Megkezdődtek az ünnepi megemlékezések

 

A műegyetemi megemlékezésekkel, koszorúzással kezdődtek meg vasárnap az 1956-os programok, majd hagyományos fáklyás menet indult a Bem térre.

A körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is – mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Műegyetemi emlékműnél tartott ünnepségen vasárnap.

A tárcavezető a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte: az 1956-osoknak sokat köszönhet nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt a világ is. Az 56-os magyar szabadságharcosokat is be lehetne sorolni az egyesülő Európa alapító atyái közé, ha ugyanis győztek volna, a kontinenst kettészelő vasfüggöny és fal előbb leomlott volna – mondta. Hozzátette: erkölcsileg így is győztek, a kommunizmus mítoszának lerombolása nélkül ugyanis nem lett volna lehetséges a szabad Európa.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés a Műegyetemi emlékműnél Budapesten 2017. október 22-én. Jobbra Trócsányi László igazságügyi miniszter, Fogarasiné Radnay Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke és Józsa János rektor (b-j). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

„Úgy döntöttek, hogy nem félnek többé”

A miniszter arról beszélt, hogy azok az egyetemista fiatalok, akik itt egykor nagygyűlést tartottak, nem tudták, hogy forradalmat robbantanak ki. Ők a követeléseiket fogalmazták meg a rendszerrel szemben, és „úgy döntöttek, hogy nem félnek többé”. A történészek nagyjából egyetértenek abban, hogy az október 22-i hallgatói gyűlés mégis a forradalom nyitánya volt – közölte. Felidézte: a műegyetemisták 16 pontba foglalták követeléseiket, és „ez a dokumentum merészségével és érettségével egyaránt ámulatba ejti az utókort”. A követelések messze túlmutatnak az egyetemisták saját világán, „az ország iránti aggodalom hajtja őket” – mondta.

Trócsányi László kiemelte: 1956. október 23. erőszakmentes forradalom volt, fegyverhez a hatalom nyúlt először. „A félelem ellentéte nem a bátorság, hanem a hit”, és a műegyetemista fiatalok hittek az emberi szó és néhány nemes eszmény erejében, a szabadság győzelmében. Az igazságügyi miniszter idézte az alaptörvényt, amely szerint „egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.” Úgy vélte, ez az alaptörvény talán legfontosabb mondata, „1956 nélkül ugyanis nincs szabad, független és demokratikus Magyarország”.

 

Emlékeztetett: a rendszerváltás akkor kezdődött, amikor ki mertük mondani, hogy ami 1956-ban történt, az forradalom és szabadságharc volt. Felidézte, hogy Orbán Viktor mostani miniszterelnök Nagy Imre újratemetésén több százezer ember előtt követelte a szovjet csapatok kivonását”, tudván azt, amit a műegyetemi ifjúság is tudott, vagy legalább érzett: „az az ország, ahol idegen katonák megszállóként vannak jelen, nem lehet sem szabad, sem független”. Trócsányi László szerint ami 1956. október 22-én történt, az 1990 májusában teljesedett be politikai értelemben, amikor a magyar nép hosszú idő óta először szabadon választott Országgyűlést. Közjogi értelemben pedig a 2011-ben elfogadott alaptörvény zárta le a rendszerváltást – tette hozzá.

„Ma arról vitatkozunk, hogy milyen Európát akarunk”

A miniszter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetei még hosszú ideig érvényesek lesznek,”ha emlékezünk és tanulunk belőlük, akkor még sokáig inspirálják és alakítják majd a magyar jövőt”. Az egykori műegyetemisták 16 pontjában megjelenő eszmei minimumban ma is egyetért a magyarok túlnyomó többsége, ide tartoznak az egyéni és politikai szabadságjogok, a nemzeti függetlenség, a jogállam, a parlamentáris demokrácia, a társadalmi igazságosság.

Az igazságügy-miniszter elmondta: akkoriban az volt a kérdés, vajon csatlakozhatunk-e valaha is a szabad Európához,”ma arról vitatkozunk, hogy milyen Európát akarunk”. „Európa jövőjéből részt kérünk, és alakítói is kívánunk lenni”, mert „szabad, független országként részesei vagyunk és akarunk maradni az európai folyamatnak és a vitáknak” – szögezte le. A tárcavezető úgy látja, korábban nem tapasztalt külső kihívásoknak kell megfelelnünk, és ebben a helyzetben szükségünk van az akkori műegyetemista fiatalok, a szabadságharcosok erényeire: a lelkesedésre, a jövőbe, a szabadságba, az igazság és a jog erejébe, a demokráciába vetett hitre, a hazaszeretetre és a szolidaritásra. A körülmények változnak, az igazi értékek állandóak, és ugyanezek a tulajdonságok szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára ma, a harmadik évezred elején is – zárta szavait Trócsányi László.

Simicskó István honvédelmi miniszter beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Műegyetem aulájában Budapesten 2017. október 22-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Simicskó: ’56 az igaz ügyek melletti kiállás jelképe

Az igaz ügyek melletti kiállást jelképezik 1956. októberének magyarországi eseményei a magyarság és az egész emberiség számára – mondta a honvédelmi miniszter vasárnap délután a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavakat skandáltak, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások követték.

Simicskó István hangsúlyozta: „elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért”. Ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit – emelte ki.

