A 21. században is szükségünk lesz a reformációtól kapott erőre

 

Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden a reformáció emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában.

Balog Zoltán kiemelte: Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi pedig Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény és azon belül a református, evangélikus, baptista, pünkösdi, újprotestáns hit gazdagságát.

Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat – tette hozzá.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke beszédet mond a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke beszédet mond a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Az igaz hit kultúrát teremt

A miniszter rámutatott: a hit, a vallás nem magánügy, hanem az egyik legszemélyesebb közügy, amely a publikus térbe tör, nyilvánosságot akar, közösségi, társadalmi, nemzeti következménye van.

Úgy fogalmazott, az igaz hit sosem marad meg az egyes ember lelkének belsejében, nem marad a templom négy fala között, hanem kiárad, formálja, alakítja, gazdagítja maga körül a világot. Az igaz hit mindig kultúrát teremt, az igaz kultúrában pedig mindig benne lakik a hit – mondta.

„Ne engedjük privatizálni a hitünket, mintha az másra nem tartozna, inkább részesítsünk belőle másokat. Ne engedjük, hogy kiszorítsák a családok életéből, az iskolából, a média világából, az országok, a települések vezetéséből, a házasság intézményéből, a közterekről, a közösségi szimbólumok közül, Európából” – szólított fel Balog Zoltán.


A reformáció lelki forradalom

A központi ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelynek kezdetén Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt: a reformáció lényegét tekintve nem más, mint megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom. Igazi Krisztus-ünnep, amelyen Isten bűnbánatra és megtérésre szólít, és „egész életünket átfogó megújulásra hív”.

Ez a megújulás helyreállítja, „reformálja éltető közösségünket a teremtővel”, és „ennek gyümölcseként új kapcsolatba kerülhetünk a másik emberrel is, akiben felfedezhetjük a teremtménytársat, a testvért, akit Isten ugyanúgy szeret, mint minket, és akit útitársként, segítőtársként, munkatársként ad mellénk” – fogalmazott Gáncs Péter.

A megemlékezés délután gálaműsorral folytatódik

Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke igehirdetésében kiemelte: az élő Isten mindig az élet, pontosabban az örök élet pártján áll. Isten örök, maradandó tágasságba helyezte az ember életét, és ez az a bizonyosság, amely egyedül képes rendezni a földi életet. Ez a bizonyosság képes értelmet, célt, erőt adni és örömöt ajándékozni az embernek, „megszabadítva bennünket a hiábavalóság átkától”.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az istentisztelet végén mondott hálaadó imádságában kiemelte: a keresztyén élet hálás élet. Hálát adni azt jelenti, hogy a hitünk mély ismeretre és tudásra jutott, megismerte Jézus Krisztusban Isten örökkévaló szabadítását. Hálát adni az tud, akinek a jövője Jézus Krisztusban biztosan meg van alapozva – fogalmazott a református püspök.

A megemlékezés délután gálaműsorral folytatódik. A program részben a reformáció emlékévben lezajlott programokra, bemutatókra épül, részben pedig új, kifejezetten erre az alkalomra készült zenei, irodalmi, színházi produkciókból áll.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én függesztette ki – a hagyomány szerint – a wittenbergi vártemplom kapujára az egyházi megújulást követelő 95 tézisét. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.