Orbán: Ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk

 

Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-i díszünnepségen. Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze, az emberek megtöltötték az Andrássy utat az Oktogontól a Vörösmarty utcáig.

Mi magyarok a szabadság népe vagyunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a megemlékezésen.

Úgy fogalmazott: emlékezni akarunk arra a csodálatos októberi napra, mikor egy nép azt mondta, elég volt, és megremegtek a kommunista világrendszer tartópillérei. “Emlékezni akarunk a pillanatra, mely örökké élni fog a világ szabad nemzeteinek emlékezetében” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, “meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Mint mondta, a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. “Ezért jöttünk ma éppen ide” – utalt a Terror Háza Múzeumra, amely – emlékeztetett – a nyilasok főhadiszállása, majd a kommunista pártállami terror székhelye volt.

2002-ben “mementóvá emeltük, és egy múzeumot helyeztünk ide Budapest, Magyarország és Európa szívébe”, hogy emlékeztesse mindig a világot: a magyarok szabadságvágyát nem lehet megfojtani. Azért állítottuk ide, hogy bennünket is figyelmeztessen: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk – mondta Orbán Viktor.

A nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver

A terror megismétlése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver – húzta alá.

Mi megszoktuk, hogy a felszabadítás egy újabb megszállás kezdete. Szerencsés az a nép, melynek a kellő pillanatban, a sorsdöntő órákban vannak lányai és fiai, akik készen állnak a haza védelmére, mert Európába rendre eljönnek azok az idők, mikor a haazszeretetről nem elég szépen beszélni, a hazát tényleg meg kell védeni – fogalmazott a miniszterelnök.

Azokra emlékezünk, akik arra ébredtek egy nap, hogy mindent elvettek tőlük, nem csak azt, ami volt, hanem ami lehetett volna – tette hozzá.

Orbán Viktor hozzátette: 1956-ban az az ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amelyre mindig is vártunk. A forradalom nemzeti forradalom volt, a gyárakban dolgozókról kiderült nem nemzetközi proletárok hanem magyar munkások. Erre mindig emlékezni fogunk – húzta alá.

“Mi nem csak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem, akik velünk szemben álltak. Szokás vádolni bennünket, hogy mi nem tudunk megbocsátani, de valójában ők nem tudnak megbocsátani amiatt, amit ellenünk elkövettek” – fűzte hozzá Orbán Viktor.

A nyugatiak nem értették a forradalmat

A nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

“Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében” – fogalmazott a kormányfő.

Hangsúlyozta: “azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek a nemzeti önállóságukért. “Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik” – mondta, kijelentve: “azért nem értenek bennünket Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek”.

Résztvevők az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Európa vakvágányra futott

Orbán Viktor szerint Európa vakvágányra futott, a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is.

A miniszterelnök hétfőn a Terror Háza Múzeum előtt azt mondta, a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint most, három évtized után “újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk”.

A szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk – hangsúlyozta.

Biztonságos, keresztény és szabad Európát akarunk

Biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el – folytatta –, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük politikai irányítását, a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól.

Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti nagyszerű Európánkat – hangoztatta.

Orbán Viktor szerint még mindig sokan gondolják, hogy ez lehetetlen, de 1956-ban, 1988-ban és 2010 előtt sem hittek a változásban.

„Hányan hitték volna október 23-án reggel, munkába menet a villamoson, hogy estére a Sztálin-szobor helyén már csak két csizma marad? Hányan hitték 1988-ban, hogy a kommunizmust egy éven belül megrogyasztjuk, rászámolunk és leléptetjük, a szovjet csapatokat pedig kiparancsoljuk az országból? S hányan hitték 2010 előtt, hogy hamarosan új, nemzeti alapokon álló, keresztény kultúrájú és családjainkat megvédeni képes alkotmányunk lesz?” – sorolta a miniszterelnök.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

„Homo brüsszelicusszá” gyúrnák a magyarokat

Orbán Viktor szerint a globalizmus erői „homo brüsszelicusszá” akarják gyúrni a magyarokat.

A miniszterelnök azt mondta: „hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza”. Hinni akartuk – folytatta –, hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett „homo szovjeticust” faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő.

Orbán Viktor azt mondta, most elképedve látják, hogy „a globalizmus erői feszegetik az ajtót, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusszá gyúrjanak bennünket”.

Közép-Európa maradt az utolsó migránsmentes övezet

Orbán Viktor szerint Közép-Európa maradt „az utolsó migránsmentes övezet”. A miniszterelnök azon véleményének adott hangot, hogy a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit, az új bevándorlók invázióját.

Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint mivel Közép-Európa migránsmentes övezet, ezért az Európa jövőjéért folyó küzdelem ide összpontosul.

Amíg Brüsszel nem nyeri vissza szuverenitását, addig Európa kormánykerekét sem lehet a helyes irányba fordítani – hangoztatta.


„Áprilisban ismét győzni fogunk”

A következő választás esélyesének nevezte Orbán Viktor pártját, a Fideszt hétfőn, a Terror Háza Múzeum előtt tartott október 23-i ünnepségen.

A miniszterelnök szavai szerint a tét nagy, „semmit sem vehetünk félvállról”. Mint mondta, még nem érdemelték ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: „márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk”.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: ”nekünk senki sem mondhatja, hogy lehetetlen”. A népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni, az európai egyesült államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni – hangsúlyozta, hozzátéve, ehhez csak az kell, hogy Közép-Európában a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok és a magyarok összefogjanak.

A kormányfő szerint ha meg sem próbáljuk, akkor nem is sikerülhet, valamennyi esély mindig van. „1956-ban megmentettük a nemzet becsületét. 1990-ben visszavettük a szabadságunkat. 2010-ben pedig a nemzetegyesítés útjára léptünk” – hangoztatta.