A honvédelmi miniszter kifejtette: az embereket, közösségeket, nemzeteket minősíti, hogy képesek-e nagy célokat megfogalmazni, nagy nemzeti ügyek mellé odaállni, ezekért összefogni, összetartani, és képesek-e méltó módon ünnepelni, hőseik előtt leróni tiszteletüket.

Simicskó István szólt arról, hogy napjainkban a brüsszeli döntéshozók „képmutatással leplezik el a bajokat” az európai polgárok elől. Európa kialakulása és létezése a keresztény értékeinek köszönhető, azokat mégis szisztematikusan számolják fel – mondta.

A miniszter kiemelte: napjainkban is meg kell védenünk szabadságunkat, önrendelkezésünket, szuverenitásunkat. Ehhez erőt ad az ’56-os szellemiség, amely egyben kötelezi is a mai nemzedékeket – fűzte hozzá.

„Ma a magyarság szabad”, Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait – szögezte le Simicskó István.

Fáklyás felvonulás ment a Bem térig

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzet emberek millióinak közös emlékezete a múltról és a közös terve a jövőről. Az 1950-es években ez a közös emlékezet háborúról, megszállásról, és központilag erőszakolt jövőképről szólt, amely ellen lázadni kellett – idézte fel a rektor. A külföld, a Nyugat hol értette ezt, hol nem, de idővel szélesedett ez a megértés – mondta.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy szövetségüknek 1989-es alakulásakor kiemelt célja volt az 1956-os forradalom kultuszának megőrzése. Ezért szervezik meg minden évben a műegyetemmel közösen az emlékünnepséget, fáklyás felvonulást tartanak a Bem térre, ahol megkoszorúzzák a szabadságharc lengyel származású tábornokának, Bem József szobrát.

Az egykori ’56-os diákok nevében mondott beszédében Halzl József visszaemlékezett 1956-ra, amikor a műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója volt. A szónok kérte, hogy a jelenlévők közül tegyék fel a kezüket azok, akik maguk is részt vettek az 1956. október 22-i műegyetemi gyűlésen, őket megtapsolták az ünnepség résztvevői.

Szintén tapssal fogadták, amikor Halzl József arról beszélt: remélik, egyúttal kérik és követelik, hogy az illetékesek vonják vissza a magyarságot sértő ukrán oktatási törvényi rendelkezést.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepségen részt vett a 61 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, ott voltak lengyel vendégek, továbbá diákcsoportok, köztük felvidéki fiatalok. Megjelent Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök felesége is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalagokkal érkeztek.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett műegyetemi emlékünnepséget követően megkoszorúzták az egyetem emléktábláját, majd több ezer ünneplő a hagyományos fáklyás menetben vonult a Bem térre.

Egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségből 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből – jelentette ki Rétvári Bence az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen vasárnap, a budapesti Bem téren.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával.

A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadokban számos alkalommal – 1456-ban, 1686-ban 1848/49-ben – és 1956-ban is a világ figyelmének középpontjába került. Akkor is egyedül maradunk a szabadságért vívott harcban, mert az európai nagyhatalmak saját nemzeti érdekeikre figyeltek.
A világ ránk figyelt 1989-ben is, de Magyarország 2018-ban, a választások nyomán újra a történelem fősodrában lehet, mert befolyásolni fogja egész Európa történelmét – vélekedett.

A politikus köszönetet mondott azoknak a határon túli magyaroknak, akik 1956-ban megpróbálták segíteni a forradalmat. Ők dupla áldozatot vállaltak, hiszen kivívták a saját kommunista diktatúrájuk haragját is – emlékeztetett.

Elismeréssel szólt a pesti srácokról is, akik úgy mertek harcba szállni a szabadságért, hogy előtte több mint egy évtizedig megfélemlítésben élt az ország. A magyar szabadság az 56-os forradalomból és szabadságharcból sarjad, ezt már az alaptörvény is megfogalmazza – tette hozzá Rétvári Bence.

Baj, hogy kiállunk a függetlenségünkért

Németh Zsolt, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: mint az elmúlt évtizedekben sokszor, most is a lengyelekkel karöltve küzdünk nemzeti szuverenitásunk megőrzéséért. Az Európai Uniónak az a baja a két országgal, hogy kiállnak a függetlenségükért – fűzte hozzá.

Hangoztatta: ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk elkötelezettek az EU eszméi és értékei mellett, ám nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy egy európai szuperállam döntsön a sorsunkról.

Németh Zsolt szólt arról is, hogy a határon túli magyar közösségeknek joguk van az autonómiához és Magyarország támogatja az erre vonatkozó törekvéseket.

A politikus felidézte, hogy 61 éve éppen a Bem téren változott át a felvonulás forradalomba, és ezen a téren született meg 56 jelképe, a lyukas zászló is. A forradalom központi gondolata a függetlenség és a szabadság volt és a szabadságharc nyomán helyreállt a néphatalom – mondta.

Megemlékezett arról is, hogy a szabadságharc leverése után több évtizeddel, 1989-ben folytatódott az, ami 1956. november 4-én megszakadt, és egy bátor magyar politikusnak Antall Józsefnek köszönhető a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásának kezdeményezése.

Több ezren vonultak fáklyával

A megemlékezést fáklyás felvonulás előzte meg több ezer ember részvételével. A menet, két korhű Csepel teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956. október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el, majd érkezett meg a Bem József térre. A menetben résztvevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak, sokan nemzeti színű karszalagot viseltek.

A Bem téren tartott megemlékezésen a szobor előtt elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját is.