A kontinensen utolsó előttiként csatlakoztunk a jobb oldali rend szerint közlekedő országokhoz: 1941 nyarán lépett életbe hazánkban is az új közlekedési rend, ám a változás ekkor még nem érintette Budapestet. A fővárosban csak néhány hónappal később, november 9-én álltak át az új közlekedésre – éppen 76 esztendeje. Még az is elképzelhető, hogy rosszul tettük, egyes tanulmányok szerint ugyanis fiziológiailag pont a rossz oldalon vezetnek azon országok sofőrjei, amelyekben a „jobbra tarts” van érvényben.
Jobb kézben a kard, balban a gyeplő
A rómaiak szekerei még az úttest bal oldalán haladtak, a bal oldali közlekedés elterjedését ugyanakkor általánosságban véve az 1300-as évekre vezetik vissza. A kereskedelem fellendültével egyre szaporodó teherkocsik vezetői ez idő tájt praktikus okból a jobb oldalon ültek; azért, hogy ostort tartó jobb kezük szabadabb legyen.
A bal oldali rendet erősítette ekkortájt VIII. Bonifác pápa bullája is, amely a római zarándokoknak azt tanácsolta: annak érdekében, hogy jobban meg tudják magukat védeni, karddal a jobb kezükben utazzanak.
Egészen az 1700-as évekig mindenütt bal oldalon közlekedtek.
Jobbra a szegények, balra az „ellenforradalmárok”
A francia forradalom alatt már külön jelentést hordozott az, ki hol halad: a szegények a jobb oldalon, a forradalom ellenségei a bal oldalon közlekedtek. Napóleon volt az első, aki elrendelte a jobb oldali rendszert, előírva katonáinak: jobbra igazodjanak, s így lepjék meg az ellenséget. Ez a gyarmatokon és a meghódított országokban általános lett, ám a háborúk után a felszabadult országok egy része visszatért a bal oldali közlekedésre. A jobb oldali rendet Hollandia, Svájc, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Egyiptom vette át.
A bécsi döntések is indokolták a módosítást
Osztrák–Magyar Monarchia, Oroszország, Portugália és Nagy-Britannia lakói ekkor még bal oldalt közlekedtek: 1902-ben vetődött fel először a jobb oldali rend általánossá tétele, ám a többségben lévő „bal oldali” országok nem fogadták el azt. Az első világháború változást hozott ebben is: egyes osztrák tartományok a jobb, mások a bal oldali rendszert fogadták el. Az oroszok az I. világháború végén, a portugálok 1920-ban váltottak.
Magyarország nem sietett csatlakozni, a kontinensen utolsó előttiként tért csak át a jobb oldali rendre (Svédország volt az utolsó, csak 1967. szeptember 3-án váltott). Hazánkban az átállás oka a német nyomás mellett az elszigetelődés elkerülése volt, miután – Hitler bevonulása után – 1938. szeptember 19-től Ausztria, 1939. május 1-jétől pedig Csehszlovákia tért át a jobb oldali közlekedésre, s a bécsi döntések által hozzánk visszacsatolt területeken is jobb oldali rend volt.
A magyar közlekedési tárca 1939 júniusában döntött az áttérésről, de a háború miatt ez két évet késett. Az 1941. június 26-i 187 000/1941. BM-rendelet szerint az áttérés két lépésben történt: július 6-án hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a fővárosban és környékén tértek át a jobb oldali rendre.
Csak egy óvatlan kalauz esett ki az ajtón
Már áprilisban rádió figyelmeztette az átállásra a lakosságot, a lapok tájékoztató cikkeket közöltek, az iskolák az új rendet elmagyarázták a gyerekeknek. Július 6-tól a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba. A mai forgalmi viszonyok között elképzelhetetlen „akció” probléma nélkül lezajlott, csak egy baleset történt: egy fehérvári kalauz a lezárt bal oldali ajtónak dőlve kiesett a járműből…
Budapest, 1949. október 5. Autó- és gyalogosforgalom az Oktogonnál az Andrássy úton (MTI-fotó)
A főváros közlekedési vállalatai és hatóságai is készültek a váltásra. A tömegközlekedés november 8-án 23 órakor leállt, hajnalig elvégezték a műszaki átalakításokat. Az átállás nem okozott gondot a Beszkárt (Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot) villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok másik oldalán ajtót kellett vágni, a költség 12 millió pengő volt. (A fogatoknál a korábbi jobb oldali hajtóülés maradt meg.)
A gödöllői HÉV máig „balos”
Hazánkban a vasút kétpályás vonalain 1855-től volt jobb oldali rend, a gödöllői HÉV ma is bal oldali irányát kivéve, s 1973-ig a kisföldalatti közlekedési iránya is bal oldali volt. Svájc és Franciaország vasútjai ma is bal oldalt futnak. A repülés egységesen jobb irányú kerülést alkalmaz, a hajózás kikerülési iránya is a jobb. Nagy-Britannia a bal oldal mellett maradt, s gyarmatain is ezt vezette be. A brit közlekedési rend idővel kisebbségbe került, a jobb oldali közlekedés bevezetésének jelképes jelentősége is volt, ezzel rázták le az angol gyarmati múlt utolsó láncait.
Egyesek szerint a bal oldali rend biztonságosabb, a legtöbb embernek a látásban is a jobb oldala domináns, amely bal oldali forgalom esetén jobban becsül távolságot, sebességet.
