Az aranykor aranykora köszönhet a polgárőrökre

 

A rendszerváltozás óta több tízezer helyi lakos polgárőrként segíti a rendvédelmi szervek munkáját, és növeli a lakosság biztonságérzetét. Talán nincs még egy olyan szervezet sem Magyarországon, ahol nem kell tagokat toborozni, hanem maguktól jelentkeznek tömegesen az emberek: a legutóbbi adatok szerint 5 ezerrel nagyobb a több mint hatvanezer tagot tömörítő Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) létszáma, mint tavaly.

A felvállalt feladatok finanszírozását eddig főként helyi forrásokból biztosították az egyesületek, azonban ez a legújabb tervek szerint változhat, ugyanis kölcsönös együttműködésen alapuló stratégiai partnerséget akar kötni 2017-ben a kormány a polgárőrökkel, ez pedig azt is eredményezheti, hogy a polgárőr egyesületek mostani aranykora még “aranyosabbá” válhat.

De ki is ők, azaz a polgárőrök? Ahogy azt Dr. Túrós András tábornok, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke az M1 Aktuális csatornán ismertette: a polgárőrök elsősorban olyan emberek, akik lokálpatrióták és rendpártiak, tehát szeretik a közvetlen lakókörnyezetüket biztonságban tudni, és ezért szabadidejükben tenni is akarnak.

Azonban az önkéntesektől főleg az különbözteti meg őket, hogy közfeladatot látnak el.

Vízi polgárőrök. Fotó: OPSZ

Vízi polgárőrök a győri Duna-szakaszon. Fotó: OPSZ

Más országokban is vannak hasonló szerveződésű kezdeményezések, azonban az teljesen hungarikum, hogy a magyar polgárőrök mindazért a munkáért, amit elvégeznek, nem kapnak anyagi ellenszolgáltatást, tehát nem fizetségért vigyáznak a közbiztonságra, vagy éppen tesznek a környezet védelméért.

Pedig éjszaka, esőben, vízen, hóban és fagyban is segítenek, ha kell – mint legutóbb idén télen, amikor az extrém hideg miatt a Belügyminisztérium az OPSZ segítségét kérte.

Nem hatóság, de közfeladat

Maga a polgárőrség történelme Magyarországon még a rendszerváltozás előtt kezdődött, konkrétan 1989-ben alakultak meg az első ún. önvédelmi csoportok az egyesülési jog nyújtotta lehetőségeket kihasználva – ismertette Tóth Zoltán, az OPSZ sajtófőnöke a hirado.hu-nak.

Ezek kezdetben egymástól függetlenül figyeltek közvetlen és közvetett lakókörnyezetük biztonságára, hiszen a társadalmi-politikai átmenet magával hozta a bűnözés, főleg a vagyon elleni bűncselekmények felfutását.

Parlagfű-mentesítésben vesznek részt polgárőrök. Fotó: OPSZ

Parlagfű-mentesítésben vesznek részt polgárőrök. Fotó: OPSZ

1991-ben merült fel a csoportokban igény, hogy jobb volna országos szinten szabályozni a különböző csoportosulások feladatait, és segíteni az átalakuló rendőrséget, hogy a biztonság ne csak egy szempont, hanem valóságos és kézzelfogható legyen.

Az igények az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetségének a megalakulásához vezetett, amelyet 1991. április 24-én, a rendőrség napján jelentettek be. De a szervezeti átalakulás ezzel még nem fejeződött be, ugyanis még ugyanabban az évben, novemberben új névvel megalakult az Országos Polgárőr Szövetség.

A törvény ekkor még nem szabályozta a ruházatukat és a felhasználható eszköztárat, csak egy, a Belügyminisztériummal kötött megállapodás.

2012-től él a polgárőr-törvény, ebben a törvényalkotó kikötötte, hogy a polgárőrök nem hatósági, hanem csak közfeladatot ellátó személyek, kényszerítő eszközt, lőfegyvert nem viselhetnek, valamint a rendőrség és a Magyar Honvédség ruházatához hasonlót sem hordhatnak.

4 különböző fázisra bonthatjuk az OPSZ történetét, ebből az utóbbi, a 2012 óta tartó az ún. aranykor – mondta el Tóth Zoltán a hirado.hu-nak, pont amióta törvény szabályozza a munkájukat.

Több száz lóval és terepjáróval, ezernél több kerékpárral és több tucat segédmotorkerékpárral a vidék közbiztonsági, környezetvédelmi és – egy éve már – határvédelmi feladatokból is kiveszik a részüket, sokszor együtt járőrözve halőrökkel, mezőőrökkel, valamint vadászokkal, de akár a parlagfű-irtásban is részt vesznek.

Tóth Zoltán a szervezettel kapcsolatban a hirado.hu-nak elmondta: jelenleg több mint egymilliárd forintnyi költségvetésből 2074 polgárőr-egyesület tevékenykedik Magyarországon.

Kibővülő feladatkör?

Az egy éve meglévő határvédelmi tagozattal kapcsolatban Dr. Túrós András az M1 aktuális csatornán egy stúdióbeszélgetés alkalmával elmondta: a határ menti településeken 1200 társuk feladata a határ mélységének az ellenőrzése, a határ védelme, a migráció kezelése. Ismertette, ennek során természetesen kiválóan együttműködnek a honvédséggel, a rendőrséggel.

Ebben a beszélgetésben – amit egyébként a kormánnyal kötendő stratégiai partnerségi kapcsolat apropóján készítettek – Dr. Túrós megemlítette: nagy hangsúlyt fordítanak arra, hogy utánpótlást képezzenek, ezzel pedig az az OPSZ célja, hogy több ezer fiatal kerüljön be a polgárőrség kötelékében, és részesei legyenek a mintegy 300 településen beindult bűnmegelőzési mintaprogramoknak.

Azzal kapcsolatban, hogy a már említett stratégiai megállapodás mit fog jelenteni konkrétan a polgárőrök életében, a szervezet sajtófőnöke honlapunknak úgy fogalmazott: mindenképpen azt várják, hogy a nőjön a normatív támogatás, hiszen jövőre egymillióval több, az az eddigi 9 millióhoz képest 10 millió szolgálati óra teljesítését tervezik.

Úgy fogalmazott: remélik, hogy lehetőség nyílik arra továbbra is, hogy a rendőrségi fejlesztések után megmaradó gépjármű-állományból újabb járművek kerüljenek a polgárőrséghez.