A volt katalán elnök szerint még nem állnak készen a függetlenségre

 

Az egykori politikus szerint a múlt vasárnapi népszavazáson "elnyerték a jogot a független állammá váláshoz", de elismerte: a katalán vezetők között vita van arról, hogy vajon itt van-e az idő a függetlenség egyoldalú kinyilvánítására.

Artur Mas, aki 2010 és 2015 között irányította az autonóm régiót, úgy véli, nem rendelkeznek mindennel a független országgá váláshoz, példaként említette a területi ellenőrzést, az igazságügyi rendszert, illetve az adók beszedésének megoldását, ezek ugyanis szerinte még hiányoznak. Artur Mas volt az a katalán vezető, aki hatalomra kerülve még nagyobb autonómiát követelt Katalóniának.

Miután az akkor már spanyol miniszterelnök Mariano Rajoy nem volt hajlandó tárgyalni erről, Artur Mas kezdte el szorgalmazni a katalán függetlenségről szóló népszavazást, s 2012 novemberében ennek ígéretével nyerte meg az előrehozott katalán parlamenti választásokat. A referendumot 2014. november 9-re írta ki anélkül, hogy ahhoz megkapta Madrid támogatását. A népszavazás megrendezését az alkotmánybíróság felfüggesztette, ezért azt “alternatív referendum” néven, egyfajta konzultációként tartották meg.

Artur Mas, volt katalán elnök (Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez)

A három évvel ezelőtti népszavazáson az akkori 5,4 millió katalán szavazó 35 százaléka vett részt, 1,8 millióan támogatták a függetlenséget. A népszavazás eredményét a spanyol kormány nem ismerte el, és az alkotmánybíróság végleges döntésében alkotmánysértőnek mondta ki a referendumot.

A katalán kormány közzétette a hivatalos végeredményt 

A katalán kormány közzétette az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott október 1-jei katalán függetlenségi népszavazás hivatalos végeredményét pénteken – a végleges eredmények nem sokban térnek el a múlt vasárnap nyilvánosságra hozott előzetes eredményektől.

A katalán kormány adatai szerint a választásra jogosult 5,3 millió állampolgár közül összesen 2,28 millióan szavaztak a referendumon, ami 43 százalékos részvételi arányt jelent. Katalónia függetlenségére 2,04 millióan voksoltak, ez a leadott szavazatok 90,18 százalékát jelenti. Ugyanerre több mint 177 ezren mondtak nemet (7,83 százalék). Mintegy 50 ezer ember adott be üres szavazólapot, és csaknem 20 ezren szavaztak érvénytelenül.

Katalónia függetlenségét ellenző tüntetők a spanyol biztonsági erők iránti támogatásukat fejezik ki a spanyol csendőrség laktanyája előtt, a Barcelona melletti Sant Boi de LLobregatban 2017. október 5-én (Fotó: MTI/AP/Manu Fernandez)

A népszavazásnak nem volt érvényességi küszöbe, a katalán kormány ígérete szerint amennyiben többen szavaznak a függetlenségre, mint ellene, megindítja az elszakadási folyamatot Spanyolországtól. A spanyol központi választási tanács korábban egyhangúlag nyilatkozatot fogadott el, amelyben “értéktelennek” nyilvánította az eredményt, és kifejtette, hogy a vasárnap történteket nem lehet népszavazásnak tekinteni, mivel célja alkotmányellenes volt, és nélkülözte “az objektivitás és átláthatóság” garanciáit.

A testület megállapításait eljuttatta a spanyol és katalán kormánynak, az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökeinek és az ENSZ főtitkárának, mások mellett.

Jövő kedden tart ülést a katalán parlament 

A rendkívüli ülésen Carles Puigdemont elnök értékeli az aktuális politikai helyzetet – döntött pénteki ülésén az autonóm parlament vezetése, amely délután hat órára hívja össze majd a törvényhozást.

A rendkívüli ülést eredetileg hétfőre tervezték, és egyetlen napirendi pontja az volt, hogy a katalán elnök az október 1-jei függetlenségi népszavazás eredményét és hatásait értékeli. A katalán szocialista párt (PSC) az alkotmánybíróságon támadta meg az illegális népszavazásról szóló rendkívüli parlamenti ülést összehívó határozatot. A bírói testület eljárásba vette a beadványt, és felfüggesztette a parlamenti ülést, amit így törvényesen nem lehet megtartani.