Tito atomóvóhelye ma a kortárs művészetek galériája

 

A Bosznia-Hercegovina középső részén lévő Konjic városa mellett, a Zlatar nevű hegy alatt található bunkert még a balkáni háborúkban a föderáció hadseregének katonái fedezték fel, 1992-ben. Az atombiztos óvóhely lejárata egy álcaként szolgáló közönséges bosnyák házból nyílott a hegy gyomrába.

Az 1992-ben meglelt bunker meglétét és helyét az akkori bosnyák vezetés sem fedte fel. Évekig titkolták a nyilvánosság előtt. Az exjugoszláv térségben a hidegháború alatt épült legnagyobb titkos komplexum célja az lett volna, hogy a néhai Josip Broz Titónak, szűk családjának és mintegy 350 közeli munkatársának biztos menedékül szolgáljon, egy esetleges nukleáris támadás esetén.  Az 1952 és 1979 között 4,6 milliárd dollárból titkon megépített komplexum a hajdani Jugoszlávia talán legnagyobb volumenű misztériumaként létezett, rejtetten, mígnem a közelmúltban megnyitották a turisták előtt.

Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Belgrád, 1970. június. Joszip Broz Tito jugoszláv politikus, államfő, 1892. május 25-én született Kumrovec-ben. Meghalt 1980. május 4-én Ljubljanában. A képen: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, köztársasági elnök. MTI Fotó/CP

Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, köztársasági elnök, 1970-ben (MTI-fotó/CP)

Az óvóhelyet működtetők többet szerettek volna attól, hogy csupán a hidegháborúról és a közelmúlt történelméről szóljon a bunker megléte.

„Jelenleg a hegy gyomrában húzódó komplexumban 137 képzőművészeti alkotás található, több mint száz művész jóvoltából. Hetvenhatan közülük az itt kiállított munkáikkal óriási sikerrel szerepeltek a Velencei Biennálén. Több szakértő is állítja: jelenleg – Kelet-Közép-Európát illetően – nálunk található a legértékesebb, kortárs művészetet bemutató gyűjtemény” – mondta el Mirnes Bajic, az intézmény vezetője. A tárlat egyébként meglehetősen provokatív alkotásokat vonultat fel, utalva a közelmúlt balkáni borzalmaira.