Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a kárpátaljai magyarok érdekében

 

Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában megerősítette: az ukrán oktatási törvény módosítása miatt azt az utasítást adta a magyar diplomatáknak, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos.

A politikus szégyennek és gyalázatnak nevezte az ukrán oktatási törvény módosítását, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassák meg a jogszabályt.

Ezek után az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország “hátba szúrása” – fűzte hozzá.

Ünneplőbe öltözött lányok magyar nemzeti zászlót lobogtatva köszöntik a Kárpátalja Expressz utasait az ukrajnai Neveletlenfalu (Gyakove) vasútállomásán 2012. szeptember 7-én. Az idén harmadik alkalommal útjára indított Kárpátalja Expressz 2012. szeptember 7-9. között közlekedett az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vasútvonalon. A vonat érintette Magyarországot, Romániát, Ukrajnát, Szlovákiát, közben 12 helyen állt meg. MTI Fotó: Mohai Balázs

MTI Fotó: Mohai Balázs

Ebben a helyzetben Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az ENSZ, az EU és az Európa Tanács kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosaihoz fordult. A magyar kormány azt kéri, fejtsenek ki nyomást Ukrajnára.

Annál is inkább, mert azok után, hogy a törvény az ötödik osztálytól elveszi az anyanyelven tanulás jogát a kisebbségi diákoktól, hazugság azt állítani, hogy Ukrajna szavatolja a nemzeti kisebbségek jogait az európai sztenderdeknek megfelelően – mondta Szijjártó Péter.

A politikus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában fontosnak nevezte az ötpárti konszenzust, vagyis az egységes fellépést az oktatási törvény ügyében.

Úgy fogalmazott: olyan viszonyok alakultak ki több környező országgal, amelyek elvárhatóvá teszik a magyar diplomácia részéről a kemény hangnemet, és azt, hogy akár fájdalmas eszközöket is alkalmazzon Romániával és Horvátországgal szemben.

A magyar külpolitikának az a feladata, hogy megvédje a magyar embereket, bárhol is éljenek a világon – közölte.

Hrojszman utasította minisztereit

Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök utasította az oktatási és a külügyminisztert, hogy találkozzanak az európai uniós tagállamok Kijevben akkreditált nagyköveteivel, és magyarázzák el nekik a parlament által elfogadott és külföldön komoly tiltakozásokat kiváltó új oktatási törvény részleteit – közölte a 112 Ukrajina ukrán hírtelevízió.

Hrjoszman leszögezte, hogy Ukrajna “rendkívül toleráns ország, amely teljességgel elkötelezett a demokratikus értékek iránt”. Szerinte a törvényben foglaltakkal Ukrajna teljesíti nemzetközi kötelezettségeit a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására vonatkozóan.

“Nem kevésbé fontos ugyanakkor az az álláspont, hogy van egy állami státusú anyanyelvünk, és ennek használatát az ország egész területén be kell vezetnünk. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a nemzeti kisebbségek számára a nyelvhasználatot, és egyúttal új lehetőségeket biztosítsunk anyanyelvünk fejlesztésére” – fejtette ki a miniszterelnök. Kijelentette, hogy a vita rendeződni fog.

Evakuálják a hurrikán sújtotta térségből a magyarokat

Szijjártó Péter a hurrikán sújtotta térségben tartózkodó magyarok evakuálásáról hangsúlyozta: az amerikaiak és a hollandok is csak néhány nappal a hurrikán után kezdték meg az evakuálási műveleteket, és világossá tették, először saját állampolgáraikat mentik, és csak utána kerülhetnek szóba mások.

A németek éjjel kezdték az evakuálást, a konzuli rendszeren keresztül üzenték meg, a kormány adja le az ott élő magyarok adatait, hogy adott esetben, ha van helyük, el tudják hozni őket – tette hozzá.

A külügyminisztérium nem vár másokra, ezért megállapodtak egy amerikai légitársasággal, amely Dominikáról kedden átrepül az ottrekedt Magyarokért, ha kap erre engedélyt  - mondta a miniszter.

Szijjártó Péter közölte: négy magyar már elhagyta a szigetet, ketten Matinique-re, ketten Curacaóra utaztak.

Egy öttagú, részben magyar-francia kettős államporgárságú család maradt St. Martenen, de az egyik gyereknek nincsen útlevele. Ennek pótlása az összeomlott helyi közigazgatás miatt nagyon nehéz. Más magyarok is vannak ott, akikkel még nem tudtak közvetlen kapcsolatot teremteni. Ketten felmentek a sziget francia részére, hárman pedig jelezték, esetleg elhagynák a szigetet, de akadozik velük a kapcsolattartás – mondta.