Történelmet írtak Lezsák Sándor kertjében

 

Harminc éve rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelyen döntöttek egy új, független társadalmi szervezet és szellemi-politikai mozgalom: a Magyar Demokrata Fórum (MDF) létrehozásáról. A találkozó a szabad, független Magyarország megteremtéséhez, a rendszerváltáshoz vezető út egyik fontos állomásaként került a történelemkönyvekbe.

Az 1980-as évekre nyilvánvalóvá vált a Kádár-rendszer gazdasági, társadalmi, politikai válsága, amit a párt- és állami vezetés a Szovjetunió irányváltása, a gorbacsovi peresztrojka és glasznoszty közepette már nem volt képes kezelni, de a csőd nyílt beismerését sem vállalta.

Valami elkezdődött…

A kiutat kereső, különböző irányzatú csoportosulások, amelyek között akadtak baloldali reformértelmiségiek, reformközgazdászok, demokratikus és népi-nemzeti ellenzékiek egyaránt, 1985 nyarán rendezték meg első jelentős illegális összejövetelüket Monoron, de ezen a találkozón nem született közös cselekvési program.

Mészöly Miklós (b1) és Csurka István (b2) az asztalnál ülnek a demokratikus ellenzék által rendezett Monori Tanácskozáson, 1985. júniusában a monorierdei kempingben. Amatőr felvétel. MTI Fotó: Rajk László

Mészöly Miklós (balra) és Csurka István (jobbra) az asztalnál ülnek a demokratikus ellenzék által rendezett Monori Tanácskozáson, 1985. júniusában a monorierdei kempingben. Amatőr felvétel. MTI Fotó: Rajk László

A jogállamiság és a demokratizálódás átfogó programját a Beszélő szamizdat folyóirat szerkesztői, Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottilia készítették el és tették közzé 1987 júniusában Társadalmi szerződés címmel. Ebben „a párturalom alkotmányos korlátozását, szuverén törvényhozást, felelős kormányt” javasolták, és megfogalmazták, hogy a hatalmon lévő pártvezetés nem alkalmas a demokratikus átalakítás irányítására.

Népi-nemzetiek és plebejusok gyűltek össze Lezsák kertjében

Néhány hónap múlva, 1987. szeptember 27-én a népi-nemzeti ellenzék szervezett tanácskozást A magyarság esélyei címmel Lezsák Sándor író, tanár lakiteleki kertjében. Az összejövetelen több mint 180, „a nemzeti sorskérdések iránt fogékony” értelmiségi vett részt, akik közül a magukat nép-nemzetinek vagy plebejus demokratának vallók voltak többségben, de megjelentek az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) reformerei is.

Ott volt többek között Áder János, Balczó András, Bihari Mihály, Bozóki András, Csengey Dénes, Gombár Csaba, Jeszenszky Géza, Konrád György (a demokratikus ellenzék egyedüli képviselőjeként), Kósa Ferenc, Lengyel László, Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Püski Sándor és Szabad György is.

Lakitelek, 1988. szeptember 3. Az 1987-ben megalakult Magyar Demokrata Fórum (MDF) mintegy 370 képviselője a Bács-Kiskun megyei Lakitelken tartott tanácskozást. MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

Lakitelek, 1988. szeptember 3. Az 1987-ben megalakult Magyar Demokrata Fórum (MDF) mintegy 370 képviselője a Bács-Kiskun megyei Lakitelken tartott tanácskozást. MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

Pozsgay jelenléte „legalizálta” a találkozót

A bevezető előadást Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront akkori főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt reformszárnyának egyik vezéralakja tartotta, jelenléte részben legalizálta a hatalom számára egyébként nemkívánatos összejövetelt.

Az előadások a magyarság súlyos erkölcsi és gazdasági válságából kivezető út kereséséről, a reformok szükségességéről szóltak, és a legszélesebb társadalmi összefogás kialakítását tűzték ki célul. Megfogalmazódott, hogy a diktatórikus szocializmus zsákutca, követelték a pluralizmust, áttételesen az egypártrendszert felváltó többpártrendszert.

Forrás: bacskiskunmegyenemzetiertekei.hu

Forrás: bacskiskunmegyenemzetiertekei.hu

A média hallgatott

A hivatalos média nem tudósított az eseményről, a nyilvánosság csak másfél hónappal később, a Magyar Nemzet 1987. november 14-i számából, a Pozsgay Imrével készített interjúból értesült róla. A cikkben szó szerint közölték a tanácskozás végén elfogadott Lakiteleki nyilatkozatot, amelyben a résztvevők kimondták: a magyarság súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságba került, ezért kiútkeresésre, társadalmi párbeszédre van szükség. Sürgették a progresszív társadalmi erők összefogását, a sajtószabadságot, az önálló és független nézetek, programok kifejtésére alkalmas keretek megteremtését.

Magyar, demokrata, fórum

A nyilatkozatban – a hatalommal folytatandó, sokoldalú nézeteknek teret adó társadalmi párbeszéd keretéül – egy magyar demokrata fórum megalakítását javasolták. A Lakiteleki nyilatkozatot Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor írta alá. Ezzel útjára indították a rendszerváltás első legálisnak tekinthető független társadalmi szervezetét, szellemi-politikai mozgalmát, melynek hivatalos zászlóbontására 1988. szeptember 3-án, a második lakiteleki találkozón került sor.

Az első lakiteleki találkozót további nyilvános fórumok követték többek között a budapesti Jurta Színházban, majd az ország más pontjain is, ezeken bővült a demokrata fórummal rokonszenvezők köre. Az állampárt eltiltotta tagjait a rendezvényekről, a tilalmat megszegőket kizárta soraiból, a szerveződő mozgalom létezéséről nem akart tudomást venni.

Magabiztosan győzött az MDF

A politikai légkör szabadabbá válásával az MDF gyors növekedésnek indult, megkezdődött országos hálózatának kiépítése, majd 1989 júniusában párttá alakult. Az MDF küldöttei jelentős szerepet játszottak az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, valamint az MSZMP-vel folytatott politikai egyeztető tárgyalásokon.

Lakitelek, 1992. július 6. Antall József miniszterelnök mosolyogva integet egy lakiteleki rendezvényen. MTI Fotó: Kovács Sándor

Lakitelek, 1992. július 6. Antall József miniszterelnök mosolyogva integet egy lakiteleki rendezvényen. MTI Fotó: Kovács Sándor

Az 1990 tavaszán megrendezett első szabad választásokon az MDF magabiztos győzelmet aratott, a voksok 24,73 százalékával 164 mandátumot, a parlamenti helyek 42,5 százalékát szerezte meg. 1990. május 23-án Antall József pártelnök alakíthatott kormányt, koalícióban a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal (FKGP), valamint a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP).