Országgyűlés: Dolgozói szegénység kontra banki nyereség

 

Az egészségügy állapotáról, a dolgozói szegénységről, a bankok nyereségéről és a civilek átláthatóságát biztosító jogszabályról, valamint a brüsszeli bevándorláspolitikáról is szó volt a napirend előtti felszólalások során, az Országgyűlés hétfői ülésén – az interpellációk között a miskolci szuperkórházról, valamint a szociális ágazat helyzetéről kérdezték a kormányt.

MSZP: A fociba öntött milliárdoknak jobb helye lenne az egészségügyben

Tóth Bertalan (MSZP) felidézte a magyar labdarúgó-válogatott múlt heti, Luxemburgtól elszenvedett történelmi vereségét, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: miközben a kormány több százmilliárd forintot fordít sportcélra, nagyrészt futballra, aközben több százezer magyar ember közelében nincs háziorvos, és nem jut hozzá megfelelő gyógyszerekhez.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszol Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 13-án (MTI-fotó: Bruzák Noémi)

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: az MSZP még a focinál is gyengébben teljesít. Azt is mondta, hogy az MSZP az IMF és az Európai Bizottság javaslatára elvett egyhavi bért minden magyar egészségügyi dolgozótól, 16 ezer ágyat szüntetett meg az egészségügyben, és elküldtek hatezer embert az ágazatból.

LMP: 1,2 millió dolgozó keresete még a létminimumot sem éri el

Szél Bernadett (LMP) a dolgozói szegénységről szólva arról beszélt, hogy Magyarországon aki tisztességgel ledolgozik napi 8 órát, közel sem biztos, hogy meg is tud belőle élni, 1,2 millió dolgozó ember keresete még a létminimumot sem éri el.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszol Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 13-án (MTI-fotó: Bruzák Noémi)

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának válasza szerint a baloldal saját kilátástalan helyzetét próbálja az egész országra kivetíteni, de ettől még az ország fontos eredményeket tudhat magáénak: egyre többen dolgoznak, nő a gazdaság, emelkednek a bérek, az energiaárak negyedével csökkentek, és otthonteremtési program indult – sorolta.

Jobbik: Rekordnyereséget értek el a bankok az ügyfeleken

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) vérlázítónak nevezte, hogy míg több ezer devizahitel-károsult család van az országban, addig a bankok által tavaly realizált nyereség 456 milliárd forintos rekordbevételből adódik, idén pedig további „brutális” nyereségre számíthatnak a pénzintézetek, amelyeket a kormány „állítólag” elszámoltatott.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszol Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 13-án (MTI-fotó: Bruzák Noémi)

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkárának reakciója szerint a devizahiteleseket segítő intézkedések nagy részét az ellenzék nem szavazta meg, pedig egy gombnyomással segíthettek volna a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek: a kormány a bankokat is elszámoltatta – jelentette ki, arra is emlékeztetve, hogy a jelenlegi kabinet vezette be a bankadót.

KDNP: A Momentum valódi nemzeti ügyet is támogathatna

Gaal Gergely (KDNP) bírálta, hogy a Momentum népszavazást kezdeményezett a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály visszavonásáról, mely akciójukkal a magyarság biztonságát veszélyeztetik – jelentette ki, hozzátéve: a törvényre azon szervezetek átláthatósága miatt van szükség, amelyek Soros György alapítványának megfelelően a migránspárti politikát, a bevándorlást támogatják.

Gaal Gergely (KDNP)-s képviselő felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 13-án (MTI-fotó: Bruzák Noémi)

Völner Pál válaszában kijelentette: a Momentum kétségbeesett akciója nem több, mint a Soros-hálózatot védő megmozdulás, azon civilek védelme, akik nem kívánják átláthatóvá tenni gazdálkodásukat, külföldi hátterüket. A Fidesz ugyanakkor a nyilvánosság, az átláthatóság pártján áll – hangsúlyozta –, amelyre szerinte még nagyobb szükség van, amióta Soros György 18 milliárd dollárt adott át a migrációt támogató alapítványának.

