Tüntetők és gumilövedékek – 11 évvel a 2006. októberi események után

 

Mostanában remélhetőleg legfeljebb a politikusok szópárbaja teheti emlékezetessé az október 23-i megemlékezéseket. Nehezen felejthetők viszont a 11 évvel ezelőtti események, amikor a forradalom kitörésének 50. évfordulóján nem a tiszteletteljes emlékezés, hanem a vízágyú és a gumilövedék játszotta a főszerepet Budapesten.

Bő egy évtizeddel a történtek után nyilvánvaló, az események nem október 23-án, hanem szűk egy hónappal korábban kezdődtek. Szeptember 17-én került nyilvánosságra ugyanis az elhíresült őszödi beszéd, amelyben Gyurcsány Ferenc többek közt saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről szólt. Hazudtunk reggel, meg este – mondta egyebek mellett Gyurcsány Ferenc.

A rendőrök könnygázgránátai elől menekülő tüntetők a Ferenciek terén, amikor tovább folytatódott a tüntetők és a rohamrendőrök összecsapása az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A rendőrök könnygázgránátai elől menekülő tüntetők a Ferenciek terén, amikor tovább folytatódott a tüntetők és a rohamrendőrök összecsapása az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Demonstrációk az őszödi beszéd után

A rádióban elhangzott mondatai után szinte azonnal tüntetések kezdődtek Budapesten és több vidéki városban, amelyeken az akkor még MSZP-s miniszterelnök lemondását követelték. Egy nappal később a Kossuth téren demonstrálók egy petíciót készítettek, amit az MTV-ben akartak beolvastatni. Miután a biztonságiak nem engedték be a küldötteket az épületbe, a tömeg átvonult a Szabadság térre, és ott megrohamozta a tévé székházát, jó néhányan közülük be is jutottak az épületbe.

A tüntetések ez után is folytatódtak. Október 6-án Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért maga ellen a parlamentben, a kormánypárti többség azonban, 207 igen 165 nem szavazattal a kormányfő maradása mellett tette le a voksát. A feszült közhangulat is maradt, mint ahogy továbbra is naponta ezrek gyűltek össze a Kossuth téren, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya ellen tüntessenek.

Így jutottunk el október 23-ig. Az ünnepnap hajnalán a rendőrség kiürítette a Kossuth teret, a budapesti rendezvényekre érkező magas rangú külföldi vendégek biztonságára hivatkozva. Már ekkor, a Kossuth téri sátras tüntetők kiszorításakor, majd a közelben a zászlófelvonás alatt demonstrálók feloszlatására is előkerült a gumibot.

A nap folyamán szinte minden rendezvényen kisebb-nagyobb összecsapások voltak a rendőrök és a tüntetők között. A legnagyobb tömeg a Szent István-bazilikánál gyülekezett, majd a Corvin köz, a Nyugati tér érintésével a Bajcsy-Zsilinszky út, Alkotmány utca sarkáig jutott. Innen azonban a felállított rendőrkordonok miatt már nem tudtak továbbmenni. Itt kezdődtek el a komolyabb erőszakos cselekmények. A rendőrség könnygázzal, vízágyúval próbálta meg oszlatni az időközben több ezressé duzzadt tömeget, de eldördült egy-két riasztólövés is.

Kardlapozó lovas rendőrök és gumilövedékek

A Fidesz ötvenhatos megemlékezése 16 órakor kezdődött az Astoriánál. Egyes, akkori beszámolók szerint ezen majd százezer ember vett részt. Beszédet mondott Orbán Viktor is, a rendezvény díszvendége pedig az Európai Néppárt akkor elnöke, Wilfried Martens volt. Az ünnepség végén a műsorvezető arra kérte a megjelenteket, hogy lehetőség szerint ne a Deák tér, hanem inkább az ellenkező irányba hagyják el a helyszínt. A Bajcsy-Zsilinszky út környéke időközben szabályos csatatérré vált. A lovas rendőrök rohamot indítottak az Alkotmány utca felől és a tömeget elkezdték az Astoria felé szorítani, ahol a tüntetők összekeveredtek a Fidesz-rendezvény résztvevőivel.


A 2006. október 23-i összecsapások Budapesten

Az ezt követő történésekről számtalan objektív és szubjektív beszámoló, tudósítás látott napvilágot. Tény az, hogy a rendőrség egyes tagjai ekkor már válogatás nélkül támadtak a vélt vagy valós tüntetőkre. Vízágyúval, gumilövedékekkel, kardlapokkal, esetenként ólmosbottal, viperával. Egyes hírek azonosító nélküli, idegen nyelven beszélő rohamrendőrökről szóltak. Hivatalosan 153 embert állítottak elő, harmincötöt őrizetbe vettek. A demonstrációban résztvevőkkel szemben nyomozati eljárás indult 69 személy ügyében. Ugyanakkor mintegy 170 feljelentés érkezett az ügyészségre a túlzott rendőri brutalitás miatt, 38 esetben eljárás is indult. A jelentések szerint az események kapcsán mintegy kétszázan sérültek meg, 16 embernek a gumilövedékek okoztak súlyos sebesüléseket, egy személynek a roncsolódott kisujját kellett amputálni, de volt, aki a fél szemére megvakult.

Az események alaposan megosztották a köz- és politikai életet is. Az akkor kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ „a romboló, erőszakoskodó tüntetőkkel” szembeni rendőri beavatkozás jogosságát hangoztatták, az ellenzék szerint viszont a rendőrség direkt „tolta rá” a tömeget a Fidesz-gyűlés résztvevőire és válogatás nélkül ütöttek-vertek mindenkit sok esetben indok nélkül.

Kártérítési perek és elmarasztalt rendőrök

Az elmúlt években több parlamenti bizottság is alakult a felelősök kivizsgálására. Néhány kártérítési per is indult, több esetben a bíróság igazat is adott a felpereseknek. A hatóságok elmarasztaltak rendőröket is, az akkori főkapitány, Gergényi Péter például pénzbüntetést kapott. Igaz, előtte a Gyurcsány-kormány még kitüntette őt. Az események nemzetközi megítélése is vegyes volt. Több emberi jogi szervezet elmarasztalta a rendőröket a túlzott brutalitás miatt, de az Európai Parlament egyik meghallgatásán, Heller Ágnes filozófus például az időközben lezajlott vizsgálatok és megítélt kártérítések ellenére azt állította, hogy mindez pusztán fikció, a tüntetések során senkit sem kínoztak meg és senkire sem lőttek gumilövedékkel.

Egy azonban biztos, a 11 évvel ezelőtti utcai harcokra senki sem emlékszik szívesen. És az is biztos, hogy az események jelentősen hozzájárultak a balliberális politikai erők 2010-es súlyos vereségéhez. S bár az azóta ellenzékbe került pártok, illetve néhány frissen megalakult politikai mozgalom néha-néha megpróbálja az utcára hívni támogatóit, komolyabb, főként erőszakkal járó demonstrációra szerencsére azóta sem került sor.