Moszkvában szerdán több mint 100 ezer embert kellett evakuálni hamis bombariadók miatt - közölte az Interfax orosz hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Hivatalos magyarázat egyelőre nincs a "telefonos terrorizmusra", amely csütörtökön Szentpétervárt is elérte.
Az Interfax informátora szerint a moszkvai hatóságokhoz szerdán 65 névtelen telefonhívás érkezett be, amelyek több mint 70 objektum ellen készülő robbantásos merényletekre figyelmeztettek. Az ügy felderítésébe bevonták a titkosszolgálatokat.
A hamis bejelentések miatt vasárnap óta Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig – nem hivatalos adatok szerint – kéttucatnyi településen közintézményeket, pályaudvarokat, repülőtereket, piacokat, szállodákat, filmszínházakat és bevásárlóközpontokat kellett kiüríteni. Az evakuálás több tízezer embert érintett. Robbanószerkezetet egyelőre sehol sem találtak, de a riasztások miatt a mentőszolgálatok nagy erőket voltak kénytelenek mozgósítani.
Az anonim riasztások csütörtökön Szentpétervárt is elérték, ahol több üzletközpontból kivezették az utcára az embereket. Az Interfaxot az orosz nemzeti gárda úgy tájékoztatta, hogy ott sem találtak robbanószerkezetet.
Ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárás
Moszkvában büntetőeljárás indult készülő terrortámadásokról szóló, tudatosan hamis bejelentés miatt, ismeretlen tettes ellen. Az elkövetőt öt évig terjedő szabadságvesztésre és egymillió rubelig (mintegy 4,5 millió forint) terjedő bírságra ítélhetik, az okozott kár függvényében.
A hatóságok eddig hivatalos állásfoglalást nem tettek közzé a “telefonos terrorizmus” ügyében, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem kívánta kommentálni a történteket.
“Ebben a kérdésben a szakszolgálataink illetékesek” – mondta szerdán újságíróknak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök. (MTI/EPA pool/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nikolszkij)
Ukrajnában található berendezésekről érkeztek a hamis hívások sajtóhírek szerint
Az Interfax csütörtökön meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt állította, hogy a műszaki vizsgálatok megállapították: a bombafenyegetésről szóló hamis hívások “több mint 90 százaléka” IP-(internetprotokoll-)telefoncsatornákon keresztül történt, Ukrajna területén található berendezésekről. Az informátor szerint a bejelentések fonetikai elemzése is ukrajnai telefonálókra utal.
A Lenta.ru hírportál csütörtökön többfajta lehetséges verziót is felvázolt az ügy hátterével kapcsolatban. Az Argumenti i Fakti című hetilap permi online kiadására hivatkozva első helyen említette meg, hogy nem bűncselekmény, hanem biztonsági gyakorlat van folyamatban. Az idézett forrásban erről lehetőségről bizonyos “Oleg Osztrovszkij, a védelmi minisztérium főellenőrének munkatársa” nyilatkozott.
“Oroszországban a szovjet idők óta először folyik nagyszabású gyakorlat, amelyben részt vesz az összes, az ország biztonságáért felelős intézmény” – mondta kedden az idézett személy, előre jelezve, hogy a bombariadók további városokra is ki fognak terjedni.
A lehetséges elkövetők között említették az Iszlám Állam terrorszervezet informatikusait is egyes médiumok
A Lenta.ru rámutatott, hogy a cikk azóta eltűnt az oldalról, sőt Yandex és Google keresővel sem lelhető fel többé. A hírportál által megszólaltatott szakértő ezt a magyarázatot valószínűtlennek tartotta, azzal érvelve, hogy a szakszolgálatok nem tréningeznek névtelen bejelentésekből kiindulva, és a gyakorlatokat előre be szokták jelenteni.
A Lenta.ru idézte a RIA Novosztyi hírügynökség egy korábbi jelentését, amely szintén arról szólt, hogy a hatóságok gyanúja szerint Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások, valamint a TASZSZ hírügynökséget is, amely a Rosztyelekomtól úgy értesült, hogy a hívásokat IP-telefonokról intézték egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával. Az orosz távközlési szolgáltató nem nevezte meg az országot, amelyből a hívásokat indíthatták.
A Lenta.ru a lehetséges elkövetők között említi még meg az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet informatikusait, akik a szélsőségesek Szíriában elszenvedett vereségéért próbálnak meg kibertámadással bosszút állni, valamint azokat az orosz politikai erőket, amelyek elégedetlenek a vasárnapi helyhatósági, regionális és kormányzóválasztások eredményével, amelyeken a hatalom pártja, az Egységes Oroszország elsöprő győzelmet aratott.
