Európa jövője a növekvő népességű országoktól függ

 

A 21. század végére Afrika lakossága eléri a négymilliárdot, ami tovább eszkalálhatja a tömeges bevándorlás okozta krízishelyzetet. Az ENSZ jelentése szerint Európa összesen százmillió embert „veszíthet el” a következő század beköszöntéig, így várhatóan a növekvő népességű államok döntenek arról, hogy Európát milyen kontinenssé változtatják a következő században.

Idén nyáron rasszizmussal vádolták meg Emmanuel Macron francia elnököt, mivel az államfő azt állította, hogy a hét vagy nyolc gyermeket vállaló nők felelősek az afrikai kontinens jelenlegi állapotáért, ami már felér egy civilizációs kihívással. Az ENSZ is csak megerősíteni tudja a francia elnök állítását: az éves demográfiai jelentés szerint a világ lakosságának egyhatoda jelenleg Afrikában él.

Ez az arány 2050-re egynegyed lesz, a 21. század végére pedig a világ egyharmada Afrikában él majd. Ez összesen négymilliárd embert jelent – írja a Nyugat iszlamizációját hevesen ellenző amerikai székhelyű Gatestone Institute nevű agytröszt.

Afrikában négyszer annyi ember születik, mint amennyi elhalálozik. A 2017-es adatok szerint egy nő átlagosan 4,5 gyermeket vállal élete során, szemben az európai 1,6-os mutatóval. A következő harminc év alatt Afrika lakossága várhatóan egymilliárd fővel gyarapszik, s nehéz lesz elképzelni, hogy ez mekkora változásokat okozhat az Európába történő tömeges bevándorlás tekintetében.

Mikor Németország kinyitotta a határait a bevándorlók előtt, a befogadást sürgetők azzal érveltek, hogy egymillió ember beengedése mit sem számít majd egy ötszázmilliós kontinens népességéhez képest. A megfelelő arányt viszont az érkezők és az újszülöttek számában érdemes keresni – mutatnak rá az írásban. Európában 2015-ben és 2016-ban összesen 5,1 millió gyermek született, ebben az időszakban azonban 2,5 millió bevándorló is érkezett a kontinensre. Az országok többsége – mint például a franciák is – nem engednek betekintést a születések etnikai hátterébe, így nem lehet tudni, hogy az ötmillióból pontosan hány százalékot tesznek ki a nemrég érkezettek gyermekei.

Európa növekvő államai határozzák meg a kontinens sorsát

Más ENSZ-tanulmányok is beszámolnak a kontinensünk jövőbeli kihívásairól, mikor Európa már nem az Európai Unióra korlátozódik, hanem olyan kontinenssé változik, amely kibővült keletre. 1950-ben Európában 549 millió ember élt, 2017-ben ez a szám 742 millióra növekedett. 2050-re azonban drámai csökkenés várható: 715 millióra, majd 2100-ra várhatóan 653 millióra fogyatkozik meg az európai kontinens lakóinak száma. A demográfiai összeomlás miatt 30 év alatt összesen harmincmillió embert veszítünk el, az évszázad végére pedig ez a szám meghaladhatja a százmilliót is.

Charles Gave francia közgazdász a közelmúltban kijelentette: Franciaország várhatóan 2057-re muzulmán többségű országgá változhat. A becslés nem számol a jövőbeli bevándorlás okozta változásokkal.

Európán belül lesz olyan országok, amelyek zsugorodnak, és olyanok is, ahol a lakosság száma növekedésnek indul. A növekvő népességű államok döntik majd el, hogy a következő században milyen kontinens lesz Európa.

Németország várhatóan 11 millió ember veszít el, Bulgária lakossága 7-ről 4 millióra csökken, Észtországé 1,3 millióról 890 ezerre, Görögországé 11-ről és 7 millióra, Olaszországé 59-ről és 47 millióra, Portugáliáé 10-ről és 6 millióra, Lengyelországé 38-ról 21 millióra, Romániáé 19-ről és 12 millióra, Spanyolországé 46-ról és 36 millióra, Oroszország pedig 143 millióról várhatóan 124 millióra csökken.

Franciaországban ezzel szemben növekedést várnak: a lakosság várhatóan 64-ről 74 millióra duzzad fel, az Egyesült Királyságban lakók száma 66-ról 80 millióra növekszik. Svédországban 9 millióról 13 millióra, Norvégiában 5 millióról 8 millióra, Belgium 11 milliós lakossága pedig várhatóan 2 millióval fog növekedni. A felsorolt öt európai országban a legnagyobb a muzulmán lakosság aránya.

A múlt héten az Egyesült Királyság statisztikai hivatala bejelentette, hogy ebben az évben újszülött fiúk között a Muhammad volt az egyik legnépszerűbb név, és „messze a legnépszerűbb, ha különböző írásmódokat mind figyelembe vesszük”. Ugyanez igaz Hollandia négy legnagyobb városában. Norvégia fővárosában, Oslóban a Mohammed nemcsak az újszülött fiúk, hanem a férfiak körében is a legnépszerűbb név, ami sokkal többet mond az országok demográfiai helyzetéről, mint a névválasztási tendenciáiról.