, ezek nem ugyanazok, mint amelyekkel a magyarországi horvátok vagy svábok rendelkeznek. Vagyis az őshonos nemzeti kisebbség kifejezés mást jelöl, mint a nemzeti kisebbség.

„Teljes lendülettel azon vagyunk, hogy a szükséges milliónyi aláírást összegyűjtsük” – mondta Semjén Zsolt.