Macron német exportgépet csinálna Franciaországból

 

Célja elérésének egyik kulcsa, hogy olyan duális képzési programot hívjon életre, mint amivel Berlin is operál.

A francia elnök régóta hangoztatja, hogy a népszerűtlenség lesz annak az ára, hogy végrehajtsa a fájdalmas gazdasági reformokat – kezdi elemzését a Politico. De legalább neki van terve, nem úgy mint elődeinek – hangoztatta a kampánya alatt. Az írás felidézi, hogy röviden arra kell számítani: az első két évben a „nehéz dolgokkal” törődik, nem a népszerűséggel, majd az utolsó három évben learatja a sikereket és az újraválasztásért dolgozik.

Túl sok a munkáskéz

Macron felvetései nagyrészben a francia technokrácia korábbi ötleteiből erednek, melyeket a politikai elit vagy figyelmen kívül hagyott, vagy nem volt képes megvalósítani – írják. Alapszinten könnyű felvázolni: fel kell pörgetni Franciaország versenyképességét a munkanélküliség lenyomásával. Ugyanakkor ennek megvalósítása nehézkesebb egy olyan országban, mely évente 150 ezerrel több embert küld a munkaerőpiacra, mint ahány nyugdíjas kilép belőle.

A német modell

Nem az összes reformja ütközik kemény politikai és szakszervezeti ellenállásba az elnöknek. Az egyik ilyen, hogy némettípusú gyakornoki programot kíván létrehozni (Magyarországon duális képzésként terjedt el). Macron a múlt héten jelentette be, hogy terve második fázisába lépett, melynek köszönhetően iskoláskorú gyermekek, akik műszaki munkát vállalnának, egészíthetik ki tanulmányaikat magáncégeknél szerzett tapasztalatokkal.

A probléma gyökerét a francia elnök és több szakértő a német gazdasági úttól való eltéréssel magyarázzák. Azt a tényt, hogy a franciáknál a fiatal-munkanélküliség 25 százalékos, míg ez a szám a németeknél 7 százalékos, azzal magyarázzák, hogy utóbbiaknál 1,4 millióan, míg előbbieknél mindössze 400 ezren vesznek részt duális képzésben.

Nem kvalifikáltak

A Politico furcsa problémának titulálja azt a tényt, hogy a munkaadók nem találnak munkaerőt egy olyan országban, ahol 3 millió munkanélküli van. Egy szállítmányozási céget hoznak példaként, mely nem talál kamionsofőröket, és már ott tart, hogy nem kvalifikált munkaerő felvételét tervezik, akiket saját pénzen képeznek ki.

Túlspecializáció

Az írás hosszasan taglalja, hogy a francia gyakornoki képzés milyen régóta é mennyi problémával küzd, a bürokrácián keresztül a finanszírozásig. „A rendszer soha nem találta az egyensúlyát. Ha túl sok időt töltenek a gyerekek az általános műveltség elsajátításával, akkor a cégeknek nem lesz érdekük, hogy befektessenek. Ugyanakkor, ha túlságosan a gyakornoki programra fókuszálnak, akkor az abból kikerülők túlspecializálttá válhatnak, mely megnehezíti elhelyezkedésük” – írják.

„Macron hosszútávú célja, hogy felvirágoztassa az ország digitális gazdaságát és olyan exportgéppé alakítsa, mint a német. De ez a harc a jobb és több munkahelyért Franciaország középiskoláiban kezdődik” – zárul a cikk.