Húzóágazat és kitörési pont – Így néz ki a turizmus jövője

2030-ig a turizmus GDP hozzájárulása a jelenlegi 10-ről 16 százalékra emelkedik, a turizmusban dolgozók száma pedig 364 ezerről 450 ezerre – többek között ezt ígéri a hétfőn nyilvánosságra hozott turizmus stratégia. A kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, a program három fő területet jelöl meg, a sportturizmust, a kulturális turizmust, és az egészségturizmust. Magyarországot a sport, a kultúra és az egészséges környezet teszi vonzó hellyé – tette hozzá Orbán Viktor. A jövőben a belföldi turizmus felé mozdul el a mérleg, hiszen a bérek nőnek, az infláció nem emelkedik, egyre több pénzük van az embereknek – mondta kormányfő.

V4 turisztikai stratégia

Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy a V4 országok közös stratégiát fogadtak el arról, hogy az Egyesült Államokban, Oroszországban, orosz utódállamokban, Dél-Koreában, Latin-Amerikában, Indiában, Kínában, és Délkelet-Ázsiában közös régiós kampányt folytatnak. Ezzel az új stratégiával jó esély van arra, hogy Magyarország elfoglalja méltó helyét a világ turisztikai térképén – vélekedett a miniszterelnök.

2000 vidéki szálláshely 30 ezer szobája újulhat meg

Az elképzelések megvalósításához a kormány 828 milliárd forint fejlesztési forrást rendelt. A stratégiával összhangban ugyanakkor korábban már több kormányzati projekt is elindult. Ilyen például a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program, amelynek része hazánk eddigi legnagyobb szállásfejlesztő projektje, a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztő Konstrukció. Ez összesen 300 milliárd forintot biztosít vidéki szállások felújítására, kialakítására. Az összeg mintegy fele vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kedvező konstrukciójú banki kölcsön.

Az elképzelések szerint a program keretében 2000 vidéki szálláshely 30 ezer szobája újulhat meg és létrejöhet ötezer új munkahely is. A fejlesztések régiónként ütemezettek lesznek a 14 évre elosztva, elsőként a Balaton, Sopron-Fertő és Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térségében hirdették meg a lehetőséget. A pályázatok már elindultak, az első felhívások október elejétől elérhetőek. A felkészülési időszakot követően a panziók fejlesztésére október 19. és december 4. között, míg a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai desztinációban található szállodák fejlesztésére október 19. és november 20. között nyújthatóak be támogatási igények.

Bejárható Magyarország és Budapest-Balaton bringaút

A sportturizmus fejlesztéseit segíti a Kerékpározásért és Aktív Kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda, amelynek vezetője Révész Máriusz kormánybiztos. Az iroda a hirado.hu megkeresésére több projekt elindulásáról is beszámolt. Ilyen például a Bejárható Magyarország Projekt, amely öt, úgynevezett „jármód”, a kerékpározás, a lovasturizmus, a természetjárás, a vitorlázás és a túrakajakozás számára biztosít forrásokat szolgáltatásfejlesztésre. A keretösszeg itt 14 milliárd forint, amelynek egy része uniós támogatás.

Az iroda beszámolója szerint ugyanakkor rövidesen elindul a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program, amelynek keretében megújulnak a természetjárók emblematikus turistaházai, mint például a hidegkúti, vagy a Lajos-forrásnál lévő, az Országos Kékkör program keretében pedig 176 erdei pihenőhely újult meg vagy jött létre, új információs táblák kerültek és 9 új kilátó épült. Nagy hangsúlyt kap a kerékpározás. A kerékpáros közúthálózat fejlesztésére összesen 20 milliárd forint jut jövőre. Ebből az összegből a jelenlegi 4500 kilométeres kerékpáros út 1000-1500 kilométerrel bővül.

A 27 tervezési szakasz felöleli a teljes Budapest – Balaton kerékpáros útvonalszakaszt, a Balatoni Bringakört – a keszthelyi szakasz kivételével –, illetve az EuroVelo6 nemzetközi kerékpáros útvonal több szakaszát. Ebből a legnagyobb volumenű beruházás a 110 kilométeres Budapest-Balaton kerékpárút, amely mintegy 10-12 milliárd forintból valósul meg a tervek szerint 2019 nyarára.