Klimkin: nem vereség és nem győzelem az Európa Tanács határozata

 

Nem vereség és nem győzelem Ukrajna számára az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) az új ukrán oktatási törvényről csütörtökön elfogadott határozata - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitteren.

Péntekre virradóra közzétett bejegyzésében Klimkin – aki csütörtökön Budapesten tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel – közölte, hogy legközelebb Magyarország és Ukrajna oktatási miniszterei folytatják a konzultációt a jogszabályról. Klimkin közölte, hogy figyelembe veszik majd az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottságnak a törvényről alkotandó véleményét. A testület jelentése ukrán híradások szerint várhatóan az év végéig készül el. A miniszter megjegyezte, hogy Kijevnek még nem sikerült meggyőznie a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbséget az összes előnyről, amelyet a törvény biztosít számukra.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter (MTI Fotó: KKM / Szabó Árpád)

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter (MTI Fotó: KKM / Szabó Árpád)

Az ukrán külügyminisztérium Szijjártó és Klimkin megbeszélését összefoglaló közleményében azt írta: a találkozón a kijevi diplomácia vezetője részletesen elmagyarázta magyar kollégájának az ukrán oktatási reform lényegét, továbbá érvekkel támasztotta alá azt, hogy alaptalanok azok a félelmek, amelyek szerint a jogszabály szűkíti az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogait. Klimkin a megbeszélésen ismételten leszögezte, hogy a törvény megfelel a nemezközi követelményeknek. Újfent jelezte, hogy Kijev kész a párbeszéd további folytatására.

Kérte továbbá, hogy Magyarország továbbra is támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, valamint a béke megteremtésére és az ország területi egységének helyreállítására tett erőfeszítésében. Köszönetet mondott a Budapesttől kapott humanitárius segítségért, beleértve az ukrán katonák gyógykezelését, illetve gyerekek táboroztatását Magyarországon.

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter közben pénteken az 1+1 ukrán televízióban úgy vélekedett, hogy az államnyelv ismeretének hiánya Ukrajna valamely régiójában sebezhetővé teszi ezt a területet, ha más országok szemet vetnek rá. “Nézzék meg, mi történt a Krímmel, ahol egyáltalán nem létezett az ukrán nyelv” – tette hozzá, utalva a félsziget Oroszország általi 2014-es önkényes elcsatolására.

Egyetlen román iskolát sem zárnak be Ukrajnában

Egyetlen román iskolát sem fognak bezárni Ukrajnában – ígérte román tárgyalópartnerének Bukarestben Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pénteken, amikor a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán oktatási törvényről tárgyalt Teodor Melescanu román külügyminiszterrel.

Klimkin szerint az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei által bírált jogszabály éppenséggel “többlet lehetőségeket” kínál a nemzeti kisebbségek számára.

Közös sajtóértekezletükön Melescanu elmondta: a megbeszélésen Románia aggodalmának adott hangot, és párbeszédet sürgetett az oktatási törvényről, felkérve az ukrán felet, hogy legalább a jelenlegi szinten garantálja az Ukrajnában élő románok jogát az anyanyelvű oktatáshoz a gimnáziumi osztályok befejezéséig.

Emlékeztetett: Románia elvi alapon viszonyul a törvényhez, amikor az Európa Tanács és az EBESZ szakértelmének igénybevételét javasolta. Bukarest üdvözölte Petro Porosenko ukrán elnök azon tervét, hogy – ha már a jogszabály kihirdetése előtt nem tette meg, legalább utólag – kikéri a Velencei Bizottság véleményét a törvényről. Melescanu szerint Klimkin megígérte neki, hogy figyelembe veszik az Európa Tanács szakértői testületének, illeve a partner országoknak a módosító javaslatait.

Az ukrán külügyminiszter találkozott annak a román parlamenti különbizottságnak a tagjaival, amelyet éppen azért alakítottak meg, hogy a kijevi hatóságokkal tárgyaljon az oktatási törvény módosításáról. Constantin Codreanu, a román parlament külhoni románokkal foglalkozó bukaresti parlamenti szakbizottság elnöke az Agerpres hírügynökség szerint úgy értékelte: a jogszabály sérti Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait és az ország alkotmányának 23. és 53. cikkelyét. Arra is emlékeztette Klimkint, hogy Ukrajnában az ott élő románok is életüket áldozzák az ország területi épségének megőrzéséért, így senki sem vonhatja kétségbe lojalitásukat Ukrajna iránt.

Románia számos más csatornán keresztül is kifejezte korábban aggodalmát amiatt, hogy az új ukrán oktatási törvény drasztikusan korlátozza az Ukrajnában élő román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz. Klaus Iohannis román államfő lemondta októberre tervezett ukrajnai látogatását a jogszabály elfogadása miatt, a román parlament pedig nyilatkozatban sürgette a törvény módosítását.

A szeptember végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen 2020 szeptemberétől életbe lépő része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van.