Lev Gudkov, a Jurij Levada Független Elemzőközpont igazgatója szerint a bombariadók sorozatát nem kell feltétlenül összekötni a választásokkal és a tiltakozás jeleként értelmezni. “Egyszerűen kézenfekvő volt az alkalom: választások idején a hatalmi struktúrákban különösen nagy a feszültség, a kormányzat pedig aggódik, hogy semmi rendkívüli sem történjen. Úgy tűnik számomra, hogy az akció célja a hatalom felbosszantása, megfricskázása, kifigurázása” – vélekedett a Lenta.ru-nak nyilatkozó szociológus.
Dozen shopping centers, incl. GUM next to Red Square, among evacuation sites pic.twitter.com/l642hp57rC https://t.co/c7wqbUnxjo
— RT (@RT_com) 2017. szeptember 13.
A Kreml közölte, a titkosszolgálatok a nyomozás lezárása után adnak tájékoztatást a hamis bombariadókról
A Kreml nem szándékozik beavatkozni az Oroszország-szerte tömeges evakuálásokat kiváltó hamis bombariadók hátterének felderítésén dolgozó titkosszolgálatok munkájába, amelyek ennek lezárása után adnak majd tájékoztatást – jelentette ki csütörtökön Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Peszkov így reagált a média munkatársainak arra a kifogására, hogy még mindig nem hangzott el hivatalos tájékoztatás a vasárnap óta tartó “telefonos terrortámadások” ügyében. A sajtóértesülések szerint több, mint kéttucat várost érintő hamis riadóhullám szerdán Moszkvát, csütörtökön pedig Szentpétervárt is elérte.
“Nem, erre (a tájékoztatásra) a Kreml semmilyen módon nem gyakorol majd hatást. Amint lesznek eredmények, az illetékes szervek tájékoztatni fogják a lakosságot. De ez nem könnyű munka, türelemre van szükség” – mondta a szóvivő.
Bizonytalan és különböző információkat közöltek a hírügynökségek is
Az evakuálással nagyságrendjével kapcsolatban megjelent híradásokban nem teljes az összhang. A RIA Novoszti hírügynökség szerint kedden és szerdán országszerte 420 objektumból több mint 130 ezer embert kellett kimenekíteni, közülük 50 ezret a fővárosban. Az Interfax szerdán csak Moszkvából 100 ezer ember evakuálásáról számolt be.
A TASZSZ rendvédelmi forrásra hivatkozva azt írta, hogy csütörtökön csökkent a készülő pokolgépes merényletekre figyelmeztető hívások száma és délutánig négy város – köztük Moszkva – 48 épületéből 20 ezer embert kellett kimenekíteni.
Hasonlóképpen nem rajzolódik ki a tudósításokban egységes álláspont a “telefonos terrorizmus” lehetséges hátterét illetően sem. Az Interfax csütörtökön egy meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt állította, hogy a műszaki vizsgálatok megállapították: a bombafenyegetésről szóló hamis hívások “több mint 90 százaléka” IP-(internetprotokoll-)telefoncsatornákon keresztül történt, Ukrajna területén lévő területén található berendezésekről. Az informátor szerint a bejelentések fonetikai elemzése is ukrajnai telefonálókra utal.
Számos teleülésen közintézményeket, repülőtereket kellett kiüríteni
A RIA Novosztyi ezzel szemben, ugyancsak név nélkül nyilatkozó rendvédelmi illetékest idézve azt írta, hogy a félrevezető telefonhívásokat az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorszervezettel kapcsolatban álló személyek indították külföldről. Az informátor azt állította, hogy azok ellen, akik a hatóságokat hamis bejelentésekkel riasztották, nemzetközi elfogatóparancsot fognak kiadni. Kilétüket egyelőre, a nyomozás érdekében nem fedik fel.
Az RBK hírportál – konkrétumok említése nélkül – szintén azt állította, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) sikerült beazonosítania az elkövetőket.
Az orosz médiában felmerült olyan elmélet is, amelyek szerint a riadalmat a vasárnapi választások eredményével elégedetlen személyek kelthették, sőt volt arra utaló cikk is – az Argumenti i Fakti című hetilap permi online kiadásában – amely szerint a rendvédelmi szervek tartanak gyakorlatot. A Lenta.ru azt írta, hogy ezt az anyagot utólag törölték.
A szándékosan félrevezető bejelentések miatt vasárnap óta számos településen közintézményeket, pályaudvarokat, repülőtereket, piacokat, szállodákat, filmszínházakat és bevásárlóközpontokat kellett kiüríteni. Robbanószerkezetet egyelőre sehol sem találtak, de a riasztások miatt a mentőszolgálatok nagy erőket voltak kénytelenek mozgósítani.