Fidesz: Az európai liberálisok lábbal tipornák a magyar szuverenitást

Gulyás Gergely (Fidesz) az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetőjének álláspontját bírálta, mondván: Guy Verhofstad szerint az EP elnöke berendelheti a magyar nagykövetet, ő pedig betilthatja a magyar nemzeti konzultációt. Kijelentette: amit az európai liberálisok képviselnek, kizárólag egy diktatúrában lenne tartható, ugyanis ahol megkérdezték az embereket a korlátlan bevándorlásról, ott azt elutasították.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 13-án (MTI-fotó: Bruzák Noémi)

Kijelentette azt is: bár az ellenzék érdeke is egy nemzeti egység lenne a kérdésben, ennek ellenére európai képviselőik újra és újra megszavazzák azokat a határozatokat, amelyek a felső határ nélküli betelepítési kvótát eredményeznék, és amelyek megbüntetnék az ebben nem részt vevő országokat. Úgy ítélte meg: az ellenzék olyan ügyeket sem támogat, amely mögött az emberek egyetértése áll.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: jogi értelemben is elkezdték „betonba önteni” a betelepítési programot Brüsszelben, a többi közt azzal a bizottsági döntéssel, amellyel felső létszám nélküli betelepítési eljárást valósítanának meg anélkül, hogy figyelembe vennék a nemzeti parlamentek véleményét.

Az MSZP a miskolci szuperkórházról

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy előzetesen egyebek mellett a dolgozók terhelésének csökkentésével, gyorsabb és jobb ellátással indokolták a miskolci szuperkórház létrehozását. Ebből azonban nem sokat látni, megindult az orvosok elvándorlása, rezidensek sem jönnek. Kitért arra is, hogy megszüntették a gyermekegészségügyi központot, a vezetőjét pedig eltávolították, bár 2020-ig szólt a szerződése. Felszámolták továbbá az oktatási, tudományos hátteret – sorolta. Miért teszik tönkre még azt is, ami az elmúlt években jól működött? – kérdezte.

Gúr Nándor MSZP-s képviselő (MTI-fotó: Kovács Attila)

Rétvári Bence államtitkár úgy reagált, hogy ebből a hozzászólásból megismerhető, miként működik a szocialista álhírgyár. Nem történik ugyanis más, mint átnevezik a gyermekegészségügyi központot. Ugyanazon emberek, ugyanott tudnak majd dolgozni a gyermekek érdekében, sem az ellátás, sem a szakmai színvonal nem kerül veszélybe – jelezte, hozzátéve: az átalakítás kizárólag a menedzsmentet érinti, az átalakítás az orvosi kar egyetértésével történik. Továbbra is itt dolgozik majd 17 rezidens – jelezte, és felsorolta azon intézményeket, amelyeket a szocialisták kormányzása idején zártak be – a képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, és 26 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: Hatalmas problémák a szociális ágazatban

Sneider Tamás a szociális ágazatban uralkodó állapotokat tette szóvá. Szavai szerint a szociális várólistán közel 30 ezren szerepelnek, a tényleges várakozók száma azonban meghaladhatja a 41 ezret, nagy részük idős ember. Emellett egyre növekvő munkaerőhiány sújtja az ágazatot. Szavai szerint hatalmasak a problémák, az alap- és szakellátás egyaránt óriási forráshiánnyal küzd, a bérek rendkívül alacsonyak, 119 ezer forint az átlagfizetés. Ez lenne a szociális életpályamodell? – kérdezte a jobbikos politikus.

Sneider Tamás, a Jobbik képviselője (MTI-fotó: Illyés Tibor)

Rétvári Bence közölte: igyekeznek segíteni sok-sok irányból, az a cél, mindenki biztonságban érezhesse magát. 2010-ben 85 ezer, mostanra már több mint 93 ezer azok száma, akik a szociális ellátásban a rászorulókról gondoskodnak. A közvetlenül rászorulók mellett dolgozó szakmai végzettséggel bírók száma 10 ezerrel nőtt. 8,9 milliárdból 3 ezer férőhelyet korszerűsítettek, nőtt a férőhelyek száma is – mutatott rá. A bentlakásos intézményekben lévők gondozására fordított összeg 55 milliárdról 95 milliárdra emelkedett – jelezte, hozzátéve: ezt a magyar gazdaság erejéből tudták megtenni. Kitért a bérfejlesztésre is, s jelezte: összesen 65 százalékkal emelkednek a keresetek – a képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen és 21 nem szavazattal elfogadta.